A koronavírus már több mint 180 országban terjedt el, sok helyen pedig még mindig meredeken emelkedik az új fertőzések száma. Miközben lázasan folyik az oltóanyagok fejlesztése és már az elsődleges kezelésekkel is sikereket érnek el az orvosok, elindult egy olyan szintű piaci lassulás melynek az emberekre és a gazdaságra kifejtett potenciális hatása óriási, és globális mértékű aggodalomra ad okot.
„Egyre több elemző számít arra, hogy a járvány hosszabbtávú, negatív hatást fog gyakorolni a gazdaság minden ágazatára, a logisztikai szűk keresztmetszetektől és az üzemek leállításától kezdve az üzleti beruházások és a fogyasztói kiadások visszaeséséig. Pozitívum viszont, hogy eddig nem látott együttműködés és szolidaritás alakult ki a nemzetek között.” – fogalmaz Schannen Frigyes, a Roland Berger német tanácsadó cég magyarországi partnere.
„A kormányzati gazdasági lépéseknek köszönhetően sok kis- és középvállalkozás menekülhet meg a biztos csődtől, de ezek a lépések sem tudják megállítani a gazdasági recessziót. A világ kormányai nem rendelkeznek olyan eszköztárral, amely teljes értékű gyógymódot jelenthetne a likviditási problémákra, a szétszakadt értékláncokra és az általános céges és egyéni költekezés csökkenésére” – mondta Schannen Frigyes. „A tömeges elbocsátások, az általános vásárlói kedv csökkenése és a nemzeti devizák mélyrepülése miatt gyakorlatilag biztosak lehetünk a hosszútávú negatív hatásban, visszaesésben” – tette hozzá.
A Roland Berger legpesszimistább forgatókönyve szerint a járvány teljes megállítása csak 2021-re sikerülhet. Az mindenesetre biztos, hogy az egészségügyi rendszer jelentősebb kapacitáshiányt fog tapasztalni és számos iparágban állhat le a termelés. Veszélybe kerülnek az Ázsia és Európa közötti ellátási láncok, amelyek különösen fontosak a gyógyszeripari alapanyagok és az elektronikai ipar szempontjából, és az Európán belüli kritikus ellátási láncok szintén elkezdenek lebomlani. „A fogyasztás és a beruházások átmeneti, de jelentős mértékű csökkenését látjuk. Az optimistább, gyors helyreállási forgatókönyvünk szerint súlyos zavarok csak bizonyos ágazatokban fordulnak elő, a kínálati sokk kevésbé lesz drámai, a hazai termelést kisebb mértékben fogja befolyásolni a pandémia és a kereslet csak néhány iparágban csökken erőteljes mértékben, mint például a személyszállítás, a vendéglátóipar és az idegenforgalom” – magyarázta Schannen Frigyes.
A járvány hatásai az egyes iparágakra
A járvány különböző üzleti ágazatokra gyakorolt hatása a kínálati és keresleti mintázatok közti különbségek miatt változó.
A tavaly is csökkent mértékben növekvő autóipar várhatóan a recesszió egyik nagy vesztese lehet. Már 2019-ben érezhető volt a lassulás, a bruttó hozzáadott érték (GVA) pedig 2020-ban akár 10,6 százalékponttal is zsugorodhat a pesszimistább jóslatok szerint, ezesetben a járműeladások több mint 10 százalékkal csökkennének a Roland Berger előrejelzései alapján.
A gyógyszeripar ellátási láncát is fokozott nyomás éri, ám a folyamatos kereslet továbbra is fennáll, melynek biztosítania kell a (lassabb) folyamatos növekedést. A legrosszabb esetben a gyenge globális gazdasággal összhangban jóval alacsonyabb lesz a növekedési ráta a megszokottnál, mivel erre az iparágra is igaz, hogy a nem alapvető fontoságú kiadások mértéke csökkenni fog – a kérdés, hogy mekkora mértékben.
A logisztikai ipart erősen érinti a kereskedelem bármilyen szintű gyengülése, így az ágazat különösen érzékeny a koronavírus okozta visszaesésre is. A legrosszabb esetben a kereslet súlyosan csökken, amelynek helyreállása az általános gazdasági problémák megoldódása után fog csak bekövetkezni. Az otthon tartózkodók számának növekedése miatt az online vásárlások és a házhozszállítások mértéke emelkedik, ám a fuvarozócégek és logisztikai központok a nagy gyárak termelésének csökkentése, vagy leállítása okán jelentős bevételkiesésre számíthatnak.
A vendéglátóipar, a személyszállítás és az idegenforgalom lesznek az igazi elszenvedői a vírus által okozott elővigyázatosságnak. Globális szinten ezermilliárdos nagyságrendű visszaesés következhet az éves forgalomban, mely szállodák, utazási irodák és biztosítók megszűnését jelenti. A világ légitársaságai többezer járatot töröltek a járvány miatt és a rend még hónapokig nem fog helyreállni.
Az ingatlanpiac egyes szakemberek szerint akár teljesen befagyhat, mindazonáltal a teljes bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az árak realizációja és az albérletárak rövidtávú csökkenése minden bizonnyal megtörténik, viszont, ha nem következik be globális gazdasági válság, akkor a visszaesés nem lesz számottevő. Az építkezések és ingatlanprojektek csúszása elkerülhetetlen, a befektetőknek pedig rossz hír, hogy a késedelem sok esetben vis maiornak lesz tekinthető, mely gátat fog szabni a kárpótlás megszerzésének.
Short-tilalom következhet
A tőzsdei kereskedelem erőteljes volatilitási időszakot él át. Az osztrák pénzügyi felügyelet egy hónapos időtartamra megtiltotta a shortolást a bécsi tőzsdén, majd Spanyolországban is egyhónapos short-tilalmat vezettek be. A franciák 92 részvény shortolását tiltották meg, melyek közé tartoznak blue chipek is, pl. a BNP Paribas, a Renault, vagy az Air France-KLM. Az olasz tőzsdefelügyelet a húsz legnagyobb tőzsdén jelenlévő cég esetében tiltotta meg a shortolást.
A tőzsdekereskedelem hanyatlása kísértetiesen hasonlított a 2008-as válság jellemzőihez, ám „a volatilitási index alapján a mostani járványhelyzet nagyobb pesszimizmust (majd korrekciós hullámzást) vált ki a befektetőkből, mint az 1998-as orosz válság vagy a 2001-es new yorki terrortámadás. Több európai tőzsdén is short-tilalmat vagy korlátozásokat vezettek be és ezt a gyakorlatot az MNB és a BÉT is kész lehet követni, ha szükségét látja. A vállalatoknak most túlélő-üzemmódra kell kapcsolni és lehetőleg tömeges elbocsátások nélkül kell átvészelniük ezt az időszakot” – tette hozzá Schannen Frigyes.