A blokkláncalapú fejlesztések az egész világon dübörögnek, a befektetői kör átalakulásával tisztulás megy végbe a kriptovaluták piacán is. A stablecoinok előretörésével a kriptopénzek számára megnyílik az esély, hogy mindennapi fizetőeszközzé váljanak. A technológiai átalakulással a munkaerőpiacnak és a szabályozói környezetnek is lépést kell tartania – hangzott el a tegnap kezdődött Blockchain Budapest B-Day 2.0 konferencián. Stay tuned: ott voltunk, lesznek még híreink! ;)
Kétnapos kriptovaluta- és blokklánckonferencia kezdődött csütörtökön a budapesti Bálnában hazai és külföldi szakemberek részvételével.
Jakab László miniszteri főtanácsadó, a Budapest Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja az innovációs és technológiai miniszter üdvözletét tolmácsolva elmondta: napjaink egyik legnagyobb kihívását a digitalizáció jelenti mind az államigazgatás, mind a piaci szereplők számára. Az információk szabad elérése felgyorsítja az ügyintézést, megkönnyíti az automatizációt, Magyarország pedig remélhetőleg az egyik élenjáró európai központja lesz a blockchain-technológia alkalmazásának.
Az érték digitalizációja, vagy ahogy divatosan nevezik: „tokenizációja” alapvetően rajzolhatja át a piaci erőviszonyokat. A befektetői kör kicserélődik, sokasodnak a nagyvállalati és intézményi szereplők. A multinacionális cégek a fejlesztési oldalon is beléptek a piacra, számos nagyvállalatnál és közintézményben hoztak létre részleget annak érdekében, hogy a nyilvántartásokat és a pénzügyi elszámolásokat blokkláncalapra helyezzék át. Az iparági szakértők a piac tisztulására számítanak a korai kriptovaluták, például a bitcoin nagy árfolyam-ingadozásait követően – hangzott el a konferencián.
Csabai Csaba, a Blockchain Kutatási Egyesület elnökségi tagja elmondta: a fejlesztőmunkát végző cégek oda fognak menni, ahol a legkisebb az ellenállás, a legtámogatóbb a szabályozási környezet az új technológia alkalmazására. Az egyesület a fejlesztői és szabályozói oldal képviselőit tömöríti, célja az érdekek és a munka összehangolása. Csabai a konferencia egyik fontos eredményének nevezte a kormányzati támogatás megjelenését, az intézményi előadók nagy számát, illetve a nemzetközi és magyar jogalkotással foglalkozó „szabályozási kerekasztal” megrendezését.
Szilágyi Imre közgazdász, a Blockchain Budapest konferenciák főszervezője szerint óriási boom van a blokkláncágazatban. Globális technológiáról van szó, a fejlesztés maga is óriási üzlet. A felfutás gyümölcseiből azok az országok fognak elsősorban részesülni, amelyek az informatika területén megfelelő szellemi potenciállal rendelkeznek – ebből a szempontból jól állunk –, illetve amelyek szakemberképzéssel ki tudják elégíteni az új iparág rohamosan növekvő emberi erőforrásigényét.
A nagyszínpad előadásaival és kerekasztal-beszélgetéseivel párhuzamosan a két nap folyamán a stablecoin-fejlesztők is tanácskoznak, részben zárt ajtók mögött. A stablecoinok stabil kriptovaluták, árfolyamukat általában valamelyik hagyományos pénzhez kötik. Bevezetésükkel a blokkláncalapú kriptovaluták, amelyek árfolyam-ingadozásaik miatt eddig elsősorban spekulatív befektetési eszközök voltak, valódi fizető- és elszámolási eszközként nyerhetnek széles körben polgárjogot. A világban jelenleg több mint száz stabil kriptovaluta informatikai fejlesztése és tesztelése folyik, közülük a legjelentősebbek fejlesztői gyűltek most össze Budapesten. A cél a munka összehangolása és egy nemzetközi stablecoin egyesület alapjainak lerakása.
A Blockchain Budapest konferenciát január után másodszor rendezik meg. A kétnapos tanácskozás nagyszínpadán közel negyven külföldi és magyar kriptovaluta- és blokkláncszakértő tart előadást, köztük a magyar származású, egyesült államokbeli Nick Szabo kriptográfus-informatikus, akire a világ a kriptovaluták és a digitális szerződések (okosszerződések) szellemi atyjaként tekint. A kiállítótérben több mint egy tucat vállalkozás és projekt jelenik meg standdal, a kisteremben egyórás workshopokon vesznek részt az egyes részterületek szakemberei.