Félnek-e a gyerekek a jövőtől? Milyen lesz a jövő irodája? Ilyen kérdésekre kaphattak választ a Science Park Irodaház és az AmCham közös rendezvényén, amelynek a megújuló irodaház bemutatóirodája adott otthont.
Végletes és mégis képlékeny dolog a jövő, amiről ráadásul főleg a popkultúra segítségével gondolkodunk. Régebben a félelem a Frankensteinből táplálkozott, aztán a hidegháború szülte ufó fenyegetések bizonytalanították el a jövőt, a nyolcvanas években pedig a Terminátor képében született újra az ember ellen forduló teremtmény. Ma nem csak a fegyveres robotoktól tartunk, de attól is, hogy egy távoli gépteremben futó algoritmus átveszi a feladatainkat.
A fenti forgatókönyveknél jóval pozitívabbat vázolt fel Kánai András jövőkutató, aki az irodák átalakulásáról beszélt. A mai munkahelyeknek egyszerre kell alkalmazkodniuk a különböző generációk eltérő elvárásaihoz, az egy munkáltatónál töltött idő rövidüléséhez és az automatizálás jelentette kihívásokhoz is. Olyan teret kell kitalálni, ahol generációk, nemek, eltérő kulturális hátterű és státuszú emberek együtt dolgozhatnak úgy, hogy a munkában élettelen kollégák, robotok és algoritmusok is segítenek. A változás elkerülhetetlen. „A kilencvenes években, amikor megjelent a mobiltelefon, még készített a Matáv olyan reklámot, aminek az volt a szlogenje, hogy a komoly beszélgetésekhez vezetékes telefon kell. Ma már senkinek sem jutna eszébe ilyen” – mondta Kánai András.
A Makerspace.hu alkotóműhely átlagos tanulója azt sem tudja, mi az a vonalas telefon. A 3D-nyomtatókkal, lézervágóval és egyéb számítógép vezérelte berendezésekkel teli műhely alapítója, Fuchs Péter a gyerekekben, azaz a leendő alfa generációs munkavállalókban lévő félelmekről beszélt. A diákokkal végzett okosváros-tervezős workshopok egyik tanulsága a szakember szerint, hogy nincs nem nagyon zöld okosváros. „A gyerekek minden helyzetben terveznek bio-megoldásokat, zöldített tetőt, közparkokat. Nagyon vigyáznak a jövőre” – mondta Fuchs Péter.
Az utolsó előadó, Szabados Levente, mesterséges intelligencia kutató volt, aki egyszerre beszélt a technológiában rejlő lehetőségekről és a nagyon okos rendszerek emberitől eltérő butaságáról is. Az algoritmusok ma már az anyanyelvi beszélőknél is jobban tudnak emberi beszédet átírni. Ugyanakkor elég egy, az emberi szem számára nem is észrevehető mintát belekomponálni a képekbe, hogy az addig remekül működő képfelismerő algoritmusok teljesen másnak lássanak tárgyakat vagy élőlényeket. „Kicsit olyan lesz a mesterséges intelligencia rendszerekkel végzett munka, mintha egy kultúrából érkező kollégával kellene együttműködni” – mondta Szabados.
A rendezvényen a rendhagyó előadások mellett az ételek is a jövőt hívták meg. A molekuláris bárban az érzékszerveket próbára tévő zselék és falatnyi ételkompozíciók töltötték fel energiával az előadás utáni beszélgetésre ottmaradókat. Az érdeklődőknek ezalatt lehetőségük volt bejárni és jobban megismerni a folyamatosan megújuló Science Park Irodaház emeletén található, újonnan átadott bemutatóirodát, amely a harmonikus kialakítással és gyönyörű dunai panorámával méltó helyszíne volt a rendezvénynek.