Egy közel 200 éves tradicionális magyar luxusmárka gazdájaként a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. azzal is kiemelkedik a világ vezető porcelángyártói közül, hogy a hagyományos értékek megőrzése mellett legalább ilyen fontosnak tartja a folyamatos megújulást, a fejlesztéseket és az innovációt. Épp ezért számos hazai kutatóműhellyel működik együtt, többek közt a veszprémi Pannon Egyetemmel alapanyag-kutatás, míg a Debreceni Egyetemmel 3D képalkotás területén, legutóbb pedig az Energiatudományi Kutatóközponttal indítottak el közös kutatás-fejlesztési együttműködést. Minden esetben cél a termékfejlesztés, a még versenyképesebbé válás, összességében pedig az exportpiacokon való további sikerek elérése.
A Herendi Porcelánmanufaktúra mind a mai napig kézműves technológiával állítja elő egyedi, kézzel festett, több mint tizenhatezer fehér formát és négyezer különböző festett mintát felvonultató porcelán portfolióját, melynek jelentős részét, közel 75%-át exportpiacokon értékesíti. A manufakturális termelés azonban az innovatív szemléletet sem a gyártástechnológiából, sem az alapanyag-kutatásból nem zárja ki, sőt. A manufaktúra kiemelt figyelmet fordít a kutatás-fejlesztésre és az innovációra, melynek fókuszában még kiválóbb termékek előállítása, a vállalat versenyképességének fokozása, az exportpiaci pozíciók további erősítése áll.
Simon Attila vezérigazgató kifejtette: „A globális luxuspiacon óriási a verseny, így közép- és hosszú távon csak a legkiválóbbak maradhatnak talpon. Épp ezért olyan termékfejlesztésre törekszünk, amelynek eredményeként folyamatosan ki tudjuk szolgálni a legmagasabb szintű nemzetközi vevői igényeket is. Ehhez pedig nélkülözhetetlenek a kutatási eredmények és a belőlük létrejövő innovatív technológiák.”
Legutóbbi kutatás-fejlesztési együttműködésében a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. az Energiatudományi Kutatóközponttal (EK) közösen számos kutatási részterületet azonosított, kezdve a mikroorganizmusok által okozott szennyeződések kialakulását gátló tartálybevonatok kifejlesztésétől, egészen a műanyag és gipsz öntőformák szövet-, és pórusszerkezetét feltáró vizsgálatokig. A közös projekt indulásával az üzemi környezetben előforduló szennyezésforrások vizsgálata kapott elsőbbséget. Az Energetikai Kutatóközpont laborjában így sor kerülhetett a porcelán alapanyaggal közvetlenül érintkező eszközök kopása elemi összetételének elemzésére. A szerkezeti anyagokról, ötvözetekről készült speciális elemzés ugyanis képes feltárni a porcelán minőségét veszélyeztető, a gyártási folyamat során használt eszközök fémes kopásait, korrodálódás általi szennyeződések nyomait. A vizsgálat során a kutatók a termelőfolyamatban közel 150 spektrumot értékeltek ki. Simon Attila kiemelte: „Számos berendezést használunk a nyersáru gyártási folyamat során, elsősorban az alapanyag-előállításhoz és a kiégetéshez. Természetesen ezek a berendezések is kopnak, amortizálódnak a használat során, ám ezek mértéke szabad szemmel láthatatlan. A mostani vizsgálat azonban láthatóvá tette ezeket a folyamatokat, így az eredmények kiértékelését követően optimalizálni tudjuk a gyártási technológiánkat érintő amortizációt, szükség esetén a cseréket. Mindezek is azt szolgálják, hogy a végtermékünk összehasonlíthatatlanul magasabb színvonalat képviseljen más porcelángyártók termékeihez képest a világpiacon.”
Dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökhelyettese is példaértékűnek tartja, hogy a cég a hazai egyetemek és kutatóintézetek tudáskapacitásának bevonásával valósít meg exportképes innovációkat. „Meggyőződésem, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra a legjobb úton jár, mert óriási jövője van az ehhez hasonló értékteremtő együttműködéseknek. Az egyetemi és kutatóintézeti szférában ugyanis megvan a piacközeli tudományos eredményekhez szükséges szakértelem, szabad kapacitás és kutatási infrastruktúra, amit egy átlagos hazai kkv, de sok esetben akár egy nagyobb vállalat sem tudna rentábilisan fenntartani. Az NKFIH pályázati konstrukciói és szolgáltatásai arra ösztönzik az innovációs térben jelenlévő vagy abba most belépő szereplőket, hogy a lehető legszélesebb spektrumra terjesszék ki kutatási, fejlesztési és innovációs aktivitásukat.” – mutatott rá az elnökhelyettes.
A Herendi porcelán mára megkerülhetetlenné vált, nincsen valós vetélytársa a nemzetközi porcelán piacon, ha valaki egyedi, kézi festésű, luxus minőségű porcelánt keres. Ez a vásárlói réteg azonban sok minden másra is elköltheti a pénzét, így a Herendi Porcelánmanufaktúrának tágabb értelemben versenytársa minden olyan cég, amely nemzetközileg elismert luxus terméket kínál. Ez egy hatalmas mezőny, ahol nagyon nehéz talpon maradni. A törekvéseket igazolja, hogy Herendet a luxusipari vállalatokat tömörítő francia szövetség, a Comité Colbert is a tagjai közé választotta. A közel száz luxusmárkát összefogó szervezetben a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. az egyetlen magyar tag. Az elmúlt évtized munkáját visszaigazolja az is, hogy a céget a Budapesti Értéktőzsde 2019-ben az 50 legsikeresebb magyarországi vállalkozás közé sorolta.