Európa legnagyobb kutatási szervezetei közös alapelvek alapján kezdik meg az átállást.
A tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférésről (Open Access) folytatott egyeztetések során első ízben fogadtak el egységes alapelveket az átállásról a legnagyobb európai kutatásfinanszírozó és kutatási szervezetek. Ez fontos lenne nem csak a kutatóknak, hanem az ínnovátoroknak, kisvállalatoknak is, hiszen igen boros árat kell fizetni, ha hozzá akarnak jutni a tudományos cikkek tartalmához. Ez pedig hátráltatja, hogy az kutatási eredmények új termékeket, szolgáltatásokat indukáljanak.
A Science Europe 51 tagszervezete, köztük a Magyar Tudományos Akadémia, elkötelezett a közpénzből finanszírozott európai kutatási és innovációs eredmények korlátlan online elérhetősége mellett. A tagszervezetek által elfogadott tíz alapelv lehetővé teszi, hogy a nyílt hozzáférésre való átállás összehangoltan, egységes szempontok alapján mehessen végbe.
Az alapelvek között szerepel, hogy a Science Europe tagszervezetei támogatják, hogy „a tudományos publikációk vagy eleve nyílt hozzáférésű folyóiratban jelenjenek meg, vagy a publikálást követően a lehető leggyorsabban kerüljenek szabad elérést biztosító repozitóriumba”. Az átállás időszakában elvárják a kiadóktól, hogy – a szerzők és intézmények növekvő befizetéseinek megfelelően – intézményi, regionális vagy országos szinten adjanak kedvezményt az előfizetési díjból.” Erre a kettős számlázás (double-dipping) elkerülése érdekében van szükség, hogy az intézményeknek ne kelljen kétszer fizetniük a tudományos cikkekhez való hozzáférésért.
„A nyílt hozzáférés előnyei egyértelműek: gyorsítja a tudományos kutatás ütemét, növeli hatását, megkönnyíti az interdiszciplináris együttműködést, és ösztönzi a tudományos eredmények gyors elterjedését – hangsúlyozta Paul Boyle, a Science Europe elnöke. – Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy egy ilyen rendszerre történő átállás kihívásokkal jár, és gyors változást csak egységes fellépéssel érhetünk el.”
Az együttműködés, az információ- és tapasztalatcsere a most elfogadott alapelvekre épül, ám az egyes szervezetek a saját igényeiknek megfelelően ültethetik majd át őket a gyakorlatba.
Az állásfoglalás kiadásával a Science Europe az Európai Bizottságot, a nemzeti kormányokat, a kutatásfinanszírozó és kutatási szervezeteket, valamint az egyéb érintetteket világszerte hasonló alapelvek elfogadására ösztönzi. A nyílt hozzáférésre való átállás az egész világot érintő folyamat. A Science Europe ezért a világ kutatásfinanszírozó intézményeit képviselő Global Research Council (Globális Kutatási Tanács) számára is a fenti alapelvek elfogadását javasolja.
A Science Europe 26 ország 51 kutatásfinanszírozó és kutatási szervezetét tömöríti. Tagszervezetei összesen évi 30 milliárd eurós költségvetés felett rendelkeznek. A szervezet 2011 októberében alakult azzal a céllal, hogy képviselje a tagszervezetek érdekeit, illetve közös platformot biztosítson számukra a szakpolitikai és tudományos együttműködés érdekében. A Magyar Tudományos Akadémia a Science Europe alapító tagja. Pálinkás József, az MTA elnöke a szervezetet vezető 7 fős testület, a Governing Board tagjaként is részt vesz az európai tudományos közösség érdekeinek képviseletében.
A Magyar Tudományos Akadémia már életbe léptette a tudományos művek nyílt hozzáférésű közzétételének, az Open Access irányelveit. Pálinkás József elnök döntése alapján 2013 első félévében az MTA létrehozza a Magyarországon végzett kutatások eredményeinek szabad hozzáférésű publikálását támogató alapot.