– Közel sem csak energetikai vagy cleantech/greentech innovációkkal lehet immár jelentkezni a régió legnagyobb ilyen jellegű versenyére az InnoEnergy PowerUp-ra – árulja el Dervalics Ákos a magyarországi InnoEnergy HUB vezetője. Idén még, épületenergetikai, építőipari, smart city, IoT-ipar 4.0, vagy éppen IT biztonsági jellegű innovációk is elfértek a versenyen, hiszen mindnek jól kimutatható kapcsolata van a környezettudatossággal és/vagy az energiatudatossággal. Az insiderblog.hu exkluzív interjúja Dervalics Ákossal.
– Prágában, az InnoEnergy PowerUp! versenysorozata alkalmával beszélgetünk. Mintha egyre több lenne ma a startup-verseny, lassan ki sem igazodom közöttük. Mi teszi különlegessé az önökét?
– Pontosítanék annyiban, hogy mi nem önállóan szervezünk versenyt, hanem egy jóval nagyobb organizáció az EIT InnoEnergy magyarországi szerződéses partnerei vagyunk. A régiós nagyversenyt az Európai Innovációs- és Technológiai hivatal (EIT) InnoEnergy nevű vállalata (KIC) koordinálja, mi támogatjuk a munkájukat. Ezúttal Közép- és Kelet Európa 24 országából érkeztek a jelentkezők a PowerUp! versenysorozatra. Idén már rekordszámú, csaknem 300 résztvevővel zajlottak az egyes országok helyi megmérettetései, ám közülük csak 15 csapat jutott a prágai nagy döntőbe.
– Ezúttal egy észt csapat nyert, mi hogyan szerepeltünk?
– Idén egy magyar csapat, a szennyvíztisztítással foglalkozó BES Europe jutott a döntőbe, s bár most Prágában nem értek el dobogós helyet, szerintem szép teljesítmény 300 közül a 15 legjobb közé jutni. Tavaly ráadásul egy magyar csapat, a hőtárolás és visszanyerés technológiáját forradalmasítani igyekvő HeatVentors nyerte az egyébként Budapesten tartott nagy, régiós döntőt. A verseny látványosan fejlődik, hiszen a tavalyelőtti, első alkalommal csak pár tucat projekt jelentkezett, tavaly már 150, idén pedig dupla annyi.
– Miért érdemes egy startup projektnek egy ilyen rendezvénysorozatba bekapcsolódni?
– Természetesen mindenki a pénzre gondol először, de a lehetőségek, a kapcsolatépítés, különösen az energetikai, zöld-ipari kapcsolatrendszere kifejezetten erős Európa-szerte az EIT InnoEnergy kezdeményezésnek. Mi természetesen válogatunk a projektek közt, ám akik a mi ajánlásainkkal érkeznek európai energetikai, környezettechnológiai nagyvállalatokhoz, azokkal egyből az illetékes vezetők, menedzserek foglalkoznak, nem kell szélmalomharcot vívni azért, hogy egy-egy nagy ágazati céghez és/vagy nagy kockázatitőke befektetőhöz bejussanak. Olyanokhoz például, mint az ABB, a Total Ventures, az Emerald, MOL, Rafako, vagy a török EnerjiSA.
– Azért beszéljünk a pénzről is. Mennyit kapnak a startupok?
– Idén is 30, 10, illetve 5 ezer euró üti az első három helyezett markát a PowerUp! régiós döntőjén, de a legjobbak (nem csupán a helyezettek) 120-150 ezer eurós befektetési ajánlatot is kaphatnak. Látványosan javul a felhozatal: idén olyanokkal is tárgyal befektetésről, együttműködésről az EIT InnoEnergy, akik nem jutottak be a legjobb 15 közé.
– Többféle fejlettségi fázisban fektetnek startupokba?
– Három kategóriában van ajánlatunk. A versenyen jellemzően a Highway nevű programunk irányadó, ahol ugye 150 ezer euróig, magvető fázisban fektetünk be pénzt, jellemzően egy-másfél éves időtávra, azzal, hogy a csapatok továbblépését segítjük a nagyobb befektetések és piacralépés felé. A második programunk a Boostway, ahol már nem prototípus vagy termékfejlesztést támogatunk, hanem kis léptékben már piacon bizonyított megoldások nemzetközi piaci terjeszkedését finanszírozzuk. Itt jellemzően 200 ezer eurót fejtetünk be, de főként társ-befektetők mellett jelenünk meg. Harmadik programunk a bonyolultabb üzleti kapcsolatrendszert igénylő fejlesztések piacra segítéséhez nyújt forrásokat: jellemzően körülbelül kétmillió eurós befektetéssel megvalósuló összefogásban egyetemek, KKV-k és nagyvállatok, kutatóintézetek alkotta konzorciumok vesznek részt.
– Visszakanyarodva a kisebbekre. A tőke uniós forrású, e szerint nálunk a főváros és a központi régió cégei nem részesedhetnek belőle?
– Ebből a forrásból finanszírozható bármilyen, az EU területén működő cég, itt nincsenek regionális megkötések. Mi több, az sem kizáró ok, ha a cég eddigi fejlesztései során igénybe vett már uniós pénzt, vagy akár éppen uniós forrásból tőkésítette fel nálunk a Széchenyi Tőkealap vagy a Hiventures.
– Milyen csapatokat keresnek?
– Az InnoEnergy-hez befektetésre folyamatosan várjuk az érdeklődőket. A versenyre, befektetésre korábban csak az energetikához szorosabban kötődő csapatok jelentkezhettek, de most jelentősen kiszélesítettük a befogadható csapatok körét. Az energiaipar és a zöld technológiák mellett akár a közművekhez kapcsolható informatikai biztonsági, energiatudatossághoz vagy környezettudatossághoz kapcsolható mobiltelefonos fejlesztések, okos város megoldások (közlekedés, parkolás, stb.), környezettudatos építőipari, épület-energetikai innovációk, újrahasznosítási projektek, mobilitással foglalkozó fejlesztések, ipar 4.0 vagy más szenzortechnológiák (IoT), vagy akár gépek, berendezések élettartamát meghosszabbító megoldások is beleférnek. A döntőn idén már sok ilyennel találkoztunk.
– Azért korábban sem csak erőművi projektekben gondolkodtak, ugye?
— Korántsem: például energiamegtakarítás számos más módon is elérhető, ott van például a tavalyelőtt Magyarországról döntőbe jutott Leap, amely energiahatékony és környezetterhelést csökkentő mosógépet fejleszt Fischer Zoltán vezetésével.
– Melyek a további elvárásaik a csapatokkal szemben?
– Ötletek és koncepciók helyett inkább olyan agilis csapatokat keresünk, akik már valameddig eljutottak, mondjuk egy olyan deszkamodelljük már van, ahol az alapvető műszaki kockázatok és kérdések már tisztázva vannak, és határozott elképzelésük van arról, hogyan fog pénzt termelni a vállalkozással. Persze az adott prototípusnak még nem kell beépíthetőnek lennie vagy sorozatgyártásra érettként készen lennie, ebben a programjaink segítenek; ahogyan az első nagy ügyfelek megszerzésében, az üzleti stratégia kialakításában is.
– Az EIT InnoEnergy részesedést kér a társaságból?
– Nem csak így szállunk be, lehetőség van bevételmegosztásos szerződés megkötésére is, amikor a jövőbeni bevételekből kérünk majd részt, a cég részvényeiből nem. Termékeink a csapatok igényeihez eléggé rugalmasan tudnak igazodni. Másképp a nálunk uniós szinten megfordult 2500 cég többségével nem is tudnánk jól együttműködni.