Az előző heti riportban és fülesben már írtam arról, hogy a Facebook állítólag pár hónap alatt a 60 milliárd usd-s értékről már 80 mrd-re (!) ugrott volna. A Figyelő újságírója egy interjúban korábban erről a jelenségről faggatott. A kérdés mára aktuális lett: vajon egy új Facebook alapú, 2.0-s lufi fenyegeti az Internetet?
FIGYELŐ KÉRDÉS: Ahogy telefonon beszéltük, küldöm a kérdéseket. A cikk arról szól, hogy esetleg új dotkom lufi készül kipukkadni a közösségi oldalak kapcsán. Mi a véleményed erről?
* INSIDER VÁLASZ: Valóban a Szilícium völgyben és a szaksajtóban egyre többen emlegetik a „buborék 2.0” jelenséget. Legutóbb egy londoni startup konferencián, a GeekNRolla-n is fontos téma volt. Ott meglepően optimisták voltak a befektetők és többen azt hangoztatták, hogy ez egy egész ágazat számára örvendetes folyamat, amennyiben az árak legalább 4-5 évig felfelé kúsznak és újabb, kívülről jövő – immár tekintélyes nagyságú – tőkeállomány jelenik meg a piacon. (Például egyre több orosz milliárdos fektet be).
A Szilícium völgyben azonban legkevésbé a Facebook és a közösségi oldalak túlárazottságát tartják ennek az okozójának, hiszen ez csak a mélyebben zajló befektetési folyamatok egyik eredője. A mostani várhatóa scenárió inkább nem a lufi kipukkanása lesz – vélték Londonban is -, hanem a piac magasabb szintre kerülése lesz. Például olyan módon, hogy az eredeti árbevételből és piaci kapitalizációból meggazdagodott cégek (pl. Google, Apple, Microsoft, sőt akár a Nokia is) végre elkezdik a felhalmozott készpénz állományukat ilyen akvirációkra költeni. Azaz a piacon már bizonyított és megerősödött cégek lesznek a felhajtó folyamat fő végpontjai és felvásárlói. Ilyen módon pedig nem fenyeget semmilyen „kipukkanás”, hiszen így a felvásárolt cégek és szolgáltatások beépülnek egy életképes és piacvezető cégbe, azzal növelve annak piaci erejét. (Lásd ezt a scenáriót igazolja a Twitterért folyó alkudozási verseny, amelyben az ágazat két nagyágyúja a Google és a Facebook licitál egymásra.)
Ez internetes és mobilos cégeket túlértékelő – jelenleg zajló – folyamat azonban immár egy valóságosan működő piacon valósulhat meg. Hiába kezdenek elrúgaszkodni az értékelések, ha az elmúlt 4-5 évben kialakult az a befektetői ökoszisztéma, amely immár több szinten és komoly hálózatban kezeli a befektetéseket. A Buble 1.0-ban még a Nasdaq volt a lufi egyik mozgatórugója és barométere, addig a Buble 2.0 érkeztére a Szilícium Völgy a saját befektetői környezetével, virtuális intézményeivel és tapasztalati úton működtetett befektetői láncolatával tölti be ezt a szerepet. Azaz az elmúlt években kialakult egy startup és technológia evolúció, amely piacilag tökéletesedett. A Nasdaq-on végigfutó befektetési hullám akkor még fölöttébb sebezhető volt és gyorsan kipukkant. A Szilícium völgyben mára kiépült befektetői ökoszisztéma évek óta egyre jobban mozgatórugójává válik az egész internetes és mobilos szakmának, sőt a biotechnológia, és immár a médiavilág számára is.
FIGYELŐ KÉRDÉS: Illetve miben változott meg a webes cégek finanszírozása a 11 évvel ezelötti vagyis a dotkom lufi körüli időszakhoz képest?
* INSIDER VÁLASZ: Új befektetői környezet alakult ki a Szilícium völgyben, és ez mozgatja a teljes globális újtechnológia ágazatot. Hatalmas tőke koncentrálódott a völgyben, éves szinten 4000-5000 kockázati befektetés történik, és ebből csak 5 százaléknyi származik az európai kontinensről. A Buble 1.0-ban a befektetések végső célja a tőzsdei kibocsátás (IPO) volt, a bubble 2.0 időszakára azonban már nem végcél az IPO. Az utóbbi két évben kialakult formává vált az ún. Second Market, amely például a dolgozói opciók – másodpiacon történő – felvásárlását jelenti és maguk a technológia cégek sem törekednek minden áron a tőzsdére. A befektetői tőke enélkül is rendelkezésükre áll. (Így történik a Facebook esetében is, de a szaksajtó a Google IPO-ját is utólag már elhamarkodott lépésnek tartja)
Tehét a Szilícium völgyi, kockázati tőkések gyorsabb köröket (round) tartanak és többük között oszlik el a befektetés kockázata, amennyiben diverzifikálják, azaz több kis befektetés között osztják meg a tőkéjüket. Utóbbi stratégiát erősíti az a folyamat is, hogy egyre nehezebb kitalálni, megjósolni, hogy mely ötletből lesz igazi üzleti siker. Annak idején a Twitterről sem gondolták, hogy bármiféle üzleti modell nélkül képes lesz világsikert elérni. A világ tehát nagyot fordult: szinte megjósolhatatlan, hogy mik lesznek az elkövetkező évek nagy sikerei, ezért a befektetések több lábon állnak. Gyorsabbak, kisebb összegűek és diverzifikáltabbak. Megjelentek a seed-alapok, komoly teret nyernek az inkubátorok és a befektetői informális hálózatok. Ezt az egészet a Szilícium völgy ökoszisztémája működteti! És erre Európa is most kezd ráeszmélni és elindult a Szilícium völgyi modell európai megvalósítása több országban.
Nevezetesen az elmúlt két évben – mindenhol kormányzati támogatással – megindult a helyi „Szilícium völgy” kiépítése. Így komoly piaci harc folyik az európai technológiai központ elsőbbségért London, Párizs, Moszkva és Németország között. A régióban – Moszkva mellett – Magyarország az első, aki elkezdett hasonló programon dolgozni. Ezekben az országokban a fő hajtóerő a helyi technológiai vállalkozások, startup ökoszisztéma támogatása és kifejlesztése. Magyarországon is elindult egy ilyen folyamat, amely az egyik végéről a hazai startup ökoszisztéma önálló eseményeiben körvonalazódik (pl. StartUp Underground konferencia, amely idén negyedszer volt és egyik főszervezője vagyok). A másik oldalról a kormányzat által felkarolt infrastrukturális programban, pl. a Talentis programban tetten érhető. (Lásd utóbbi program a Zsámboki medencében tervez hazai Szilícium völgyet létrehozni.)