A magyar szülők 40 százaléka szerint a legfontosabb, hogy gyermekük olyan szakirányt válasszon, ami érdekli őt, 16 százalékuk pedig a biztos megélhetést tartja prioritásnak, ha továbbtanulásról van szó – derült ki az OTP Junior megbízásából készült felmérésből, amely arra is rávilágított, hogy a válaszadók több mint fele küzd valamiféle dilemmával a téma kapcsán.
Megannyi kérdés, válaszút, nehézség és félelem merül fel a gyermek továbbtanulása kapcsán, amelyeket szülőként egyedül vagy a gyermekkel közösen kell megoldani. Mennyire kell beleszólni? Merre tovább, és miért? Itthon vagy külföldön? Hogyan lesz rá pénz? Elvégzi maradéktalanul a tanulmányait a gyerek? Vajon elégedett lesz a választott úttal?
Az OTP Junior által megrendelt, 18-45 év közöttiek körében végzett felmérésben megkérdezett szülők majdnem ötöde hagyja, hogy gyermeke teljesen önállóan döntsön a továbbtanulásról, míg kétötöd közösen határoz a fiatallal, és csupán 7 százalékuk vallja, hogy szülőként egyedül hozzák meg a döntést helyettük. A szülők 40 százalékának az a legfontosabb, hogy a gyerek azt a szakirányt válassza tanulmányai során, amely valóban érdekli. Minden negyedik szülőnek a lényegi szempont az, hogy a fiatalok a képességeinek és készségeinek megfelelően szánja el magát. A szülők 16 százalékának pedig a gyermek későbbi biztos megélhetése jelenti a prioritást.
Dr. Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar marketingprofesszora, trendkutatója szerint „mind a felsőfokú, mind a középfokú tanulmányok folytatásáról hozott döntés a családok többségénél tehát értelemszerűen közös választás, hiszen ennek kihatása több területen is hosszabb távra érvényes, és ebben a szülő éppúgy érintett, mint a gyerek. Fontos ezen kívül a kortárs hatás is, hiszen a fiatalok egymás között is megvitatják a lehetőségeket, befolyásolják egymás terveit. Komoly szerepe lehet persze egy-egy példaértékű tanárnak is az irányválasztásban. A felsőfokú tanulmányoknál a fiatal saját döntése mutatkozik meghatározónak a közös döntések mellett. Nem véletlen az sem, hogy az egyetemek ma már rendszeresen vizsgálják a továbbtanulási döntések szerkezetét, a szakok, az egyetemek megválasztásának szempontjait, hiszen látszik, hogy ez egy komplex folyamat, a döntés több szereplő közreműködésével születik meg, és ami végső soron az oktatási intézményekre is kihatással van. Meglepő eredmény a kutatásban, hogy a kiválasztási szempontok között alig jelenik meg az, hogy a gyerek neves egyetemen tanuljon tovább, amiből az sugárzik, hogy a diploma megléte fontosabb, mint annak esetleges minősége” – tette hozzá.
„Sok fiatal számára a nyár egyik kiemelt jelentőségű pillanata a ponthatárok kihirdetése. Hatalmas teher és egyben lehetőség mind a szülők, mind a gyermekek számára, hogy felelős döntést hozzanak a továbbtanulásról. Olykor nyugtalanító dilemmák, nehézségek merülhetnek fel, de tudatos tervezéssel csökkenthetőek ezek a félelmek. Az OTP Bank szem előtt tartja a fiatalok és szüleik igényeit, és támogatja őket a felelős lépések megtételében, hiszen a jövő nemzedék formálásában nekünk is szerepünk van.” – mondta Kökény Dávid, az OTP Bank termékfejlesztési szenior menedzsere.
A kutatásban résztvevők több mint fele küzd valamiféle dilemmával és félelemmel a témával kapcsolatban. Köztük a leggyakoribb aggodalom, hogy a gyerek nem fog végig kitartani a választott tanulmányai mellett (27%) vagy nem lesz elégedett azzal (25%). Félelmet szokott okozni a jövőbeni kereset mértéke is (20%), de nyomasztja az is a szülőket, hogy nem fogják tudni kellőképpen támogatni az utódjaikat (26).
„Minden jövőre vonatkozó komolyabb döntésnél érzékeljük a kockázatot, aggódunk, hogy nem jól döntünk, vagy nem lesz meg a döntés hozadéka, jelen esetben nem tudtunk olyan irányt választani, ami elégedetté tenné a gyerekünket, és ami biztosítja az önálló egzisztenciáját” – mondta Dr. Törőcsik Mária. „Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a gyerek taníttatása ma egyre nagyobb terhet ró a családokra, így ez mintegy befektetésként funkcionál. Ennek az eredményét persze a gyerek ambíciói, teljesítménye befolyásolja, értékét pedig majd az életpályája adja meg. Amit a szülő leginkább kézben tud tartani, az a felkészülés. A tanulmányok költségeinek fedezésére való felkészülés a gyerekek megtakarításának alig célja, ez alapvetően a szülőre, annak előre látására hárul” – fűzte hozzá a trendkutató.
A családok számára az is fontos kérdés, ha lehetősége van a családnak rá, hogy itthon vagy külföldön kezdje meg tanulmányait a gyerek. A megkérdezett szülők közel harmada bele szeretne szólni, hogy gyereke melyik országban tanuljon tovább, 34 százaléka pedig nem akarja befolyásolni ezt a döntést. Azok között, akik hatást gyakorolnának a fiatalra ebben a témakörben, inkább a hazai tanulás preferálják (18%). Persze mindezekhez elengedhetetlen egyfajta anyagi tervezés is. A felmérés szerint a válaszadók 35 százaléka készül fel anyagilag, és tesz félre pénzt gyermeke továbbtanulásról szóló tervének megfelelően, míg 12 százalék nem tudja ezt finanszírozni.