Innovációs Stratégia vita – 1. rész

A SUU nevében vitára bocsátom a startup szakmai véleményemet a Nemzeti Innovációs Stratégiáról. Felkért véleményezők többek között Dehelán Gábor és Südy István lesz (UPDATE: sajnos semmit sem írtak..), akikkel egy múlt heti NIH-konferencián már szóban elindítottuk a közös gondolkozást. Kérem, aki szeretne hosszabban hozzászólni, küldje ide: info@suu.hu

1 – INNOVÁCIÓ ÉS KFI STRATÉGIA VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE

A Nemzeti Innovációs Stratégia tervezete (a továbbiakban NIS, letölthető ITT) értelmében az innováció, mint „kiemelten megtérülő befektetés” kell, hogy legyen, amelynek „3 prioritási tengely köré célszerű felépíteni”: „1. nemzetközileg versenyképes tudásbázisok” „2. hatékony tudás- és technológiai transzfer együttműködés” és ehhez csatlakozik megvalósítási szinten a „KFI-kereslet élénkítés” mellett a „startup ökoszisztéma kiteljesítése” (lásd idézetek a 23. oldalról)

Véleményünk szerint az NIS nem ad megfelelő megvalósítási iránymutatást és nem javasol megfelelő eszközrendszert arra nézve, hogy milyen eszközökkel lehet stimulálni az innováció befektetési megtérülését, illetve az ennek részeként kiteljesedő startup ökoszisztémát. A startup szempontjából ugyanis lényeges elem, hogy az innováció fejlődésével megvalósuljon annak piaci implementációja is, és ennek folyamatát az állam saját eszközeivel támogassa vagy stimulálja. Ez utóbbi állami szerep egyelőre hiányos, hiszen az állam jelenleg nem rendelkezik arra nézve stratégiával, hogy az innovációs területen belül a startup-ok és a felnövő fiatal nemzedékek miként kapjanak megfelelően piacképes vállalkozástani („entrepreneurship”) tudást, és miképpen tudjanak csatlakozni a nemzetközi piaci startup hálózatba és vérkeringésbe. Ugyan az utóbbi KKV-kra kitalált eszközrendszere adott (pl. HITA), de maga a megvalósítás – szerintünk startup szempontból – még közel sem megfelelő.

2 – A VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSÉNEK STRATÉGIAI ELEMEI ÉS ESZKÖZEI A STARTUP VILÁGBAN

Amikor egy induló kisvállalkozás (lásd startup) K+F tevékenységet végez, akkor a nemzetközi startup világ paradigmája alapján próbál olyan K+F eredményt létrehozni, amely világszinten is versenyképes és képes nemzetközi piaci megjelenésre. Ennek során például startup versenyeken vesz részt, és termékét közösségi fórumokra viszi (pl. meetup), vagy éppen a startup ökoszisztéma üzleti angyalai vagy kockázati tőkései segítségével kíván fejlődni, kockázati tőke bevonása révén. Tehát a versenyképesség növeléséhez és a piaci fejlődéshez a startup világnak (1) egyedi tudáselemekre, továbbá (2) speciális nemzetközi piaci információra, majd megfelelő (3) piaci bevivő csatornákra van szüksége. Ezekből a tudáselemek (1-2) nemzetközileg kb. 2005 óta adottak, hiszen rengeteg startup módszertant oktató és propagáló nemzetközi bázisszervezet van (pl. Singularity University, vagy Founder Institute). Ezek tudását adaptálni kellene itthonra.  A piaci bevivő csatornák (2) is kiépültek nemzetközileg, hiszen könnyen be lehet települni egy-egy inkubátorba, vagy co-working helyre, sőt újabban Entrepreneurship központok is létrejöttek Európában is!

Tehát a nemzetközi startup ökoszisztéma bevivő csatornái adottak és közismertek!  Hazánknak csak ehhez kellene csatlakoznia megfelelő tudással, kapcsolati hálóval és az itteni ökoszisztémával. A hazai ökoszisztéma alapvető szereplői és elemei 2008 óta kialakultak hazánkban: vannak közösségi események (pl. SUU, Startup Weekend, Blind Investment stb), vannak inkubátorok (pl. KIBU, ValleyConnect, Colabs, SeedUp), vannak szakmai médiumok (pl. az Insider blog) és vannak közösségi irodák (pl. Loffice, theHub, KoWerk) stb. Az államnak tehát a már létrejött ökoszisztéma elvárásait, működését kellene vizsgálnia, majd megfelelően óvatos stratégiával beilleszkedni, úgy hogy azt segítse. A NIS stratégiának ennek stratégiai elemeit is javasolt lenne vizsgálni és tartalmaznia. Ellenkező esetben lemaradásunk a nemzetközi ekoszisztémától növekedhet és az állam ellentétes stratégia mentén támogathatja a startup-okat.

3 – A STARTUP ÖKOSZISZTÉMA ÁLLAMI SEGÍTÉSÉNEK ESZKÖZEI, AVAGY A FELZÁRKÓZÁS STRATÉGIA PONTJAI

Az előzőekben részleteztük a nemzetközi és hazai startup ökoszisztéma csatlakozásának fontosságát. De mire gondolunk amikor az állam szerepét keressük ebben? Például arra az állami szerepre, amely a makrogazdaságban is fontos. Tehát, hogy az állam az infrastruktúra létrehozásában vállaljon szerepet. Hiszen  amíg egy térségben nincsenek megfelelő minőségű közutak, addig a gazdasági felzárkózás is akadozik. Ennek a felzárkózásnak pedig a startup világban két alapvető eleme van: (1) Az egyik az ún. „entrepreneurship” tudás megléte és alkalmazási képessége. Nevezetesen amíg hazánkban az egyetemről kikerülő fiatalok például nem kapnak megfelelő vállalkozástani tudást, addig maguktól nem lesznek képesek üzleti tervet, piaci megvalósítást tervezni és enélkül hátrányba kerülnek a nemzetközi startup társaikhoz képest. (Tapasztalataimról ITT írtam). Hazánkban a Kelet Közép Európai (CEE) országokhoz képest (Pl. Lengyelország) ugyanis elmaradt a startup világ alapvető tudását átadó „entrepreneurship” intézményesített oktatása. Ez 2010 óta csupán a nonprofit szférában és a startup közösségben tudáselem, maga az egyetemi oktatás nem foglalkozik vele! (Egyedül a CEU magán egyetemen van ilyen oktatás és a Corvinus Egyetem foglalkozik vállalkozástannal). Tehát támogatni kellene az egyetemeket, piaci oktatási és tudásbázis központokat, hogy a startup világ nemzetközileg már komoly tudományágát képviselő „entrepreneurship” átkerüljön a gyakorlati oktatásba és számos ilyen tudásátadó bázis jöhessen létre. (Lengyelországban például az önkormányzatoknál is foglalkoznak „entrepreneurship” oktatással!)

(2) A másik fontos felzárkózási és integrálódási elem a startup világban, a gyorsabb és hatékonyabb, nemzetközi piaci megjelenést hivatott intézményrendszer létrehozása. Ennek javasolt elemei és eszközrendszere: például ugyan a HITA támogatja a kisvállalkozásokat nemzetközi szakkiállításokon való részvételre, és megfelelő piaci tudásbázisokat ad, azonban ezt tovább kellene gondolni és erősíteni kellene. A kiállítások sikere esetében ugyanis a kisvállalkozás szeretne megjelenni az adott piaci térségben, amelyre már nincs megfelelő támogatás és háttérrendszer. Például a HITA bázisa Londonban nem tud helyet biztosítani a kisvállalkozásnak, a munkatársak nem értik a startup-ok igényét. Például a Szilícium völgyben nincs magyar jelenlét, de mind a cseh, mind a román, mind a lengyel állam jelen van  a Szilícium völgyben piaci bázissal! Maga az államigazgatási szisztéma nincs felkészülve arra a piaci igényre, hogy egy kisvállalkozás minimális bázissal elindulhasson egy piacilag fontos térségben (pl. San Francisco-ban a Szilícium völgy vagy New York-ban a Silicon Alley). Ha ebben nem zárkózunk fel, akkor lemaradunk a CEE térségtől a startup világban. Javaslatunk, hogy a stratégia térjen ki ezen felzárkózási pontok megvalósításának igényére és szükségességére is!

4 – GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS A KISVÁLLALKOZÁSI SZEKTOR RÉVÉN

Végül a NIS szerint (a nagyvállalati szektor mellett) jobbára a KKV-k képezik az innováció fejlődés egyik fő szereplőjét. Javasoljuk, hogy legyen kiemelten kimondva a kisvállalkozások gazdaságélénkítésben betöltött szerepe, nevesüljön kiemeltebb formában a startup-ok fontossága.

Indoklás:   (1) Egyrészt a startup világ önmagában és önfejlődés révén dinamizálja a gazdaságot. Így fejlődött ki a Szilícium völgyben, és jelenleg így terjed a világon. Ez egy olyan terület, amelybe az államnak nem szabad beavatkoznia, hiszen a piac működése hatékony nélküle. Nevezetesen az állam lehetőleg ne írjon ki piactorzító pályázatokat, hanem csak az ökoszisztéma azon inflekciós pontjain vállaljon szerepet, amelyek az 1-e pontban elemzett tudást és a nemzetközi csatorna kiépítését hivatottak stimulálni. Ezek intézményei: egyetemi szféra, egyéb oktatási intézmények, közösségi rendezvények, inkubációs és akcelerációs platformok, spinn-off intézmények, nemzetközi startup bázisintézmények. Ezeket a pontokat kell támogatnia és nem az adott mikrovállalkozást vagy startup-ot direktben. (Erről részletesen megírtuk véleményünket ITT-1 és ITT-2)

(2) Másrészt az állam ne magát az ökoszisztémát akarja „felügyelni és irányítani”, hanem a fenti eszközökkel támogassa annak háttérrendszerét, tudását és azokat az elemeket, amelyek magát az ökoszisztémát segítik. Segítse, és ne befolyásolja! Támogassa a fejlődést! Lásd erről – szerintünk hibásan – a NIS tervezet ezt írja a 45. old. 6. pontban: „A startup ökoszisztéma építésének felügyelet és irányítása”.  Tehát ez az ökoszisztémára nézve káros és a gazdaságélénkítéssel szembe menő beavatkozást jelent. Javasoljuk a stratégiából történő kivételét és helyette az előzőekben.