Weibo-kibocsátás: „fél Twitter” eladó – az árbevétel 18-szorosáért.
Merre tovább, Weibo? A befektetők a kínai webes cégek közül a Tencentet és az Alibabát szívesebben választják…
Az utóbbi időben egyre több kínai cég hajt végre részvénykibocsátást az Egyesült Államokban; a legfrissebb példa a félmilliárd regisztrált felhasználóval rendelkező, „kínai Twitterként” emlegetett Weibo. A nyilvános amerikai részvénykibocsátás időzítése nem volt a legszerencsésebb: a technológiai részvények iránti bizalom az utóbbi időben valamelyest csökkent, a kínai gazdaság növekedése pedig lassul. Miközben a Weibo-részvény pozitív meglepetést okozott azzal, hogy az ár szépen megindult felfelé, Peter Garnry, a Saxo Bank vezető részvénypiaci stratégája szerint a papír már kibocsátási árát tekintve is jelentősen túlértékelt volt. Az értékelést nem támasztják alá a jelenlegi eredmények, sem az éles versenyhelyzet: a Tencent WeChat nevű alkalmazásával, illetve az idén várható Alibaba-részvénykibocsátással a cégnek továbbra is meg kell küzdenie a befektetők kegyeiért.
A Weibo, amelyet leginkább a Twitter és a Facebook keverékeként képzelhetünk el, mintegy 500 millió regisztrált felhasználóval és 200 millió feletti aktív felhasználóval rendelkezik. Jelentős versenytársa a WeChat elnevezésű azonnali üzenetküldő alkalmazás, amely gyors növekedéssel mára a világ ötödik legnépszerűbb alkalmazásává nőtte ki magát. Kifejlesztője a szintén kínai technológiai óriás, a Tencent, amelynek mérete alapján becsült értéke szorosan megközelíti a Facebookét.
Peter Garnry úgy véli, a Tencent jobb befektetés lehet, mert a Weibo értékelése nem veszi figyelembe a technológiai részvények iránt az utóbbi időben megcsappant lelkesedést, sem a nem túl meggyőző céges fundamentumokat. A részvényjegyzést lebonyolító Goldman Sachs és Credit Suisse reménye, hogy az értékelés magasan tartható, optimistának tűnik – különösen akkor, amikor a kínai webes sikertörténetekből nagybevásárlásra készülők közül sokan már az első felügyeleti dokumentációt a napokban benyújtó Alibaba mega-kibocsátására „gyúrnak”.
A kibocsátás értéke jóval kisebb, mint számos más technológiai cégé, az értékelést azonban nem támasztják alá sem a feltételek, sem a Weibo jelenlegi eredményei. A cég tervei szerint a kibocsátás végeredményben 377,2 és 428,8 millió dollár közötti összeget hozhatna; ebből 250 milliót az anyacégtől, a SINA Corporation-től kapott kölcsönök visszafizetésére, a maradékot pedig technológiai és infrastrukturális beruházásokra, illetve az eladási- és marketingtevékenység erősítésére használná fel a vállalat.
„A Weibo kibocsátásának eredményeképpen az új részvényeknek mindössze 9,8 százalékával lehet nyilvánosan kereskedni. Ez a részvényárat jelentősen mozgathatja, bár a jegyzés lebonyolítói igyekeznek stabilizálni” – mondta Peter Garnry (képünkön).
– „A befektetők kegyeiért pedig óriási a verseny. Pár hónap, és itt az Alibaba-kibocsátás, és ott van a Tencent is, amelynek papírja már forog a hongkongi tőzsdén. A WeChat kiugróan népszerű, és a Tencentnek vannak más szolgáltatásai is; nagyobb és tehetősebb cég, mint a Weibo; szerintem újítóbb szellemű is. Mindent egybevéve, nagy kérdés, hogy a befektetők sokáig lelkesednek-e majd a Weib o-részvényekért, vagy a papír ára végül nyomás alá kerül.
A cég értékelése alapján a befektetőknek körülbelül az árbevétel 18-szorosát kell kifizetniük a részvénycsomagért – ez jóval több, mint amennyibe a Tencent kerül. A Tencent pedig gyakorlatilag a Weibo piaci részesedésének terhére növekszik Kínában, így a Weibo-befektető, bizonyos szempontból „többet fizet, kevesebbet kap”.
„Természetesen, a Weibo bővülése szintén látványos: együttműködési megállapodást kötött az Alibabával, és a cég csaknem 200 százalékkal nőtt és ezzel 200 millió dollár eredményt ért el 2013-ban – csakhogy közben 40 milliós üzemi veszteséget halmozott fel. 2014-ben még nyereséges lehet, de a kínai piacon rendkívül éles a verseny; a WeChat pedig gyorsabban növekszik, mint a Weibo, és jobbak a számai is” – figyelmeztet Peter Garnry. – „És van még egy fontos szempont: Kínában az állami cenzúra sokkal nagyobb gondot jelenthet a Weibónak, mint a WeChatnek. Az Weibo ugyanis a Twitterhez hasonló, nyilvános kommunikációs felület, míg a WeChat lényege az egyének közötti vagy zárt csoportokban zajló interakció – az utóbbi tehát kevésbé feszegeti a kormány által a nyilvánosság kapcsán meghúzott határokat.”