A világjárvány előtti előrejelzésekhez képest akár 25 százalékkal is többen lehetnek majd azok, akiknek munkát kell váltaniuk.
A pandémia kedvezőtlen hatásai leginkább a kiskereskedelemben, szállodaiparban és vendéglátásban, valamint az irodai adminisztrációban alacsony béréért dolgozó embereket sújtják majd.
A koronavírus-járvány az egész világon hatalmas változásokat idézett elő a munkaerőpiacon 2020-ban, a vállalatoknak ugyanis rendkívül gyorsan kellett alkalmazkodniuk a megváltozott munkafeltételekhez és a fizikai távolságtartás új szabályaihoz. A McKinsey Global Institute legújabb tanulmánya arra a kérdésre kereste a választ, melyek lesznek a pandémiának a munka világára kifejtett hosszú távú hatásai.
„A munka világa a koronavírus után” címet viselő tanulmány az első eleme annak a járvány hosszú távú hatásait elemző tanulmánysorozatnak, amelynek további részeit az MGI a következő hetekben jelenteti meg. A tanulmány korábbi kutatások eredményeire támaszkodva írja le, miért lesz tartós a koronavírus hatása a munkaerőpiaci keresletre, az álláshelyek összetételére és az elvárt készségekre abban a nyolc országban – Kínában, Franciaországban, Németországban, Indiában, Japánban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban – ahol a világ munkaerő-állományának közel fele dolgozik, és ahol a globális GDP több mint 60 százalékát állítják elő.
A tanulmány rámutat, hogy a világjárvány a három nagy horderejű változást gyorsított fel – eltérő mértékben – a fogyasztói magatartás és a vállalati működés terén: a távmunka; az e-kereskedelem és virtuális interakciók; valamint az automatizáció és a mesterséges intelligenciára épülő technológiák penetrációját. Ezek a tendenciák még inkább hozzá fognak járulni a munkaerőpiac átrendeződéséhez az elkövetkező évtizedben. A változások következtében pedig több mint 100 millió alkalmazott, minden 16-ik dolgozó lesz kénytelen más munkahelyet keresni magának 2030-ig. Mivel a munkahelyváltáshoz új készségeket kell elsajátítaniuk, a felnőttképzés és átképzés egyre nagyobb feladatokat fog jelenteni.
„A koronavírus-járvány hosszú távú hatásaként csökkenhet az olyan, alacsony bért kínáló munkahelyek száma, amelyek korábban egyfajta biztonsági hálóként szolgálhattak azok számára, akik hirtelen elveszítették a munkájukat” – állítja Susan Lund, a McKinsey Global Institute partnere és a tanulmány egyik szerzője. „A jövőben ezeknek a dolgozóknak arra kell felkészülniük, hogy olyan területeken kell új munkát találniuk maguknak, ahol magasabbak ugyan a keresetek, viszont komplexebb tudásra van szükség, mint például az egészségügy, a technológiai ipar, az oktatás és képzés, vagy a szociális munka.”
A pandémia rávilágított a fizikai távolság fontosságára a munkahelyeken, és épp azokban a foglalkozási körökben idézett elő gyors és radikális átalakulást, amelyek leginkább igénylik az ügyfelekkel vagy munkatársakkal való fizikai kontaktust olyan terekben, ahol egyszerre sokan tartózkodnak. A kutatás új megközelítést alkalmaz, amely a különböző foglalkozási köröket az általuk megkívánt fizikai közelség mértéke szerint osztályozza. Mivel bizonyos fogyasztói magatartások és üzleti modellek megváltozása tartós marad, azokban a foglalkozási ágakban várható a legnagyobb átalakulás a járvány után, amelyekben a leginkább szükség van fizikai kontaktusra – mint például a bolti pénztárosok, éttermi dolgozók és szakácsok, szállodai recepciósok munkakörei.
A vizsgálat további markáns tendenciákat is azonosított:
– A távmunka hosszú távon is velünk marad. A vállalatok már most elkezdtek átállni a hibrid munkavégzésre, és az MGI becslése szerint a fejlett gazdaságokban a dolgozók körülbelül 20-25 százaléka el is tudja végezni a munkáját otthonról. Amennyiben viszont kevesebben fognak bejárni a munkahelyükre, ez bizonyára befolyással lesz a karbantartói, tisztítói feladatkörökben, a tömegközlekedésben, éttermekben, belvárosi üzletekben dolgozók foglalkoztatására.
– Az üzleti utak száma várhatóan csökkenni fog. A virtuális találkozók az üzleti utak 20 százalékát válthatják ki, ami közvetlenül fogja érinti az éttermek, hotelek, és a légitársaságok alkalmazottjait.
– Változhat a munkavégzés helye. A járvány előtt a magasan képzett szakemberek a világ metropoliszaiba költöztek a nekik megfelelő munkáért. Most, hogy a digitális eszközökkel lehetővé vált a távolról való munkavégzés, a munkavállalók bárhol élhetnek, a munkaadókat pedig nem korlátozza a kiválasztásban a földrajzi távolság.
– Az e-kereskedelem és a virtuális tranzakciók új utakat nyitnak meg a gazdaságban. A járványhelyzet arra kényszerítette a fogyasztókat és a vállalatokat, hogy gyorsan nyergeljenek át a digitalizáció által támogatott „kiszállításra épülő gazdaságra”, amelynek következtében az üzletek és vendéglátóhelyek alacsony béreket kínáló munkahelyei fokozatosan átkerülnek a raktárakba és a kiszállítás területére. Az e-kereskedelem a vizsgált országokban annyit bővült 2020-ban, mint az elmúlt 3-5 évben együttvéve, az élelmiszer- és ételkiszállítás, az online bankolás, a telemedicina és a streamingre épülő szórakoztatás valósággal szárnyalt. A McKinsey felméréseiben a fogyasztók 50-80 százaléka mondta azt, hogy a megtapasztalt kényelem miatt a jövőben is használni fogják ezeket az értékesítési csatornákat.
– Várhatóan több lesz a független, szabadúszó munkavállaló. A „kiszállításra épülő gazdaság” és a távmunka tovább bővítette a szabadúszók lehetőségeit. A McKinsey által világszerte megkérdezett 800 vállalatvezető mintegy 70 százaléka mondta azt 2020 júliusában, hogy várhatóan több független, külsős munkatársat fognak alkalmazni különböző projektekben az elkövetkező két évben.
– Az automatizáció és a mesterséges intelligencia jelentősége tovább nő. A vállalatok a munkahelyeken dolgozók számának csökkentése és a keresletben mutatkozó hirtelen ingadozások kezelése miatt kezdték el nagyobb mértékben alkalmazni az automatizációt és a mesterséges intelligenciát. Ez a tendencia tovább erősödhet a gazdasági kilábalást követően. A húsfeldolgozó üzemekben már egy ideje robotokkal helyettesítik az emberi munkaerőt a zsúfoltság mérséklése érdekében, a call centerekben pedig részben chatbotok szolgálják ki az ügyfeleket. Az automatizáció a legnagyobb mértékben az ipari termelésben és raktározásban nyerhet teret, hiszen a vállalatok szeretnék növelni a fizikai távolságot a dolgozóik között, és arra törekszenek, hogy jobban tudjanak alkalmazkodni a kereslet ingadozásaihoz. A McKinsey júliusi felmérésében a vállalatvezetők 68 százaléka mondta azt, hogy a jövőben további területekre tervezik kiterjeszteni az automatizációt és a mesterséges intelligencia alkalmazását, miközben a válaszadók jelentős hányada szerint a jövőben digitális munkaeszközöket, e-kereskedelmi és digitális beszállítói platformokat is kiterjedtebben fognak használni.
A koronavírus-járvány által elindított folyamatok eredményeként, a pandémia előtti állapotokhoz képest valószínűleg jóval kevesebb alacsony béreket kínáló munkahely lesz a vendéglátóiparban, az ügyfélszolgálati munkakörökben és a szállodaiparban, amit csak részben fognak tudni ellensúlyozni a kiszállításban és a kapcsolódó területeken létrejövő új állások. Másfelől, az egészségügyben, valamint mérnöki és informatikai területeken minden bizonnyal nagy számban keletkeznek majd új, jól fizető álláshelyek. Ahhoz azonban, hogy ezekre a pozíciókra az alacsony vagy közepes fizetést kínáló munkakörökből kieső emberek eséllyel pályázhassanak, másfajta és nagyobb tudásra kell szert tenniük: az érintetteknek a magasabb bérek elérése érdekében speciális szakértelemre és készségre lesz szükségük.
„A járvány nemcsak a pályaváltások számában hoz majd emelkedést, hanem ezzel párhuzamosan az átképzés is égető szükségként fog jelentkezni. A változás a munkaerőpiac legsérülékenyebb szereplőit érinti a legsúlyosabban” – mondta az MGI partnere és a jelentés társszerzője, Anu Madgavkar. „Egyre sürgetőbbé válik, hogy a munkaadók és az államok segítséget nyújtsanak ezeknek a munkavállalóknak ahhoz, hogy képesek legyenek elsajátítani azt az új tudást és azokat a képességeket, amelyekre leginkább szükségük lesz a jövőben.”
A jelentés számba veszi azokat az intézkedéseket is, amelyeket a vállalatvezetőknek, döntéshozóknak és oktatási szakembereknek érdemes lehet megfontolni ahhoz, hogy érdemben kezelni tudják az átképzéssel kapcsolatban a közeljövőben felmerülő kihívásokat. A vállalatok például a munkaerőtoborzás során előnyben részesíthetik a képességeket az iskolai végzettséggel szemben, a döntéshozók pedig úgy alakíthatják át a munkavállalók érdekében a járvány idején megalkotott intézkedéseiket, hogy azok jobban ösztönözzék az átképzést és felnőttképzést. ez társadalmi szinten is előnyt jelentene: a több jól képzett és jobban megfizetett dolgozó segíti a gazdaság gyorsabb talpraállását és a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését.