A Bónusz Brigád és az RSM DTM Hungary adótanácsadó az új üzleti modellből adódó újfajta számviteli és adójogi megközelítésre hívja fel a 3-3,5 milliárdos piacot jelentő közösségi vásárlási oldalakat üzemeltető szolgáltatók figyelmét.
A közösségi vásárlási portálok 3-3,5 milliárd forintos árbevételű hazai piacán (az összeg a GKIeNET közelmúltbeli kutatásának adata) olyan szolgáltatásokat és termékeket kezdtek értékesíteni, amelyek új – eddig inaktív – vásárlói rétegeket vonzottak az online vásárlás piacára. Ezért az internetes közösségi vásárlás egyre vonzóbb terepe a vásárlásösztönzésnek. Mielőtt azonban ilyen tevékenységbe fogunk, érdemes tájékozódni, ugyanis a téves jogértelmezés és gyakorlat nem csak számviteli hibákhoz vezethet, de az akció nyereségességét is veszélyeztetheti.
Az elmúlt egy évben jelentősen növekvő hazai közösségi vásárlási piac működésével kapcsolatban egyre gyakrabban merül fel a pénzügyi adminisztráció, az adózás mikéntjének kérdése. Ennek nyilvánvaló oka, hogy az üzleti modell új, bő egy évvel ezelőtt gyakorlatilag még nem létezett Magyarországon. Így könnyen eshet bárki abba a hibába, hogy automatikusan a régebb óta létező, hasonlónak vélt marketing és értékesítésösztönző eszközök elszámolási, adózási módjához próbáljon igazodni. Ez azonban tévút, mivel a közösségi vásárlás sem az üzleti modellt, sem pedig a számviteli és adójogi megközelítést figyelembe véve nem áll közel a régről ismert pontgyűjtő, vagy kuponos akciókhoz.
„A közösségi vásárlás során bónuszt vagy kupont vásárolunk, amely a kedvezményesen meghirdetett szolgáltatás későbbi igénybevétele, vagy a termék beszerzése során fizetőeszközként funkcionál. Az utalvány megvásárlásakor ugyanis pénzt cserélnek pénzhelyettesítő eszközre, ami az áfatörvény értelmében nem minősül gazdasági tevékenységnek, és ellenértékes ügyletről sem beszélhetünk.” – világít rá Kalocsai Zsolt az RSM DTM Zrt. vezérigazgatója. Ráadásul a bónusz vagy kupon megszerzése ellenérték fejében önmagában sem termékértékesítésként, sem pedig szolgáltatásnyújtásként nem kezelhető, így a tranzakcióról számlát nem állíthat ki a bónusz vagy kupon értékesítője. Ha viszont a számla kiállítása mégis megtörténik, úgy az áfát be kell fizetni. A bónuszok/kuponok vásárlása egyébként a számviteli és az áfa szabályok értelmében az utalvány fogalomkörébe tartozik, függetlenül attól, hogy nyomtatott vagy elektronikus formában kiállított formájáról van szó. A vásárlást nyugtával bizonylatolni nem kell, azonban számviteli bizonylattal az ügyletet alá kell támasztani.
„A tét pedig nem kicsi: a közösségi vásárlási portálok 3-3,5 milliárd forintos árbevételű hazai piacán olyan szolgáltatásokat és termékeket kezdtek értékesíteni a közelmúltban, amelyek új – eddig inaktív – vásárlói rétegeket vonzottak az online vásárlás piacára. Ennek eredményként ez év augusztusáig a hazai lakosság 14-74 év közötti részének már 3,5 százaléka élt a közösségi vásárlás lehetőségével” – mutatott rá Kaprinay Zoltán, a Bónusz Brigád alapító ügyvezetője.
„Az ilyen akciók során az általános forgalmi adót érintő problémák, az engedmények számlázásának, illetve úgynevezett visszaszámlázásának a problémái a leggyakoribbak. A téves jogértelmezés ráadásul hibás számviteli nyilvántartásokhoz is vezethet, ez pedig összességében az akció sikerét és nyereségességét is befolyásolhatja” – figyelmeztet Kalocsai Zsolt.