December 8-12. között zajlott San Franciscoban az éves lean startup konferencia. Nem meglepő módon, az eseményen több magyar szereplő is megjelent, köztük völgyben lakókkal és Magyarországról érkezettekkel. A majd’ 100 előadót és mintegy 1300 főt felvonultató rendezvénynek a patinás Fairmont Hotel adott otthont – ezt a személyes tudósítást Kristófné Gungl Rita és Kristóf Péter készítették. Köszönjük.
Az első napon a lean startup módszertant alkalmazó cégeknél tehettek látogatást azok, akik kifizették a 3800 dolláros platinum pass jegyárat. Ők olyan vállalatok működésébe nyerhettek betekintést, mint például a Pivotal Labs (agilis és lean tanácsadó és alkalmazásfejlesztő csoport, amelyik a legnagyobb vállalatokkal dolgozik együtt) vagy a 18F (amolyan kormányzati informatikai fejlesztési és beszerzési központ, amelynek célja új módszertanok bevezetése és a 21. századi digitális kormányzás megvalósítása).
A keddi nap során workshopok keretében az alábbi témák kerültek bemutatásra és feldolgozásra: metrics, customer development, lean enterprise, experiments, goverment, risk, az előadók sorában pedig olyan szakemberek léptek színpadra, mint például Alistair Croll (lean analytics guru) vagy Brant Cooper (a The Lean Entrepreneur könyv szerzője). A napot rövid, pörgős előadások (ignite) zárták. Ezeknél az előadóknak 5 percben 20 diát kellett végigpörgetniük, amelyek időzítetten, 15 másodpercenként követték egymást. Az esti prezentációk célja az ismerkedésen túl a ráhangolódás volt. Itt a magyarok is egymásra találtak – végül összesen 9 főt számoltunk össze. (az erről szóló rövid beszámolónk itt)
A szerdai nap már egy megszokott konferenciára hasonlított, plenáris és szekció előadásokkal. A konferencia házigazdái végig Sarah Milstein és Eric Ries voltak. Nagyon szimpatikus volt Erictől, hogy végig a résztvevők között jött-ment, és amellett, hogy több előadást tartott, két beszélgetést is moderált olyan nagy nevekkel, mint Ben Horowitz (Andreessen Horowitz) vagy Robert Sutton (Stanford University). A nap végére azt vettük észre, hogy gyakorlatilag nincs olyan terület, ahova a lean startup ne tört volna be. A rendkívül színes felhozatalban mindenki megtalálhatta a saját érdeklődésének megfelelő előadást vagy beszélgetést, legyen szó kőkemény technológiáról, mérésről vagy szervezeti kultúráról. Az előadók mindegyike nagy felkészültséggel és sok tapasztalattal bírt – mint később megtudtuk, a szervezők mindenkitől elvárták, hogy már 2-3 héttel (!) a konferenciát megelőzően küldje be az előadások részletes tartalmát, valamint a diasorokat, amelyeket alaposan át is néztek, és szükség esetén kérték a színpadra lépőket a mondandó pontosítására, részletezésére vagy épp módosítására. Ennek is volt köszönhető, hogy a programban semmilyen csúszás nem történt, minden pontosan kezdődött és fejeződött be.
Az egyetlen fennakadást a csütörtöki vihar okozta. Ezt már előző nap jelezték, és olyannyira komolynak várták, hogy aznap még az iskolák is zárva tartottak. A reggeli program egy áramszüne miatt később kezdődött, de ezen a résztvevők nem akadtak fenn. Önjelölt előadók álltak ki a terem közepére, 1 percben elpitchelték, hogy kik ők, miről szeretnének beszélgetni, és akit ez érdekel, az vonuljon el velük a terem valamelyik sarkába. Mi egy Benson Garner nevű sráchoz szegődtünk, aki Alex Osterwalder közvetlen munkatársa, és így részt vett a Value Proposition Design című könyv megírásában. A srác az új könyv alapján, a business model canvas és a lean startup módszertan összefüggéseiről tartott rögtönzött előadást, amiből egy élénk beszélgetés alakult ki. Végül 11 óra körül visszajött az áram, így megkezdődhettek az aznapra tervezett előadások.
Az összbenyomásunk erről a napról nem volt olyan jó, mint az előzőről. Lehet, hogy egy kicsit telítődtünk is, de azt éreztük, hogy szinte mindenről be akarják bizonyítani, hogy a lean startup jó rá, alkalmazható az adott esetben, sőt, aki nem így csinálja, az nem végzi jól a dolgát. Ugyanakkor erre a napra is jutott néhány nagyobb név, és több, érdekfeszítő téma, köztük Mitch Kapor (Kapor Capital), Blair Beverly (Google), valamint Mark Randall (Adobe), aki által egy izgalmas (Adoben belüli) innováció menedzsment projekt részleteibe nyerhettünk betekintést.
A konferencia péntek délelőtt még folytatódott, de itt az egyetlen, program a csoportos beszélgetés volt Eric Riesszel (a platinum jeggyel rendelkezők számára). Itt Eric a közvetlenül neki feltett kérdésekkel kapcsolatban fejtette ki véleményét.
A hivatalos programok mellett rendkívül sok lehetőség adódott arra, hogy a többi résztvevővel beszélgessünk, elsősorban a konferencia témáiról, de minden másról is. A szervezők sokat tettek annak érdekében, hogy új párbeszédek kezdődhessenek, és új kapcsolatok jöhessenek létre. Volt, hogy ez a teremben ülő majd’ 1000 fővel egyszerre kezdeményezték: mindenkinek jobbra vagy balra fordulva 1 percben el kellett mondania, hogy ki ő, miért van itt és mit vár a konferenciától. De lehetőség volt csoportos vacsorákon is részt venni, ahol tematikus rendben ültették le a jelenlévőket. Ezeken túlmenően teret adtak a résztvevők által kezdeményezett, rövid workshopoknak is, amelyekre előzetesen lehetett jelentkezni, majd egy kiválasztást követően az illető a hivatalos programba is bekerülhetett.
Az elméleti alapozáson túl, a konferencián bemutatott példák, a feltett kérdések és a rájuk érkező válaszok egyaránt rámutattak a lean startup módszertan gyakorlati alkalmazásának nehézségeire, mellé téve néhány igazán kiváló megoldást.
A rendezvény nem várt hozadéka, hogy megismertük a nemrég létrehozott Neumann Society egyik alapítóját. Nekik épp a konferencia utolsó napjának estéjén volt egy összejövetelük, amire szintén ellátogattunk. A völgyben és annak vonzáskörzetében a becslések szerint akár 20000 magyar is élhet. A Neumann Society célja egy aktív közösség létrehozása, valamint a tagokban lévő potenciál az ottaniak és az anyaország számára történő feltárása és kamatoztatása. Drukkolunk nekik, mert egy jó társaságról és egy nagyon jó kezdeményezésről van szó!
A lean startup gépezet egyelőre tarol, sőt bevette a Fehér Házat is! Mindemellett erősen érződik a szerzők azon törekvése, hogy tágítsák az elmélet kereteit, átnyúlva egyúttal egyéb üzleti módszertani területekre. Az alapítók elvitathatatlan érdeme, hogy a nagyvállalatok érdeklődését is felkeltette az eredetileg alapvetően startupokra szabott módszertan, ezáltal a lean startup közösségben szaporodik a nagyvállalati szereplők és alkalmazók aránya. A lean startup ugyanakkor önmagában is egy vállalkozás, amely folyamatosan keresi az üzleti modelljét; azt valószínűsítjük, hogy a jelenlegi fókusz jelentősen módosulni fog, és elmozdul az érett vállalati irányba.
Kristófné Gungl Rita és Kristóf Péter