A Széchenyi Tőkebefektetési Alap öt év alatt 91 cégbe fektetett be átlagosan 140 millió – összesen mintegy 13 milliárd – forintot, amelyhez a legtöbb esetben privát tőke is járult.
Az SZTA eddig 21 befektetésből szállt ki, az exitek 80 százaléka a tőke megtérülésén túl hozamot is termelt – mondta Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) uniós források felhasználásáért felelős államtitkára pedig azt hangsúlyozta, hogy a száz százalékban állami tulajdonban lévő alapkezelő tőkebefektetéseinek köszönhetően eddig 1500 munkahely jött létre a kkv-szektorban, 2020-ig pedig mintegy 3000 munkahely keletkezhet, aminek révén több mint kétezer családnak sikerül megélhetést biztosítani. A tőkebefektetésben részesült cégek az elmúlt években több mint 18 milliárd forint közterhet fizettek be az államháztartásba, több mint félmilliárd forinttal nettó áfabefizetők voltak, és mintegy 2 milliárd forint járulékot is befizettek.
Rákossy Balázs kiemelte, hogy az alapkezelő a kormány novemberi határozata szerint a jövőben új területekre terjeszti ki tevékenységét, és az eddiginél jóval magasabb összeggel gazdálkodhat.
A határozat szerint a 2011-ben 14 milliárd forint – 85 százalékban uniós, 15 százalékban költségvetési – forrásból elindított SZTA további 8 milliárd forintos tőkejuttatást kap uniós forrásból, futamidejét tíz évvel – 2030. december 14-ig – meghosszabbítják, és a kivásárlásokból származó forrásokat újra felhasználhatja.
Emellett 8-8 milliárd forint tőkével létrejött két új tőkealap, az Irinyi Kockázati Tőkealap I. és az Irinyi II., az első a konvergencia régiókban, vagyis a vidéki Magyarországon támogatja az ipar- és a technológiafejlesztést, a másik a közép-magyarországi régióban.
A kis- és középvállalkozások tőzsdei megjelenésének elősegítésére is létrejött egy alap, a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap 20 milliárd forint tőkével. A tőzsdei megjelenés segít a kkv-knak abban, hogy a tőkepiacról vonjanak be forrást, és hozzájárul az átláthatóság növekedéséhez. A BÉT új tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az NGM között tárgyalások folynak arról, hogyan lehetne életet lehelni a magyar tőkepiacba, ennek egyik ága az európai uniós források felhasználása. Tárgyalnak azonban ezzel összefüggésben egyebek mellett az adózásról, a szabályozásról is. A tőzsde kiadványa szerint 50-100 olyan vállalkozás lehet, amelyek reálisan elindulhatnak a tőzsdére lépés útján. Hozzátette, elégedett lenne, ha évente 5-10 kkv-t tőzsdére tudnának segíteni.
Ugyancsak 20 milliárd forint tőkével létrehoznak egy alapot a hazai kis- és középvállalkozások Kárpát-medencei gazdasági tevékenységének elősegítésére is Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alap néven – ismertette az államtitkár.
Csuhaj V. Imre elmondta, a 2011. június 1-jén indult SZTA első befektetési periódusa 2016. december 31-vel zárul. A kormány, amikor az ÚJ Széchenyi Terv részeként elindította az SZTA-t, azt tűzte ki célul, hogy a magyar sajátosságoknak megfelelő, tömeges kisvállalati kockázatitőke-kihelyezési programot valósítsanak meg.
Arról, hogy az SZTA miben különbözik más tőkeprogramoktól, elmondta: soha nem léptek túl a 49 százalékos részesedésen, ha baj volt, akkor sem. Csak olyan cégbe szálltak be, amely transzparens volt, vagy megteremthető volt az átlátható működés feltételrendszere. A tőkeinjekció mellett üzleti-pénzügyi tanácsadással is segítik a cégeket, kontrollálják, hogy vissza nem térítendő támogatást mikor és milyen feltételekkel vegyenek igénybe. Az elvárt hozamot az alap valamennyi befektetési döntésnél egyedi módon, az adott iparági kockázatokhoz és a cég növekedési potenciáljához igazodva határozzák meg.
Kitért arra is, hogy diverzifikált portfólió kialakítására törekedtek, az ipar, egészségipar, a divat, dizájn, kézműipar, víz, szennyvíz, környezetgazdálkodás, informatika területén egyaránt befektettek. Az SZTE 2014-ben és 2015-ben a tranzakciók száma alapján piacvezető volt. Idén 23 új tranzakció, pótlólagos finanszírozás volt, és 13 exit lesz, utóbbiakból 11 végleges, 2 pedig részleges kiszállás. A következő időszakot az intenzív exitálás jellemzi majd. A sikeres exittel visszaérkezett tőkét vissza lehet majd forgatni – mondta az elnök-vezérigazgató.
Forrás: MTI