Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének egyik fontos dátuma 2019. március 29-e. Az egyre közeledő határidő ellenére azonban még nincs válasz számos, a kilépéssel kapcsolatos kérdésre. Így például bizonytalan, hogy milyen feltételek mellett tartózkodhatnak majd Magyarországon brit állampolgárok, illetve az is, hogyan kell megfizetni a társadalombiztosítási díjakat egy kiküldetés során.
Március végéig a jelenlegi szabályokat alkalmazza mind Magyarország, mind az Egyesült Királyság a másik ország állampolgáraival kapcsolatban. „Amennyiben nem születik megegyezés a kilépés kapcsán az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, az valamennyi érintett számára azonnali teendőt jelenthet március végét követően. Magyar szempontból ettől az időponttól kezdődően ugyanis valamennyi brit állampolgár harmadik országbelinek minősülhet, és megszűnhet a tartózkodási jogosultságuk, így, ha nem akarják elhagyni az országot, nem zárható ki, hogy tartózkodási engedélyt kell majd igényelniük. Megalapozott várakozás lehet ugyanakkor, hogy amennyiben az Európai Unió és az Egyesült Királyság között nem jön létre a megállapodás, Magyarország helyi jogalkotással, átmeneti rendelkezésekkel igyekszik majd rendezni a felmerülő kérdéseket; ez kulcsfontosságú lehet az érintett magánszemélyek és vállalkozások számára” – mondta el dr. Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának igazgatója.
Amennyiben a kilépéssel kapcsolatos megállapodás megszületik és a rendezett kilépés forgatókönyve valósul meg, úgy 2020. december 31-ig átmeneti szabályok rendezhetik majd a kérdést, és addig fennmarad a szabad mozgás és tartózkodás joga. Ezt követően azonban kérdéses, hogy az Egyesült Királyság esetében milyen szabályok lesznek irányadóak: a brit állampolgárokat harmadik országbelinek kell majd tekintenünk, vagy egy, a svájci modellhez hasonló megállapodás születik, amely kölcsönösen speciális jogállást biztosít az érintettek számára (Svájc az EU tagállamokkal azonos megítélés alá esik a fenti kérdések tekintetében).
Egy elfogadásra váró EU-s javaslat alapján azonban rövid távú mozgások esetén (bármely 183 napon belül 90 napot meg nem haladó tartózkodás) fennmarad a vízummentesség, azaz a brit állampolgárok az EU-n belül vagy az EU-s állampolgárok az Egyesült Királyságba továbbra is vízummentesen utazhatnak a javaslat elfogadása esetén.
Annak fényében, hogy a rendezett vagy a rendezetlen kilépés valósul meg, a társadalombiztosítás területén is eltérő forgatókönyvekkel számolhatunk. Rendezetlen kilépés esetén március 29-től a brit állampolgárok kikerülhetnek a tb-rendszereket harmonizáló EU rendelet hatálya alól, és magyar társadalombiztosítási szempontból harmadik országbelinek minősülhetnek. A két állam közötti kétoldalú tb-egyezmény hiányában kérdéses lehet, hogy hogyan kerülhető el a kettős biztosítás például egy kiküldetés esetében. A magyar belső szabályok egyes esetekre tartalmaznak a kérdés megoldását segítő rendelkezéseket, hosszú távon ugyanakkor mindenképpen célszerűnek mutatkozik egy tb-egyezmény létrehozása.
Kérdések merülhetnek fel az ellátásokra való jogosultság területén is, amelyet jelenleg a brit-magyar mozgások esetén a hivatkozott EU-rendelet és az ahhoz kapcsolódó szabályok rendeznek. A fentiekhez hasonló problémákkal szembesülhetnek egyébiránt más EU-tagállamok is, többek között a lengyelek, szlovákok, görögök és a csehek, ugyanis Magyarországhoz hasonlóan ezen országok sem rendelkeznek kétoldalú tb-egyezménnyel az Egyesült Királysággal.
Rendezett kilépés esetén átmeneti rendelkezések alkalmazása várható, és az Egyesült Királyság, valamint a jelenleg kétoldalú tb-egyezménnyel nem rendelkező uniós tagállamok ez idő alatt kétoldalú megállapodásokban rendezhetik a türelmi idő lejárta után felmerülő kérdéseket.