Hiánypótló konferenciát rendezett az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) karöltve a Magyar Projektmenedzsment Szövetséggel (PMSZ), amelyen a hazai startupok és innovatív kkv-k finanszírozási lehetőségeit, a kormányzati támogatások változásait, a kockázati tőke trendjeit, a vállalati innovációs attitűdöket és az utánpótlás szűkösségének kihívásait elemezték az ágazat neves döntéshozói és szakértők.
Az NKFI Hivatal és a PMSZ közös szervezésű konferenciája, amelynek az impozáns rendezvényhelyszín, a budapesti Create26 adott otthont, szerves része volt a Budapesten szeptember 10. és 19. között zajló, nagyszabású Hungarian Innovation Week programsorozatnak. Az esemény, amely csaknem 100 érdeklődőt vonzott, az NKFI Hivatal 10. évfordulóját ünneplő konferenciasorozat harmadik állomása volt, és a hazai startupok, valamint innovatív kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozási lehetőségeit, a kormányzati támogatások változásait, a kockázati tőke trendjeit, a vállalati innovációs attitűdöket és a tehetséges utánpótlás hiányából adódó kihívásokat vette górcső alá az ágazat neves döntéshozóinak és szakértőinek részvételével.
Kormányzati finanszírozási stratégia
Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára nyitóbeszédében ismertette a kormányzati finanszírozási stratégia legújabb változásait. Három célcsoportot emelt ki külön, amelyekre az államnak, és az innovációt finanszírozó magántőkének is oda kell figyelnie:
-
nemzetközi piacra igyekvő, erős hazai középvállalkozások;
-
digitalizációra és folyamatfejlesztésre fókuszáló mikro- és kisvállalkozások, amelyek a meglévő folyamataik, termékeik, szolgáltatásaik hatékonyságának növelése miatt innoválnak;
-
technológiai és egészségügyi ágazatokban tevékeny startupok, amelyek legfeljebb néhány éves működési múlttal rendelkeznek, de gyors, nemzetközi növekedést céloznak.
A GINOP Plusz program keretében a közelmúltban 182 milliárd forint vált elérhetővé digitalizációra és innovációra, és 2025 végéig további 100 milliárd forint kihelyezése várható. Ez a finanszírozás a kockázatitőke-piaci forrásokon és kutatói pályázatokon felül értendő. Bódis László hangsúlyozta, hogy a kormány célja a startupok és kkv-k támogatása a globális versenyképesség növelése érdekében, különös tekintettel a deep tech és élettudományi területekre.
A kockázati tőke trendjei, a hiányosságok
Tánczos Péter, az Euroventures ügyvezető partnere, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) elnökségi tagja a kockázati tőke piacának aktuális trendjeit elemezte. Az Nyugat-Európai trendekkel összevetve kiemelte a Hiventures 2019–2022 közötti, korai és magvető fázisra fókuszáló finanszírozási boomját, amely jelentősen fellendítette a hazai kis és korai szakaszú befektetések számát és volumenét, ám ennek mára sajnos nincs jelentős maradandó hatása.
Nagy összegű állami források állnak rendelkezésre ma is, de ezeken belül még mindig túlzott a közvetlen állami szerepvállalás. Bár növekvő a társfinanszírozási konstrukciók száma, de még hiányzik az ügyenkénti társbefektetősi konstrukció. Idén új, állami eredetű tőkeprogramok indulnak, részben a Hiventures égisze alatt, amely 18 milliárd forintos kerettel, két alapon keresztül támogatja az innovatív cégeket.
Tánczos szerint a finanszírozási piacon hiány mutatkozik a 100–200 ezer euró alatti, illetve a 700 ezer–1,5 millió euró közötti sávokban.
Ezek a finanszírozási nagyságrendek alapvető fontosságúak a startupok elindulásához és nemzetközi piacra lépéséhez, ám a jelenlegi tőkealapok számára gyakran túl kicsik az üzleti angyalok számára pedig túl nagyok, így nem elég vonzók. A 10–15 millió euró
feletti tőkeigényű scaleupok esetében pedig a magyar cégek már gyakran külföldi
befektetőkhöz fordulnak, mivel a régiós kockázati tőkések mozgástere a
magas hozamelvárások miatt korlátozott. Tánczos hangsúlyozta az állami ösztönzők
fontosságát, amelyek nélkül a magánbefektetők számára továbbra is túlzott kockázatot jelent a korai fázisú startupok tőkefinanszírozása.
Vállalati innovációs attitűdök
Dobos Balázs, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. innovációs üzletágának vezetője kutatási eredményeik alapján rámutatott, hogy
a magyar vállalatok csupán 30%-a tartja fontosnak a termék- vagy szolgáltatásfejlesztést, miközben 60–70%-uk törekszik új piacok meghódítására, érdemi innováció nélkül. Ezt az ellentmondást szükséges feloldani,
hiszen a modern piacokon az innováció elengedhetetlen a térnyeréshez. Ebben a szemléletformálásban nagy szerep hárul a hazai innovációs ökoszisztéma valamennyi szereplőjére. Az ismertetett kutatás szerint a hazai cégek döntően továbbra is saját forrást használnak fejlesztéseikhez (64%), 12% állami támogatásokra pályázik, 3,7% banki hitelt vesz igénybe, és csupán 1,8% fontolgat tőkefinanszírozást. A pénzügyi tudatosság növelése kapcsán ugyanakkor már láthatók olyan kezdeményezések, akár szakpolitikai, akár kamarai részről, amelyek érdemben segíthetik a hazai vállalkozásokat abban, hogy komplexebb finanszírozási megoldásokban gondolkodjanak.
Állami és piaci alapú tőkebefektetések
Dénes Gábor, az MFB Invest Zrt. elnök-vezérigazgatója az állami hátterű, de piaci alapú tőkebefektetésekről beszélt. Elmondta, hogy az MFB Invest 2800 milliárd forintot kezel 55 alapon keresztül, amelynek 80%-a már kihelyezésre került. A szervezet 20 új alap létrehozásán dolgozik, szoros együttműködésben a szakmai szereplőkkel. A Lakhatási Tőkeprogram 300 milliárd forinttal támogatja az építőipar fellendítését és a lakhatási helyzet javítását. Dénes szerint a magyar
piac méretéből adódóan évente 80–100 innovatív kisvállalkozás alkalmas kisebb tőkebefektetésekre, míg a nagyobb, 1–2 millió eurós befektetések csupán 10–20 céget érintenek.
Startup-finanszírozás és kutatói utánpótlás
A konferencia kerekasztal-beszélgetését Csíki László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) startup igazgatója moderálta, résztvevői Hradszki László (a Hiventures Zrt. vezérigazgatója), Eszter Elemér (az Impact Ventures társalapítója), Berényi Benjamin (a PastPay társalapítója) és Lengyel László, az NKFI Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese voltak.
Csíki László szerint
Magyarország kockázati tőkepiaci helyzetéből fakadóan nem reális jövőkép a startupok unikornis fázisig történő (1 milliárd dollár feletti tőzsdei értékű cégek) finanszírozása.
Közép-Kelet-Európa régió tőkealapkezelői tőkegyűjtés szempontjából messze alulreprezentáltak, ugyanis már hosszú évek óta a teljes európai tőkegyűjtés mindössze 1,4–1,6%-át képesek összegyűjteni a régióban működő alapkezelők. Ennek is a jelentős részét (60-70%-át) a kivásárlási profillal rendelkező tőkealapoknak sikerül begyűjteni, vagyis a korai fázisú kockázati tőkefinanszírozás mértéke rendkívül alacsony. Így az állami szerepvállalás a korai fázisú innovatív cégek finanszírozásban elengedhetetlen.
Hradszki László röviden bemutatta a Hiventures új, ez év végéig érkező, 18 milliárd forintos tőkeprogramját, amely két alapon keresztül működik: egy budapesti fókuszú alap és egy a fejlettebb régiókra létrehozott alap. Mindkettő preferálni fogja a deeptech, medtech és AI startupokat. A program az EU de minimis szabályai alapján legfeljebb 300 ezer eurós ügyletértékkel működik.
Eszter Elemér az Európai Befektetési Alap (EIF) piacorientált működését méltatta, amely az „alapok alapja” modelljével példaértékű a régióban, bár a magas hozam-elvárások miatt a közép-európai piac kevésbé vonzó a nagy alapok számára.
Berényi Benjamin a PastPay példáján keresztül érzékeltette, hogy az állami támogatások és a Hiventures tőkeprogramjai milyen fontos szerepet töltenek be egy induló cég életében. Ezek ugyanis lényegi szerepet játszottak cége túlélésében, ugyanakkor a velük járó bürokratikus és adminisztratív terhek számottevően megnehezítették a cég növekedési folyamatait.
Lengyel László a tehetséggondozás és az utánpótlás lehetőségeit emelte ki, hangsúlyozva, hogy a felsőoktatás és a kutatói szféra fejlesztése fontos a minőségi szakembergárda biztosításához. Berényi is megerősítette, hogy a multinacionális cégek magas fizetésekkel csábítják a tehetségeket, míg a startupok számára nehéz agilis, nemzetközi szintű kollégákat találni.
Hradszki László hangsúlyozta egy aktív a széles angyal befejtető közösség fontosságát. Észtország példáját hozta fel, ahol a lakosság csekély száma (1,37 millió fő) ellenére az aktív angyalok száma nagyságrendekkel nagyobb, mint nálunk. A vita konklúziója szerint a magyar tudásbázis erős, de évtizedes munka szükséges egy robusztus innovációs ökoszisztéma kiépítéséhez, aminek elengedhetetlen feltétele a tudatos pénzügyi tervezés, az okos támogatáspolitika és a tehetséggondozás összehangolása.
Az eszmecsere rávilágított arra, hogy a magyar innovációs ökoszisztéma erős tudásbázisra épít, de számos kihívással néz szembe, köztük a finanszírozási résekkel, a vállalati innovációs attitűdök hiányosságaival és a szakember-utánpótlás szűkösségével. Az állami szerepvállalás, a kockázatitőke-programok és a korai fázisú innovációs eredmények hatékony tőkepiaci becsatornázása kulcsfontosságú hazánk globális versenyképességének növeléséhez.
Nyitókép: NKFI Hivatal, PMSZ – a konferencia köszöntő előadást Bódis László tartja