Interjú Dobó Mátyással, a hamarosan induló Magyar Telekom Product House igazgatójával, aki elmeséli azt is, milyen ötleteket keresnek a milliós díjjal kecsegtető Telekom Big Data Contestre! Agrár-informatikában használt szenzorrendszer, a Cubilog, a hipermodern, láncnélküli kerékpárok, az úttörő magyar Stringbike-ok használatával működő TeleBike biciklirendszer, illetve a kapcsolódó Bubi projekt – ilyen és ehhez hasonló projektekkel várja startupok jelentkezését január közepéig a Magyar Telekom nagyszabású versenyén: a Big Data Contesten. A nevezésnél előnyt jelentenek a már működő megoldások vagy prototípusok, illetve a már létező üzleti kapcsolatok, folyamatok adatvezérelt átalakítása
– A Telekom Big Data és IoT projektjei közül melyek az eddigi sikeres példák?
– Elsőként a Szigetlaki Zsolt és Weibel Balázs nevével fémjelzett Cubilog agrárinformatikai és szenzor alapú rendszer kiépítését említeném, amely többek között az energiafelhasználás területén biztosít jelentős megtakarításokat. A magyar startup a második helyen végzett a Telekom 2013-as innovációs versenyén. IoT fejlesztésük pedig már a gyakorlatban is megvalósult: Szolnok önkormányzata üvegházának energiaellátását a Cubilog rendszere segítségével optimalizálták a Telekom T-City projektjének keretein belül.
– Gondolom más sikerekről is be tud számolni, igaz?
– A TeleBike biciklirendszert a Telekom a Csepel Zrt.-vel szoros együttműködésben valósította meg. A magyar tulajdonú kerékpárgyár a biciklik biztosítása mellett azok szállítását és a rendszer karbantartását végzi, a világon újdonságnak számító, utánfutóval felszerelt logisztikai, és egyben szerviz-kerékpárként is működő Stringbike típusú kétkerekűjével. Az ötletgazda Telekom a kiépítésen túl a regisztrációs rendszer kifejlesztéséért, illetve a kerékpárok biztonságát biztosító megoldásokért is felelt: az egyedülálló flottakövető rendszerben minden biciklin GPS található, így azok hatékonyan védhetők lopás ellen. A TeleBike-nál megvalósult kerékpárkölcsönző megoldást választotta a BKK, amikor a BuBi tender győztesének a T-Systems Magyarországot és együttműködő partnerét, a Csepelt választotta. A Big Data üzleti célú felhasználásának lehetőségeit most vizsgáljuk, most tartjuk időszerűnek.
– A Telekom Big Data és IoT stratégiája a jövőben milyen célterületekre, ágazatokra fókuszál? Mit lát a jövőben a cégvezetés? Mit vár? Mely területek lehetnek igazán erősek?
Az okostelefonokhoz hasonlóan, amelyeket jellemzően kamerákkal, giroszkópokkal, gyorsulásmérőkkel vagy akár hőmérsékletmérőkkel és műholdvevő egységekkel szerelnek fel, mostanra már szinte minden eszközbe építenek különféle érzékelőket. A technológia már arra is készen áll, hogy mindezeket a különböző eszközöket mobil szélessávval összekösse, azaz a hálózattechnológiát már nemcsak ember és ember vagy ember és dolgok összekapcsolására lehet használni, hanem a dolgok is kapcsolódhatnak egymással; adatáramlást biztosító kapcsolat jöhet létre például a háztartási gépeink és az elektronikus használati tárgyaink között. Az „Internet of things” lehetőségeinek csak a fantázia és az ésszerűség szab határt, a telefonok „megokosításához” hasonlóan szinte bármi intelligens eszközzé alakítható. A telekommunikációval foglalkozó cégek számára ez egy izgalmas terület. Gondoljunk csak például az intelligens otthonra, amely napjainkban kezd piacéretté válni. Az okos termosztát vagy az okos óra tulajdonképpen az okos otthon távvezérlő eszközei lehetnek, vagyis távolról sem csupán divatcikkek vagy érdekességek, hanem költségcsökkentő, hatékonyságnövelő és egyszerűsítő megoldások, amelyek hamar nélkülözhetetlenné válhatnak. Most az a tendencia látszik, hogy egyre több gyártó belép az okos otthon típusú szolgáltatásokba, és megszületőben van a technológiai standard.
– Pontosan milyen cégeket, projekteket vár a Telekom?
– A versenyre várunk minden Big Data területen tevékenykedő szakembert és vállalatot. Alapvetően nyitottak vagyunk minden üzletileg fenntartható koncepcióra, ötletre. Előnyt jelentenek a már működő megoldások vagy prototípusok, illetve a már létező üzleti kapcsolatok, folyamatok adatvezérelt átalakítása. Pályázatainkkal az a célunk, hogy a trendeket inspirációkká fordítsuk felhasználóink és ügyfeleink számára. Törekvésünk, hogy a magyarországi kis- és közepes vállalkozások is mind jobban felismerjék, milyen sokféle innovatív lehetőség áll már most is a rendelkezésükre mindennapi munkájuk és sikerük elősegítésére.
– Milyen adatokat, milyen mélységig és milyen feltételekkel ad ki a Telekom?
– Nem adunk ki adatot a verseny során, jelenleg koncepciókat várunk. A Telekom nyitott bármilyen, ügyfelei számára értéket teremtő, üzleti szempontból fenntartható, és a gyakorlatban megvalósítható ötletre és megoldásra. Alapvető feltétel az adatvédelmi irányelveknek és törvényi kötelezettségeknek való megfelelés. Az adatok vagy aggregált és anonimizált (vissza nem fejthető, az ügyfélhez soha nem kapcsolható) módon, vagy az ügyfél kifejezett beleegyezésével kerülnek felhasználásra.
– Milyen típusú Big Data adatbázisokra építhetnek a jelentkező projektek?
– A termékstruktúránkat értő szemmel néző jelentkezők könnyen kitalálhatják, de segítségül azért megadunk néhány területet, amely orientációul szolgálhat. Ilyenek például a médiafogyasztási adatok (tévénézési szokások, online médiahasználat), igénybevett telekommunikációs szolgáltatásokkal (mobil és vezetékes telefon, internet, TV) kapcsolatos adatok, energiafogyasztási adatok, lokációadatok, CRM adatok, kommunikációs és fizetési szokások.
– Kombinálhatók a fentiek?
– Igen, ezek összekapcsolhatóak más, külső adatokkal. Például használhatók külföldi szolgáltatásokra: biztosítási adatokkal való összekapcsolás a gyorsabb ajánlatadás érdekében; városi forgalmi adatokkal való összekapcsolás a hatékonyabb forgalomszervezés (jelzőlámpák, tömegközlekedés) érdekében.
– A verseny most nemzetközi vagy hazai szinten folyik az egymillió forintos fődíjért?
– Ezt a versenyt a Magyar Telekom írja ki, és elsősorban hazai pályázók jelentkezését várja.