Sikerült végre megcsinálnunk a kertet otthon. És nap-mint-nap kint ülök a Természetben. Végre. Gondolkozom, hogy folytassam a startup könyvet, amit lassan 2014-ben elkezdtem írni. Lassan. Azóta a gondolataimat átírta London, ‘Frisco, a Nasa, és persze Yuval Noah Harrari „Homo Deus” könyve. Miről is írok valójában majd? Miként fejezem be a könyvemet?
Nos azt amit startup világnak hívunk egy ideje már nem működik. Ha megnézzük azok a startupokat, amiket sikernek hívunk, akik Istenekké váltak: Face, Google, Space-X – olyan százmillió dolláros invesztíciók legalább, amire kies honunkban (= Pannónia), de nemcsak ott hanem az Európa óceánon sincs esély. Még a hollandoknak, a Británniai birodalomnak sincs érkezése! Ever. Mert más nagyságrendről beszélnünk – ever / sajna.
Olyan, amikor pár hónapja a San Francisco-ban a „Top-Of-the-Mark”-on realizáltam, hogy átérezni magad alatt egy világváros felhőkarcolóit más érzés, mint megtapasztalni a próbálkozás erejét otthon. Szóval ott a top-of-the-mark-on látva San Francisco felhő karcolóit, látva a Golden Gate elmosódó ködbe vesző körvonalait, látni a dekadens város veszélyes utcáit – látni a Google, a Facebook, a Space-X világmegváltó gazdagságát, dölyfét, erejét, elszállását – szóval mindezt látni ott helyileg, nem más, mint azt mondani: Más, Más, Más.
(* A fenti foto eredeti, és a top-of-the-mark S.F-ről 2017. őszén készült)
Szóval ezen elgondolkozva, addig jutottam, hogy itt az ideje összeszednem magamat. Itthon és nem ott. És a 20154 óta elkezdett, fogalmazott, írt, startup könyvemnek végre „kiadót” kéne találnom, keresnem, fellelnem itthon. Ever. Végre ‘naon össze kéne szednem magamat. Mert víziók ide-vagy oda, itt lenne az ideje végre valami olyat írni, ami mások hasznára is válhatna. Amivel tudnék segíteni, támogatni. Szóval végre aminek értelme lenne.
És erre elkezdtük a teraszunkat megcsinálni. Otthon Budapestem, a kedvesemmel, a Családommal. Már tavaly jött egy hazai szakember, értő fúró-faragó szaki, aki persze nehezen számokérhető árajánlatot adott, ami sajna egy privát jet kifutópálya építésének díjazásának megfelelő összegbe került volna. Meg is döbbentünk. Kérdeztük is, hogy mégis jet-et nem akarunk innen felszállítani, de mégis ‘mér ennyi? De aztán összeszedtük magunkat és tudva, hogy a jet-építő mestert bizony mégis el fogjuk veszíteni, kimondtuk a tuttit. Mondtuk ezt mégse. Nem kéne, télleg! Ennyiért, nem! Nem!
Aztán jött egy kemény félév munka után, számos hasonló jet-építő mestert meghallgatva az igazi Megvalósító vendégmunkás (hazai anyag!!), aki nem ment el a messzi és kies Hollandiába bérmunkába, és aki képes volt 2 hónap alatt legalább ajánlatot adni. És lőn. Még az ár sem volt egy privát jet kifutópálya árazásában. Nem kellett hozzá kevlár, arany és kaviár sem! Ott volt, végre.
Bizony megrendeltük és elkészült a terasz! Amit a Kedvesem babérmeggyel díszített körben. A babérmeggy arról híres, hogy méreg zöld, de biztosan természetes levelei dúsnak, erősnek hatván dúsként fedik be a kert kínvácsi szomszédok által körülhatárolt prominens részét. Így elhatárolva és privátnak varázsolva azt a 20-30 nm2-es értékes területet, amely költői ihletem és könyvírási területem lesz. Megvan! Elértem! A terasz megszületett végre – ahol a startup könyvem fogom írni.
Noémi, a könyvem szerkesztője már jelezte, hogy lassan féléves együttműködésünk kapcsán illene már valahová, amúgy contextuálisan (izé) fejlődnie a szövegnek. Jó lenne, ha az eltelt (és persze fizetett) pár hónapban mégis születne valami új gondolat, mondat vagy valami újdonság jönne a könyvben… Mégis, ha annyira szeretnénk kiadni, ugye. És lőn! És lőn előrelépés végre a könyvben. Mert ugye ő már párszor átírta, szerkesztette, átírta (stb), de már nincs mit javítani tényleg rajta. Szóval itt az idő megújjulni és végre ismét neki ugrani a Könyvnek – gondoltam tényleg igaza van és illene tenni valamit. Ugye, tényleg.
És erre a megszületett a kert, amely végre lehetőséget ad az alkotásra. A könyv írásra. A Kert, ahol lehet a startup könyvön dolgozni, alkotni. Erre fogom a következő hónapokat fordítani. Talán a szerkesztőm, Noémi is örülni fog… végre. Íródik valami új, tavaly óta. Ever.
