„Az új befektetők teljes mértékben részesei lesznek a Google hosszú távú gazdasági jövőjének, de nagyon kevés lehetőségük lesz befolyásolni a stratégiai döntéseket a szavazati jogukkal” — írta Larry Page és Sergei Bin a híres 2004-es Alapítói IPO levelében.
Majdnem 15 évvel azután, hogy a Google piacra dobta részvényeit, a vita még mindig tart a nem egyenlő szavazati jogot biztosító cégekről. Több jó nevű technológiai cég, köztük a Dropbox Inc., a Spotify és a Snap Inc. a közelmúltban szavazati jogot nem biztosító részvényeket jegyzett és ez újabb olajat öntött a tűzre. A befektetőknek dönteniük kell, hogy vajon elkerüljék vagy bevegyék a portfóliójukba ezeket a részvényeket.
A cégalapítók azzal érvélnek, hogy a szavazati erő megtartásával elkerülhetik a rövidtávú eredmények felmutatására irányuló piaci nyomást, ez pedig lehetővé teszi számukra, hogy hosszú távú teljesítményükre fókuszáljanak. A tőkebefektetők ezzel szemben azt mondják, hogy a szavazati jog lehetőséget biztosít arra, hogy kifejezzék a véleményüket fontos vállalatirányítási kérdésekben. A két vélemény között örlődnek az index szolgáltatók és a részvénypiacok. A részvénypiacok egyre nagyobb nyomás alatt vannak, hogy könnyítsenek a piacra lépési feltételeken. Azért küzdenek, hogy azok a cégek is bekerülhessenek, amelyek maguknál szeretnék tartani a szavazati jogokat a piacra lépés után is. Az indexszolgáltatók eközben azt fontolgatják, hogy a szavazati jog feltétele legyen-e az indexben való szereplésnek, ezzel segíteve a passzív befektetőket, hogy véleményüket kinyilváníthassák a cégekkel való elköteleződésen és szavazataikon keresztül.
A szavazati jogot nem biztosító részvények túlteljesítenek
A kutatásunk azt mutatja, hogy a szavazati jogot nem biztosító részvények összeségében túlteljesítik a piacot a vizsgált periódusban, 2007. november és 2017. augusztus között. Az indexekből való kizárásuk az indexek teljes hozamát körülbelül évente 30 bázis ponttal csökkentette volna. Ebben a blog bejegyzésben ezeknek a részvényeknek a tulajdonságait vizsgáljuk a globális tőkepiacon és meghatározzuk, hogy mi áll a felülteljesítés hátterében. Vannak közös jellemzőik, ami mint csoportot segíti őket a kiemelkedő teljesítményhez? A részvények között megfigyelhetünk bizonyos általánosságokat az ország, szektor és stílus faktorokban. Ugyanakkor arra a következtetésre jutottunk, hogy ezek az általános tulajdonságok csak részben igazolják a teljesítményt, míg a részvény specifikus hatások nagyobb szerepet játszanak.
A szavazati joggal nem rendelkező részvények közelebbről
Az MSCI ACWI Index, ami fejlett és fejlődő piacokat foglal magába, 2017. szeptemberében 243 szavazati joggal nem rendelkező részvényt tartalmazott a teljes 2493 részvény közül, mely az index 11,2%-a. Az 5 legnagyobb cég a listán az Alphabet, a Facebook, a Berkshire Hathaway, a Samsung és a Visa. Összevetettük az ország, szektor és stílus faktor jellemzőket a szavazati joggal nem rendelkező részvények float-alapú piaci kapitalizációval súlyozott portfóliója és az MSCI ACWI Index között.
Az országok közül a legnagyobb túlsúlyt Korea és Svédország mutatta, míg Japán és az Egyesült Királyság volt leginkább alulsúlyozva. A szektorok között azt figyelhettük meg, hogy az információ technológia és a fogyasztói cikkek voltak a legjobban felülsúlyozva. A faktor analízis azt mutatja, hogy ezeknek a részvényeknek magas a növekedése és profitabilitása, ugyanakkor nagyobb volt az eredménybeli változékonyságuk és magasabb a részvény specifikus kockázatuk is. Továbbá, ezek a cégek gyorsabb eszköznövekedést produkáltak, kisebb volt a tőkeáttételük és alacsonyabb osztalékot fizettek a többi MSCI ACWI Index céghez képest.
Miért teljesítettek túl a szavazati joggal nem rendelkező részvények?
Lehet a kérdésre a válasz az ország, a szektor és a faktor jellemzőjük? Például az információ technológia számottevő dominanciája magyarázza a relatív teljesítményüket? Vagy a cég specifikus tulajdonságok magyarázzák ezen részvények jó teljesítményét? Az elemzésünk azt mutatja, hogy a szavazati joggal nem rendelkező részvények általános jellemzői csak korlátozott mértékben magyarázzák a relatíve jobb teljesítményt. Valójában a túlteljesítés jelentős része a cégek sajátosságaival magyarázható, bár ennek a mértéke régiónként eltérő.
Észak-Amerikában a vizsgált részvények 4,5%-kal teljesítettek túl az átlagon, amiből a részvények specifikus tulajdonságai 4%-ot magyaráznak (a szektor 2%-ot adott hozzá, a stílus pedig 1,5%-ot vett el belőle), míg a fejlődő piacokon a túlteljesítés teljes mértékben a részvényspecifikus hatásoknak köszönhető. Az egyetlen kivétel Európa, ahol a teljes túlteljesítés a szavazati joggal nem rendelkező részvények faktorkitettségének tudható be.
Mi a következő lépés?
A szavazati joggal nem rendelkező részvények túlteljesítése részben azzal magyarázható, hogy a technológiai szektor általánosságban erős hozamokat produkált az általunk vizsgált időintervallumban és a szavazati joggal nem rendelkező részvények jelentős részét ilyen cégek dobták piacra. Ugyanakkor azt tudva, hogy a legnagyobb különbséget a cég specifikus tulajdonságok okozták, feltehetjük a kérdést: azért jobb a szavazati joggal rendelkező cégek menedzsmentje, mert koncentrált marad a szavazati erő, vagy ennek ellenére is fenntartható lenne a jó teljesítmény? Lehet-e a szavazati jog egy új hozam és kockázat faktor? Ezek azok a kérdések, amikkel a befektetőknek folyamatosan szembesülniük kell, ha a cégek továbbra is szavazati joggal nem rendelkező részvényekkel lépnek piacra.
A cikk szerzője: Dimitris Melas, Managing Director and Global Head of Core Equity Research
Eredeti cikk: