A netes vásárlások terjedését a covid jelentősen felerősítette. A házhoz szállítás egészségbiztonsági előnyeiről sokat hallottunk a járvány és a lezárások idején, a környezeti hatásairól azonban kevesebbet. Pedig a világjárvány remélhető mérséklődésével érdemes elgondolkodni azon, hogy biztosan házhoz kell-e rendelni a „próbafülkét”. Míg a nagy online webshopok egy-egy csomagot kb. húsz lépésben juttatnak el a megrendelőhöz, a hagyományos kereskedelemben ez a sor mindössze öt lépésből áll, a sokszoros csomagolásról és a visszaküldésről már nem is beszélve!
A vizsgálatokból és mérésekből egyértelműen látszik, hogy ha a holnap is számít, akkor sürgősen át kell gondolnunk a vásárlási szokásainkat!
Az utóbbi években jelentősen megnövekedett az online vásárlások száma, amit a covid – értető okokból – még tovább erősített. A világjárvány hatására hazánkban az elmúlt két évben előbb 45, majd további 30 százalékkal bővült a hazai e-kereskedelem, amely idén és jövőre is újabb 20-25 százalékos növekedést érhet el.1 Az online vásárlás környezeti terhelése azonban már akkora, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni, főként, ha indokolatlan vásárlásról van szó. Már maga a szállítás is óriási környezeti terhet jelent. Az Egyesült Államokban például minden elköltött dollár 0,25 kilogramm károsanyag-emisszióval jár, ez más országokban a 0,40 kilogrammot is elérheti. Még beszédesebb adat a tengerentúlról, hogy 2016-ban az Egyesült Államokban már nem az erőművek okozták a legnagyobb szén-dioxid-szennyezést, hanem a szállítóipar. A súlyos környezetkárosítás ráadásul több tényezőből áll össze, a megrendelt termékek célba juttatásából, a termékek biztonságát szavatoló sokszoros csomagolásból és a visszaküldésből, ami a megrendelt árucikkek körülbelül 30%-át érinti. Ráadásul ezek jórészére a – szintén környezetszennyező – megsemmisítés vár, mert sok esetben a cégeknek nem éri meg a visszaküldött árukat ismét forgalomba hozni.
A probléma gyökere a fogyasztói társadalomban és szokásokban keresendő. Sokan valóban „próbafülkeként” használják a házhoz rendelést, ruhából több méretet is bekérnek, hogy aztán ami nem jó, visszaküldjék, illetve olyasmit is vásárolnak, amiről már a rendelést követő pillanatban tudják, hogy semmi szükségük sincs. Ugyanakkor az is szembetűnő, hogy a vásárlók – különösen a fiatalok –egyre jelentősebb hányadát érdekli, hogy a kívánt termék fenntarthatóan készül-e, előállítása, csomagolása és forgalmazása milyen környezeti terheléssel jár.
A Deloitte2 kutatásából kiderül, hogy a tudatos vásárlói magatartáson elképesztően sok múlik. Ha például valaki négy terméket rendel online, és abból kettőt valamiért visszaküld, 70%-kal magasabb a környezeti terhelést okoz, mintha ugyanazokat egy bevásárlóközpontban veszi meg, ahol látjuk, illetve fel- vagy kipróbálhatjuk az adott árucikket. Az sem elhanyagolható, hogy egy plázában rendszerint több dolgot is csinálunk (eszünk-iszunk, kávézunk, mozizunk, benézünk több üzletbe), és ez sokkal környezetkímélőbb, mintha külön-külön helyszínen vesszük igénybe ezeket a szolgáltatásokat. Ha még arra is figyelmet fordítunk, hogyan jutunk el a lakóhelyünkhöz lehetőleg legközelebb eső komplexumba, már igazán sokat tettünk a környezetünkért és a városi levegő tisztaságáért. Felmérések bizonyítják, hogy házhoz szállítás esetén az utolsó kilométerek a küldemény teljes útjának sokszor csak töredékét teszik ki, mégis akár a teljes út szén-dioxid-kibocsátásának feléért is felelnek. Ezek a rövid utak, amelyeket a kézbesítő járművek tesznek meg naponta, aránytalanul nagy mértékben szennyezik a városok levegőjét, nem beszélve a forgalomnövekedésről, dugókról, parkolási nehézségekről.
„A 15 perces városközpont példájaként a Westendben szinte mindent el lehet intézni egy helyen, a bevásárláson és szórakozáson túl igénybe vehetünk banki szolgáltatást, fodrászatot, telekommunikációt vagy ruhajavítást. A sokoldalú fizikai vásárlóterek előnyei közé a kínálaton és szolgáltatásokon kívül ma már a környezetre gyakorolt hatás is beletartozik, aminek fontos eleme a környezeti ártalmakkal nem járó, könnyű megközelítés. A központi helyen lévő Westend fejlesztéseivel és kampányaival az élharcosa szeretne lenni a fenntartható városi lét népszerűsítésének” – mondta el Pőcze Judit, a Westend marketingigazgatója, majd hozzátette: „Folyamatos beruházásainkkal arra ösztönözzük a látogatóinkat, hogy kerékpárral vagy e-rollerrel érkezzenek, illetve kombinálják azokat a városi közösségi közlekedéssel. De működésünk minden területén megjelenik a fenntarthatóságra törekvés. Ennek egyik látványos és szemléletformáló eleme a tavasszal megnyitott ReStore, a Westend használtruha-gyűjtő boltja, ahol tematikus gyűjtéseket, jótékonysági akciókat és fenntarthatóságról szóló workshopokat is szervezünk.”
A jelenlegi energia- és benzinárak, sőt esetleg fellépő üzemanyaghiány függvényében a környezeti szempontok mellett azt is érdemes átgondolni, mikor járunk jobban: ha elbiciklizünk, vagy elsétálunk egy bevásárlóközpontba és ott megvesszük azt, amire szükségünk van, vagy sokszor fölösleges dolgok vásárlásával, magas szállítási díjakkal terheljük meg a pénztárcánkat és a környezetünket.