Kovács Péter tíz éve látja, hogy startupok pitch deckjei vándorolnak az asztalán, és most végre utánajárt, mi lett a cégekkel. 203 véletlenszerűen kiválasztott, 2015 és 2022 között alapított startupot követett végig nyilvános forrásokból, 51 országban. Az eredmény megkérdőjelezi a „tízből kilenc megbukik“ közhelyet, és egy érdekes mintázatot is mutat: sokat számít, honnan érkezik a tőke.
A vizsgálatról Kovács Péter 2026. november 14-én számolt be a Facebookon.
A téma a hónap végén Budapesten is terítékre kerül: november 25–26-án debütál az Akvárium Klubban a MeOut Summit, több mint 1000 résztvevővel, 60+ előadóval, két színpadon. Az első nap a korai fázisú finanszírozásról szól, a pre-seedtől a Series A-ig, itt rendezik a 10 startup részvételével zajló Pitch Marathont is. A részleteket itt olvashatod el, jegyet pedig rajtunk keresztül vásárolhatsz: az INSIDER50 kuponkóddal az első 50 regisztráló 50% kedvezményt kap. A jegyek a Cooltixon kaphatók, a csupa nagybetűs kódot a kosárba helyezés után, fizetés előtt kell beírni.
Hogyan készült a vizsgálat?
Az elmúlt évtizedben több mint 600 startup anyaga futott át Kovács Péter asztalán: pitch deckek, egyoldalasok, nagy ígéretek. Kíváncsi volt, mi lett velük. Véletlen mintát vett 203 cégből, 3 kontinens 51 országából, Lagostól Helsinkin át Manilájig. Mindegyiket nyomon követte cégnyilvántartásokban, finanszírozási hírekben, élő weboldalakon és app storeokban. Van, amit tíz másodperc alatt kiderített, más esetben hosszan kellett kutatnia: egy weboldal már teljesen más terméket árul, egy LinkedIn-oldal 2021 óta néma, egy cégjegyzéki bejegyzés pedig csendben megszűntnek van jelölve.
Mi lett a cégekkel?
- 126 cég még működik,
- 8-at felvásároltak,
- 29 megszűnt vagy elhallgatott,
- 40-ről nem találni egyértelmű nyomot.
A megerősíthető esetek 82%-ában a startup él, vagy sikeresen kiszállt. Ha az ismeretleneket is bukásnak számoljuk, akkor is három cégből kettő még működik. Legalábbis erre a csoportra tehát nem igaz, hogy tízből kilenc elbukik.
A pénz számít, de nem ilyen egyszerű
A legérdekesebb mintázat nem a régióhoz vagy az ágazathoz kötődik, hanem a finanszírozáshoz. Az angyaloktól, VC-ktől vagy tőkealapú akcelerátoroktól tőkét bevonó cégek 87%-a élt túl, a támogatásból, közösségi finanszírozásból vagy saját megtakarításból építkezőké 70%-a. Ha az ismeretleneket bukásnak vesszük, a különbség drámaivá válik: 78% szemben 43%-kal. A minta nem egyetlen szerencsés évből adódik: a 2015–2017-es alapítóknál 86% a 68%-kal szemben, a 2018–2020-asoknál 85% a 71%-kal szemben.
Kovács Péter szerint ezt nem szabad leegyszerűsíteni. A befektetők eleve erősebbnek tűnő csapatokat választanak, a finanszírozott cég asztalánál pedig negyedévente ott ül valaki, aki kemény kérdéseket tesz fel, és arra ösztönöz, hogy a cég vagy növekedjen, vagy rendezetten zárjon, ne sodródjon. Aki külső tőke nélkül épít, számoljon azzal, hogy az út meredekebb.
Mire figyeljünk az adatok olvasásakor?
Péter maga is felsorolja a korlátokat:
- A mintában olyan alapítók szerepeltek, akik aktívan kerestek láthatóságot, visszajelzést és támogatást, ezért a csoport valószínűleg az átlagnál jobb.
- A kis cégekről kevesebb nyilvános nyom marad, ezért maradt 40 ismeretlen.
- A 2021–2022-es alapítók cégei még csak 3–5 évesek, történetük még íródik.
A szerző a bejegyzés végén arra kéri az olvasókat, hogy írják meg a hozzászólásokban, milyen további trendet nézzen meg az adatokban.
Forrás: Kovács Péter Facebook-bejegyzése (2026. november 14.). MeOut Summit: Insiderblog.hu, meoutsummit.com.

