A betegek többsége a hagyományos orvosi megoldásokat részesíti előnyben a digitális egészségügyi technológiákkal szemben – derül ki a Baker McKenzie friss felméréséből. Az e-egészségügy iránti távolságtartás fő oka a páciensek adatbiztonsággal kapcsolatos aggodalma, miközben sokan az alapvető szabályozási kérdésekkel sincsenek tisztában.
A megszokott egészségügyi módszerekben bízik a betegek közel kétharmada függetlenül attól, hogy konzultációról, diagnosztizálásról vagy kezelésről van szó. A Baker McKenzie legfrissebb nagy-britanniai kutatásában résztvevő páciensek több mint fele (54%) aggódik amiatt, hogy a digitális eszközök használatával a személyes egészségügyi információik rossz kezekbe kerülhetnek. Elsősorban attól tartanak, hogy ezek az érzékeny adatok felhasználhatóak lennének ellenük, ami például magasabb egészségbiztosítási költségekkel vagy munkahelyi diszkriminációval járhat.
Annak ellenére, hogy az Európai Unió új általános adatvédelmi rendelete, a GDPR, a felhasználók adatkezeléssel kapcsolatos informáltságát és tudatosságát is hivatott elősegíteni, az egészségügyben ezen a téren további előrelépésre lenne szükség. A felmérés eredményei arra utalnak, hogy a páciensek nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel az adatok felhasználhatóságát és megoszthatóságát érintő kérdésekben. A tanulmány szerint ugyanis a megkérdezettek 70 százaléka elismeri, hogy nem egyértelmű számára ki férhet hozzá az információkhoz, és csak minden tizedik érti, hogy adatait hogyan osztják meg a digitális egészségügyi eljárások során.
A felmérés ezzel párhuzamosan rávilágít, hogy miközben a szigorúan szabályozott digitális orvostechnikai eszközöknek minősülő megoldások iránt kifejezetten alacsony a fogyasztói bizalom, addig az olyan, úgynevezett „lifestyle” termékek felé, mint az okosórák vagy pulzusmérők, ugyanez igen magas. Ráadásul ez utóbbi iránt az elkötelezettség annak ellenére alakult ki, hogy ezen a területen a minőségbiztosításra nincsenek szabályok.
A megállapítások rámutatnak arra is, hogy a mindenki számára áttekinthető és transzparens digitális egészségügy folyamatok, mind az adatgyűjtés, mind pedig a felhasználás területén jelentősen növelné az ügyfélbizalmat. Emellett szükség van rá, hogy a páciensek számára is egyértelműen elváljon, mely tevékenységek sorolhatók az e-egészségügy körébe. A válaszadók kétharmada (65%) szerint az átláthatóság látványosan erősítené a digitális egészségügyi termékekbe és szolgáltatásokba vetett hitet.
Ezt erősítendő a cégeknek a márkastratégiájuk részeként érdemes beépíteni az eszközökkel kapcsolatos tájékoztatásukba – használati útmutatóba, oktatóanyagokba, reklámanyagokba – a fokozott adatvédelmi transzparencia követelményeit. Ez már rövidtávon is kifizetődhet, hiszen így hatékonyan növelhető a fogyasztói tájékozottság, ami a bizalom alapja.
„A kutatás eredményei tükrözik, hogy a digitális egészségügy terén a transzparencia a kritikus pont. A vállalatok számára ennek megteremtéséhez vezető út egyik fő állomása pedig, hogy a terület jogszabályait hatékonyan alkalmazzák, ami a fogyasztók számára is közérthető viszonyokat jelent. Ehhez számos esetben nincsenek meg a belső erőforrások, és szükség van olyan külső szakmai partnerek bevonására, akik otthonosan mozognak a területen” – fejtette ki dr. Bíró Helga, a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker&McKenzie Ügyvédi Iroda partnere.