A közösségi gazdaság (Sharing economy) értékét ma 250 milliárd dollárra becsüli a Merll Lynch a szegmens értékét és összesen 2 trillió dollárra rúghat a jövőben. Habár a közelben élő emberek együttműködése, egymást segítése valószínűleg egyidős az emberiséggel, ezt a sharing economy egy új formáját valósítja meg mindennek.
De mi is az a közösségi fogyasztás? Sokféle megnevezéssel találkozhatunk: sharing economy, peer-to-peer, asset-light economy és collaborative consumption… a közösség ereje, a fenntarthatóság, az erőforrások jobb kihasználása, a magánemberek bevonása a gazdaságba adja a közös gondolatiságát ezeknek a koncepciónak. A modern technológia pedig azt a keretet, mellyel a közösségi gazdaság egy új szintre léphetett.
A 2000-res években jelentek meg az első start-up-ok, amelyek a közösség erejére építettek. Ma már olyan szignifikáns szereplőket takar ez az „iparág”, mint az Uber vagy az Airbnb. Különböző üzleti modellek vannak, vannak profit-orientált és non-profit vállalkozások és a mátrixot még bővíti, hogy az adott platform egy vállalkozást köt-e össze a felhasználókkal vagy pedig a felhasználókat, magánembereket egymással.
A közösségi gazdaság gerincét a tagok közötti kölcsönzések, bérbeadások adják. Ez teszi lehetővé, hogy a keveset használt, nagyobb értékű tárgyak kihasználtsága növekedjen. Ez a bérbeadó számára extra bevételt jelenthet, a bérlő pedig így pénzt, időt és energiát spórolhat meg, és még a környezetre gyakorolt hatás sem elhanyagolható. Például, ha csak bizonyos időszakokra bérlünk autót, akkor az autó tulajdonosa ezzel pénzt kereshet, mi pénzt és időt spórolhatunk, hiszen nem kell bajlódnunk az autó fenntartásával, és ez egyben azt is jelentheti, hogy kevesebb autót kell gyártani.
Számos példát látunk manapság már a közösségi fogyasztásra, olyan világcégek, mint az Uber, Airbnb, Couchsurfing, Netflix, Spotify világszinten megalapozzák a bizalmat az ilyen jellegű platformok, szolgáltatások iránt. Tradicionális nagyvállalatok is felismerték a jelentőségét az új trendnek és sikerrel reagáltak rá. Míg korábban az értékesítésre koncentráltak, ma már a bérbeadás és a különböző előfizetési csomagok is rendelkezésre állnak. Ennek hozományaként az emberek egyre inkább előtérbe helyezik a használati tárgyakhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférést, azok birtoklása helyett. A közösségi gazdaság nyertesei azok a piaci szereplők lesznek, akik megfelelően össze tudják kötni a felhasználókat a javakkal, szolgáltatásokkal és nem pedig a tradicionális értékesítő vállalatok. Az ipar megoszlása is egyre inkább a gyártástól a technológia és a szolgáltatások irányába tolódik és fog még jobban eltolódni.
Rachel Botsman, a „The Rise of Collaborative Consumption” c. könyv szerzője egy 2010-es TedxSydney mára már híressé vált előadásában megkérdezte a közönségétől, hogy kinek van otthon fúrója. Szinte mindenki felemelte a kezét. Pedig egy fúrót élettartama során körülbelül 12-15 percig használnak és valójában nem fúróra, hanem a lyukra van szükségünk – magyarázta a közösségi fogyasztás és gazdaság modelljét a szerző.
Magyarországon ma egyelőre kevés kezdeményezés, vállalkozás van, ami a közösségi fogyasztásra épül az európai átlaghoz képest.
Az egyik ilyen magyar, úttörő vállalkozás a Miutcánk.hu, mely Magyarország első számú közösségépítő, sharing economy platformja. 2015 óta működik, eddig 42000 felhasználóval. A platform az egymáshoz közel lakó embereket köti össze, és nem titkolt célja, hogy az embereket bekapcsolja a közösségi gazdaságba és ezzel pénzt, időt és energiát takarítsanak meg, illetve a mai világunkra jellemző pazarlás mértékét csökkentsék. Mindennek hozományaként pedig megismerhetik, összebarátkozhatnak a közelükben élő szomszédokkal is.
Fennállása óta eddig körülbelül 60000 tárgyat – köztük rotációs kapát, felfújható krokodilt, gyerekülést, könyveket – osztottak meg valamilyen formában a felhasználók.
A fúrós példát tekintve: 475 darab fúró áll ma Budapesten a Miutcánk.hu segítségével rendelkezésre, arra várva, hogy bérbe vagy kölcsönbe adják vagy vegyék.
A különböző használati tárgyak megosztásán túl, az oldalt szolgáltatások ajánlására például szakember keresésre, szabadidős tevékenységek és közösségi kezdeményezések szervezésére például szomszéd találkozók, szemétszedés vagy közös sportolás szervezésére is gyakran használják.
A Miutcánk.hu egy a közösségi oldalak közül, viszont céljait tekintve nagyban különbözik, hiszen a lokális közösségeken alapulva akarja visszaépíteni a már-már kiveszőben lévő bizalmat és együttműködést az emberek között. Tehát a cél, hogy a létrán vagy autósülésen túl ismertségeket, barátságokat, értékes kapcsolatokat is kössünk a közelünkben élőkkel.
Új videójuk azt mutatja be, hogy hogyan lehet könnyen és gyorsan segítséget kérni a Miutcánk-on.
Országszerte már több száz szomszédság működik, sok helyen több ezer taggal, de a közösségi megosztások akkor működnek a legjobban, ha minél többen vesznek részt benne, így egyre gyorsabban lehet egyre több dolgot megosztani. Az új meghívó rendszerrel felhasználóként is hozzájárulhatunk a közösségépítéshez. Segítségével olyan helyeken is
beindulhat a Miutcánk, ahol eddig csak kevés felhasználó volt jelen, hiszen könnyedén meghívhatjuk ismerőseinket, szomszédainkat és barátainkat a platformra.
„Egye több tárgyat osztanak meg az oldalon és egyre több problémára találnak megoldást a Miutcánk felhasználói. Célunk, hogy egy olyan platformot biztosítsunk, amivel egyszerűen lehet bizalmi kapcsolatokat építeni a mindennapokban és tudatosan használni a lokális kapcsolatainkat. Mindig örömmel csodálkozunk el, hogy mennyi segítőkész ember van a Miutcánkon, legyen szó egy reggeli pakolásról, egy fúró kölcsönadásáról vagy egy rászoruló megsegítéséről.” – Mondta Szabó Dávid a Miutcánk ötletgazdája és társalapítója.
Nyár végére már telefonos alkalmazás formájában is elérhető lesz a Miutcánk, így még egyszerűbbé és gyorsabbá téve a tranzakciókat.