Hazai kutatók és cégek munkájának elismeréseként értékelhető, hogy nálunk rendezték meg a Rosetta-küldetést lezáró konferenciát.
2014. november 12. történelmi dátum az űrkutatás világában: ekkor szállt le először emberkéz által készített objektum egy üstökösmag felszínére. A Philae leszállóegység viszontagságos, de összességében sikeresnek mondható története tavaly júliusban lezárult, mostanra pedig a Rosetta küldetése is a vége felé közeledik.
Űrsiker jelentős magyar részvétellel
Az űreszközök fejlesztésében komoly részt vállalt az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK), az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (EK), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), valamint az SGF Technológia Fejlesztő Kft. Munkájuk elismerésének is tekinthető, hogy a nemzetközi kutatóközösség és az ESA júniusban Budapesten rendezte a Rosetta-Philae üstököskutató űrmisszió záró konferenciáját.
A leszállóegység „agyát”, a működését irányító számítógépet (Command and Data Management System – CDMS) a Wigner FK és az SGF Kft. fejlesztette. A valós idejű, sokfeladatos szoftver és a hibatoleráns hardver teljes egészében magyar fejlesztésű, az igen költséges, tényleges repülő hardvert ugyanakkor Németországban gyártották, a magyarok pedig a bemérését és a tesztelését végezték. A BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Űrkutató Csoportjának tagjai az MTA kutatóival együttműködésben a leszállóegység fedélzeti energiaellátó és tápelosztó rendszerének fejlesztésében vettek részt. A tápellátó rendszer repülő példánya a központi vezérlő és adatgyűjtő számítógéphez hasonlóan Németországban készült el. Az MTA EK mérnökei és kutatói részvételével két műszer készült: a SESAME kísérlet DIM pordetektora és a ROMAP műszeregyüttes SPM plazmadetektora.
Az ESA Rosetta űrszonda és a Philae leszállóegység 2014-ben indított párosa az űrkutatás történetének kiemelkedően sikeres programja, mivel most először sikerült hosszú időn keresztül megfigyelni egy üstökös aktivitásának változását a napközeli pályaszakasz során, valamint először sikerült leszállni egy üstökösmag felszínén, és ott helyszíni méréseket végezni.
Ablak a Naprendszer múltjára
A leszállás nem egészen a terveknek megfelelően zajlott le: a Philae kétszeri elpattanás után sajnos árnyékos helyre került. A konferencián a kutatók többek között beszámoltak a pontos leszállóhely megtalálására tett erőfeszítésekről. A keresésben fontos szerepet kapnak a leszállóhelyen készített fényképek, melyekből egyébként a kutatók fontos információkat tudtak meg az üstökösmag keletkezéséről és a felszínt formáló folyamatokról, valamint közvetve a Naprendszer létrejöttének legelső lépéseiről.
A felszín tulajdonságainak méréseiből arra következtettek, hogy az üstökösmagnak összepréselt porból és jégből álló, szilárd héja van. Az anyagvizsgálat során a jégen kívül komplex szerves vegyületekben gazdag port sikerült kimutatni, melynek összetétele jól modellezhető a Földön is megszokott vegyületek keverékeként. Kimutatták, hogy a keverék nem tartalmaz savakat, ként és aromás vegyületeket, viszont az élő anyag egyszerűbb építőkövei nagy valószínűséggel megtalálhatók benne.
Porózus mag nagyobb üregek nélkül
A leszállóegység és a keringőegység együttműködésében sikerült meghatározni az „üstökös dalának”, azaz a megfigyelt koherens mágneses hullámoknak a terjedési irányát és sebességét. Szintén a leszálló- és keringőegység együttműködéséből származnak a mag belső szerkezetére vonatkozó információink. A magot átvilágító rádióberendezés adataiból kitűnik, hogy a mag kis skálán rendkívül porózus, viszont nagyobb üregeket nem tartalmaz. Sikerült pontosítani a jég és por arányára, valamint a por lehetséges összetételére vonatkozó információkat is.
Az eredmények jelentőségét az egyik résztvevő ezekkel a szavakkal foglalta össze: „Soha ezelőtt még nem szálltunk le ilyen ősi objektumra, mely a Naprendszer születésének és korai fejlődésének legrégebbi és talán legjobban megőrződött tanúja.”
A teljes cikk – a magyar hozzájárulás részletes technikai bemutatásával – elolvasható az mta.hu-n, az alábbi címen:
http://mta.hu/tudomany_hirei/budapesten-zarult-a-rosetta-kuldetes-106626
További információ: