Marinov Gábor nevére a Google nagyon sok izgalmas találatot ad, ha valaki itt keresi, kiderül róla, hogy alapított számítógépes lapot, oktat a Filmművészeti Egyetemen és vezetett már animációs stúdiót is. Komoly kreditekkel rendelkezik az IMDB nemzetközi filmes adatbázisban, például megtalálhatjuk itt mint a Terminátor3: Rise of the Machines vizuális effektjeinek elkészítéséért felelős egyik vezetőt.
A Limes nem igazán szokványos startup, mivel jelen állapotában már helyt állt éles produkcióban, megoldásuk a kezdetek óta használatban van az izlandi-magyar koprodukciós film, az “Egill, az utolsó pogány” munkálataiban.
A programról és annak jövőjéről kérdeztük Gábort, aki mostanában már a nemzetközi piacra lépést tervezi.
Hogy született a Limes alapgondolata, milyen problémákra kínál megoldást?
„20 éve foglalkozom 3D grafikával és animációval. Hat évig voltam Andy Vajna stúdiójának a Digic Pictures-nek a szakmai vezetője, s az évek alatt meglehetősen sokszor tapasztaltam, hogy a gyártásvezetők, projektmenedzserek nem beszélnek egy nyelvet a kreatívokkal. Animációs filmgyártás vagy a játékprogram készítés egy összetett folyamat, ahol sok szakember sokféle szoftverrel dolgozik együtt egy közös cél érdekében. Ha nincs egy közös „nyelv” akkor nagyon nehéz hatékony munkát végezni.
Ráadásul igen gyakoriak a változtatások munka közben, a rendezők újabb ötletei és a gyorsan változó technológiák, szoftverek miatt. A „hagyományos” megközelítés, azaz megtervezem a projektet, majd végrehajtom, nem működik és az ilyen megközelítésre épülő projektmenedzsment megoldások sem.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy minden animációs stúdió és játékfejlesztő cég másképp dolgozik, nem lehet egy megoldást mindenkire ráhúzni.
A Limes ezeket a problémákat oldja meg: Átfogó, azaz összekapcsolja a projektmenedzsmentet és a gyártást végzőket úgy, hogy beépül a stúdióban használt szoftverekbe, a “termelőeszközökbe”. Így nem veszik el információ a bonyolult és gyorsan változó rendszerben. A projektről mindig tiszta kép van és a lehetséges változtatások hatásait is meg lehet tervezni.
Rugalmas: azaz a felhasználók programozás nélkül is szabadon alakíthatják a Limes-t saját igényeikhez, de akár teljesen át is programozhatják a működését – mindez szabad, sőt támogatott.
A versenytársakkal ellentétben a Limes megoldása a stúdiók zömét alkotó kis- és közepes cégeket célozza, nekik nyújt eddig soha nem látott segítséget munkájuk hatékonyabbá tételéhez.”
Hol tart a fejlesztés, mikor lesz belőle termék?
„Limest már használták éles produkcióban, sőt használat közben fejlesztettük saját forrásokat felhasználva az elmúlt 3 évben. Rejkjavikot, Izland fővárosát és Budapestet is összekötötte már, a két stúdió több ezer kilométeres távolságból dolgozott hatékonyan együtt a Limes segítségével.
Az iparágunkban mindenki ismeri és használja az Autodesk Maya-t, ez a piacvezető 3d tervező szoftver, a legnépszerűbb “termelőeszköz”. Limes ebbe épül be, s mivel használata egyértelmű, hamar integrálható egy stúdió munkájába, hosszas betanítás vagy vaskos kézikönyvek nélkül is.
Most azon dolgozunk, hogy az eddigi egyedi megoldást kiterjesszük egy általánosan, bármely stúdió számára használható piaci termékké.”
Mi a jövőképetek?
„A piacunk rendkívül izgalmas, fiatal, kevés igazi versenytárs terméknél kell jobbat alkotnunk. Eközben egyre nő az igény a digitális tartalomra, animációra, akárhová nézünk 3D mindenhol és ezt le kell gyártani, amihez persze gyártásvezetésre is szükség van.
A fejlesztők mellett összeállt egy olyan ütőképes menedzsment, amely képes a Limes fejlődését irányítani, egy jól felépített stratégiával piacra juttatni. Néhány év múlva a Limes összeköti majd a föld különböző pontjain lévő stúdiókat, számukra nem jelent majd akadályt a távolság, hatékonyan tudnak együtt dolgozni.
Európa, Amerika mellett egyre nagyobb szerepet kap Ázsia is, a Limes nagyszerűen illeszkedik a globális gyártási rendszerek kialakulásának jelenlegi folyamatába, sőt annak egyik gyorsítója lehet.“