A vállalati informatikai megoldásokat kínáló Avnet Technology Solutions magyarországi leányvállalatának ügyvezetője, egyben a vállalat dél-kelet-európai régiójának vezetője, Bartha Péter három pontban foglalta össze, hogy milyen technológiai trendek figyelhetők meg 2015-ben a vállalati IT piacon.
#1 Biztonság
Hackeléssel manapság is nap mint nap találkozunk – nemrég még a NASDAQ-ra is behatoltak. Az informatikai piacon továbbra is a biztonságra való törekvés a legfontosabb trend. Miután az IDC 2017-ig évi 30 százalékos bővülést jósol a BYOD/A (hozd a saját eszközödet/alkalmazásodat) jegyében vásárolt okostelefonok terén, az IT biztonsági szakembereknek mind nagyobb és nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a tűzfalon belüli biztonsági kérdésekre, azzal együtt, hogy nem hanyagolják el a szervezetet kívülről fenyegető veszélyeket sem. A Gartner „Top 10 stratégiai technológiai trend 2015-re” című tanulmányában ugyanúgy a szervezet belső védelmére hívta fel a figyelmet, és egy új IT biztonsági felfogást valószínűsítenek, melynek lényege, hogy a jövőben a biztonsági, védelmi funkciókat magukba az alkalmazásokba kell építeni. Az IT forgalmazók feladata az, hogy felkészítsék partnereiket, és rajtuk keresztül a szervezetek informatikai vezetőit arra, hogy az informatikában alapvetően adatközpont-centrikus megközelítést alkalmazzanak, mely során számolnak a szervezetben használt privát eszközök (BYOD), és minden, az internethez kapcsolt további eszköz (járművek, épületgépészeti eszközök, stb.) által támasztott biztonsági követelménnyel is.
#2 Könnyen és dinamikusan méretezhető IT-infrastruktúra
A könnyen és dinamikusan méretezhető IT-infrastruktúrát használó szervezetek saját informatikai környezetükben élvezhetik ki azokat az előnyöket, amelyeket a legnagyobb felhőszolgáltatók tudnának nyújtani nekik. Azokat a felhőszolgáltatásokat, amelyeket az internet óriásai (pl. a Google, az Amazon vagy a Facebook) is alkalmaznak. 2015-ben még több vállalkozás fog könnyen és dinamikusan méretezhető IT-infrastruktúrát alkalmazni annak érdekében, hogy olyan, nagymértékben skálázható informatikai rendszereket használhassanak, melyek alkalmasak a nagy dinamikával változó adatforgalom kiszolgálására is: a webáruházak esetében például nagyságrendekkel megnő az adatforgalom a „fekete péntekek” (Black Friday) vagy a karácsonyi láz utolsó vásárlási rohamában, de a híroldalak látogatottsága is jelentősen megnövekedhet egy különösen fontos esemény hatására. Technikailag a szoftveresen definiált adatközpontok adják meg ezt a rugalmasságot, de az természetesen nem várható, hogy a szervezetek egyik napról a másikra a teljes működésüket áthelyezzék ilyen rendszerekbe. Ennek megfelelően arra számítunk, hogy 2015-ben a szervezetek több hangsúlyt helyeznek majd a kapacitás-előrejelzésre és elemzésre, és igyekeznek megoldani a felfelé és lefelé skálázás biztosítását, hogy informatikai hálózataikban mindig az igényeknek megfelelő sávszélességet tudják nyújtani. Egyre nagyobb „étvágy” tapasztalható ezen a téren, különösen, amikor a vállalatok pénzügyi vezetői arra törekszenek, hogy az informatika modelljük egyre inkább működési (OPEX) és nem beruházási (CAPEX) költség alapú legyen.
#3 A dolgok internete (IoT) adatelemzéssel kombinálva
Az IoT (Internet of Things) eszközök és használati tárgyak széles körét – gépeket, háztartási készülékeket, karórákat, járműveket, ajtókat, termosztátokat, még akár ruhákat is – kapcsolja össze egyrészt egymással, másrészt az adatközpontokban és a felhőben található alkalmazásokkal. Az összekapcsolt eszközök és a belőlük felépülő hálózatok számának növekedésével, az IT szolgáltatók olyan új technológiákat nyújthatnak a magánembereknek és a szervezeteknek, amelyek egyszerűbbé, mégis információ- és élménygazdagabbá tehetik az életet.
Az eszközök összekapcsolásából fakadó előnyöket az egészségügytől kezdve a gyártásmenedzsmentig, szinte az élet minden területén kihasználhatjuk. Az eszközök közötti adatforgalom, illetve az így születő óriási mennyiségű adat tárolása hatalmas tárhelyeket igényel, illetve olyan szoftvereket, amelyekkel az adatokat gyorsan és hatékonyan menedzselhetjük, rendszerezhetjük, illetve tarthatjuk biztonságban. Kívánatos továbbá egy olyan platform is, amely segítségével az adatokat analitikus modellezéssel elemezve előrejelzéseket készíthetünk.
Szerte az EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióban, a kutató és elemző intézetek szakértői hatalmas növekedésre számítanak az IoT terjedésében, illetve a hálózatba bevont eszközök számában is. A Gartner kutatóintézet előrejelzése szerint, 2020-ra ezen eszközök száma eléri a 25 milliárdot. Az IoT terjedése gyökeresen megváltoztatja a számítógépes hálózatokra és adatközpontokra vonatkozó követelményeket. Mit jelent egy adatközpont esetében, ha a mai 30 000 kliens (az adatközponthoz kapcsolódó eszköz) helyett holnap talán több milliót kell kezelnie és kiszolgálnia? Az IoT teljesen megváltoztatja az adatközpont és a hálózat számára szükséges infrastruktúrát. Ma még aligha léteznek azok a biztonsági rendszerek és szoftverek, amelyekkel ilyen méretű hálózatokat kezelni lehetne. Az informatikai forgalmazók és szolgáltatók feladata kettős: egyrészt fel kell hívniuk partnereik figyelmét az IoT-ben rejlő hatalmas üzleti potenciálra, másrészt fel kell készíteniük őket infrastruktúrájuk fejlesztésére, azaz olyan robusztus megoldások kialakítására, amelyekkel kiszolgálhatják az ekkora rendszereket hálózatkezelés, biztonság, adatelemzés és minden kapcsolódó területen.