Az igen csak szűkös források ellenére számos nemzetközi lapban tudtak magyar kutatók publikálni tavaly.
A jelentős tudományos eredményekről beszámoló szerzők között fizikusok, kutatóorvosok, biológusok, gyógyszerkutatók, geológusok és paleontológusok egyaránt képviseltették magukat. Reméljük ötleteik a tudomány fejlődés mellett spin-off és startup cégek gründolását is lehetővé teszik.
A Nusser Zoltán akadémikus vezette nemzetközileg is igen csak tekintélyes MTA KOKI Celluláris Idegélettan Kutatócsoport agyunk részletes, sejtszintű feltérképezésével foglalkozik. Tanulmányukat, amely a kisagy speciális gátlósejtjei, a Golgi-sejtek különleges szinaptikus kapcsolatát írja le, a neves Science magazin közölte. A magyar kutatók eredményei rávilágítanak, hogy a szinaptikus kapcsolatok működésének megértéséhez néha nemcsak egy-egy magányos neuront, hanem a sejthálózat egészét érdemes vizsgálni.
Ugyancsak az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézet kutatójának, a szintén Lendület-kutatócsoportot vezető Makara Juditnak a nevéhez fűződik annak megállapítása, hogy az idegsejtek nyúlványain, a dendriteken elhelyezkedő „tüskék” elektromos tulajdonságai jelentősen befolyásolhatják az idegsejtek információtárolási képességét. A felfedezésről a tekintélyes Nature folyóirat is beszámolt, a kutatónő a cikket négy amerikai társával együtt megosztva első szerzőként jegyzi.
Nagy sebességű, háromdimenziós fénymikroszkópot fejlesztett ki az MTA KOKI Két-foton Képalkotó Központja. A műszer segítségével a kutatók a világon egyedülálló módon egyszerre több száz idegsejt aktivitását tudják mérni, és azt is nyomon követhetik, hogyan terjed az információ a dendritekben. A fiatal kutatók tevékenységéről a Nature Methods folyóirat adott hírt.
Vicsek Tamás akadémikus a Nature felkérésére külön cikkben véleményezte egy japán kutatónak és munkatársainak a kollektív mozgások új típusát leíró tanulmányát. A magyar szaktekintély a folyóirat egyik legolvasottabb rovatában fejtette ki álláspontját.
Elsőként azonosította egyértelműen az úgynevezett Jahn-Teller–kölcsönhatást az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont három munkatársa, Kamarás Katalin akadémikus, Klupp Gyöngyi és Matus Péter. Az elektromos ellenállás nélküli áramvezető anyagok, az úgynevezett szupravezetők egyik új családjában fellépő jelenséget először 1937-ben írta le Hermann Jahn és Teller Ede. A magyar és két angliai kutatólaboratórium közös munkájáról a Nature Communications számolt be.
A grafén szerkezeti hullámzását mindössze 0,7 nanométeres pontossággal szabályozta Tapasztó Levente munkatársaival az MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében. Az eddig elérhető 300 nanométeres hullámhosszhoz képest óriási előrelépésről a Nature Physics folyóirat tudósított.
Nagyfokú hasonlóságot mutatnak a néhány hónapos csecsemők és a kutyák társas-kognitív képességei – ismertették kutatásaik eredményét az MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézete, az ELTE Etológiai Tanszéke és a Közép-Európai Egyetem munkatársai a Current Biology hasábjain. Vizsgálataik kimutatták: ahogy a kisgyerekek, úgy a négylábúak is képesek felismerni az ember közlésre irányuló szándékát. Az irányjelző gesztusok értelmezését a szakemberek eddig kizárólag emberi képességnek tartották.
Új optikai effektust írt le egy MTA által támogatott kutatócsoport. A Mihály György akadémikus vezette MTA-BME Kondenzált Anyagok Fizikája Kutatócsoport, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékének kutatói japán és észt szakemberekkel a Nature Physicsben megjelent közös tanulmányukban megállapították, hogy bizonyos mágneses anyagok egyik legfontosabb jellemzője, az úgynevezett kiralitás a mágneses térrel változtatható.
A kvantumrendszerek viselkedésének fényimpulzusok segítségével történő hatékony szimulációjával foglalkozott egy prágai kutatócsoport tagjaként Gábris Aurél, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének munkatársa. A német–cseh nemzetközi együttműködés keretében zajló kutatásban a magyar szakember végezte el a kísérletek elméleti hátteréhez szükséges számítások többségét. A kutatók kvantumoptikában áttörésnek számító eredményeit a Science tette közzé.
A Nature Reviews Drug Discoveryben publikált Michael M. Hann-nal közösen a január 1-jétől az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának főigazgatói posztját betöltő Keserű György Miklós. A tanulmány áttekinti a kismolekulás gyógyszerkutatás lépéseit, az úgynevezett optimálás során előállított molekulák sajátosságait számba véve meghatározza a gyógyszerkémiai kutatások kívánatos irányát, továbbá javaslatot tesz a megvalósításukra is.
Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetben a boglárkalepkék kék színét adó nanoszerkezeteket vizsgáló kutatócsoport legújabb eredményeiről a Royal Society Interface című folyóirata számolt be. Ezek a vizsgálatok korunk csúcstechnológiai kutatásainak egyik fő vonulatában hasznosíthatók, például a napsütésben is jól látható síkképernyők kifejlesztésében vagy a színüket parancsra változtató textíliák tökéletesítésében.
Másfél évtizedes kutatómunkájuk fontosabb állomásait foglalták össze a Nature Review Drug Discovery folyóirat felkérésére az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoport, illetve az MTA-SZTE Sztereokémiai Kutatócsoport vezetői és munkatársai: Vécsei László, Toldi József, Fülöp Ferenc és Szalárdy Levente. A négy magyar kutató legújabb, a neurológiai kórképek – például a sclerosis multiplex, a Parkinson-kór, a Huntigton-kór, a migrén vagy a stroke – kialakulásában is szerepet játszó, úgynevezett kinureninekkel kapcsolatos eredményeit összegezte.
Új őshüllőfajt írtak le a PLOS ONE folyóiratban a Lendület program támogatásában részesülő paleontológusok. A kréta korban élt őshüllő leginkább a mai krokodilokhoz hasonlított, a hatalmas, varánuszszerű moszaszauruszok családjába tartozott. A rokon fajoktól eltérően azonban a Pannoniasaurus inexpectatus édesvízben élt. A maradványokat az Ősi Attila vezette iharkúti ásatásokon tárták fel a kutatók. A tanulmányt a kutatócsoport tagja, Makádi László első szerzőként jegyzi.
Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének munkatársa, Polgári Márta két munkát publikált rangos geológiai folyóiratokban munkatársaival: a Geology hasábjain a mangánérc mikrobiális rétegzettségén alapuló, az érc képződési időtartamának becslésére szolgáló módszert mutatott be, az Ore Geology Reviews szaklapban pedig a feketepala-környezetű karbonátos mangánércek kétciklusú keletkezési modelljét írta le. A tanulmányok révén a magyar mangánkutatás a nemzetközi élmezőnybe került.
Az MTA SZBK Biokémiai Intézet Molekuláris Stesszbiológia Csoport munkáját ismertette a legsikeresebb európai laboratóriumokat bemutató népszerű élettudományi folyóirat, a Lab Times. A kutatóintézet munkatársai a jövőben betegségek „ujjlenyomatainak” nyomába eredhetnek.