A thyssenkrupp Magyarországon az itteni mérnöki zsenialitásra alapozva gyárt főként elektromechanikus kormányszervókat. Történetünk példázza, hogy az iparvállalatok és az egyetemek milyen kiválóan tudnak együttműködni – mondja Marc de Bastos Eckstein, a nemrég 23 milliárd forintos gyárbővítést bejelentő, itthon mintegy 3500 főt foglalkoztató thyssenkrupp Components Technology Hungary ügyvezetője. A vállalat a 49. legnagyobb hazai exportőr.
Hogyan indult a thyssenkrupp Magyarországon?
Bő 24 évvel ezelőtt három doktoranduszhallgató egy elektromos rásegítésű kormánymű prototípusát fejlesztette ki. Ekkoriban még a hidraulikus rásegítésű kormányművek voltak elterjedtek. A thyssenkrupp AG és a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karával együttműködve fogtunk a prototípus tökéletesítésébe
Mi volt a következő mérföldkő a thyssenkrupp életében nálunk?
Az egyetemen belül a kormányműfejlesztéssel foglalkozó csapat 2007- re hetvenfősre bővült, ekkor döntött úgy a német eredetű, a legnagyobb acélipari óriások közé sorolt thyssenkrupp, hogy leányvállalatot alapít erre a magyar mérnöki csúcsteljesítményre alapozva. A BME Villamosmérnöki karának vezetése végig segítette a munkánkat. Fontos, hogy
nem arról van szó, hogy egy nemzetközi cég összeszerelést telepített ide, helyette a thyssenkrupp AG-nál addig nem létező termékcsoport öltött testet. Csapatommal meggyőztük a nemzetközi nagyvállalat felső vezetését, hogy érdemes e fejlesztésre egy globális léptékekben gondolkodó üzletágat, továbbá gyárakat is felépíteni; mégpedig itt, Magyarországon.
Az interjú teljes terjedelmében eredetileg ebben a friss, felsőoktatási kiadványban jelent meg:
Mi volt olyan különleges a thyssenkrupp fejlesztésében?
Ha szoftverfejlesztésről vagy akár hardverek tervezéséről van szó, akkor a magyar mérnökök méltán világhírűek. A programozói-mérnöki oktatás itt világszínvonalú, emellett a magyarok világviszonylatban is rendkívül nyíltak és nagyon jól kommunikálnak. Ezen túl kiválóan megértik, hogy mennyire alapvető fontosságú a közlekedésbiztonság. A fentiek révén nőhetett 1400 fősre a fővárosi központ.
Miben különleges az itteni fejlesztőközpont?
Budapesten meglehetősen önálló kompetencia-központként, nem pedig egy külhoni óriáscég jórészt automatizált nagyüzemeként működünk. Nálunk nem egy külföldről hozott technológia itteni alkalmazásáról van szó, hanem a legelejétől fogva magyar fejlesztők által kimunkált megoldásokról.
Nem csak Budapesten vannak jelen, igaz?
A 2013-ban indult győri, az Audinak szállító összeszerelő üzemünk mellett 2016-ban építettük fel jászfényszarui üzemünket, ahol vezérműtengelyeket és elektromechanikus kormányrendszereket gyártunk, illetve hamarosan elektromos motorok rotortengelyeit is. Ezt követte a debreceni üzemünk, ahol rugók és stabilizátorok készülnek. Továbbá Veszprémben és Szegeden is nyitottunk az elmúlt években egy-egy fejlesztőket foglalkoztató telephelyet. A thyssenkrupp gyáraiban és fejlesztőközpontjaiban mintegy 3500 fő dolgozik, eddig ezekbe 2015-től kezdődően 150 milliárd forintot ruháztunk be
Milyen kihívásokkal néznek szembe a thyssenkrupp és a hasonló vállalatok a világban?
Egymást érik a különböző válságok, de hosszú távon kell gondolkodnunk, közben pedig reagálnunk kell a gyors és mélyreható változásokra. A járvány következtében például Ázsiából nem érkeztek a korábban jellemző ütemben a szükséges alapanyagok, gépek, alkatrészek. Az ellátási láncok szakadozását előbb az infláció enyhe emelkedése, majd az ukrajnai háborút követően az energiaválság és az áremelkedések gyorsulása következett.
A thyssenkrupp vezetőjeként idén októberben kapta meg a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét. Minek szól ez az elismerés?
Ez közel sem csak nekem szól, hanem a teljes magyarországi csapatnak. A mi történetünk is azt példázza, hogy az iparvállalatok és az egyetemek milyen kiválóan tudnak együttműködni. Nemcsak a fejlesztők, a dolgozók vagy a vállalat, hanem az egész ország jövőjét építjük.
Marc de Bastos Eckstein
■ Rio de Janeiróban született, Németországban nőtt fel. Magyarul jól ért és beszél, emellett portugálul, németül, spanyolul és angolul is tárgyalóképes.
■ Közgazdász, emellé MBA-t szerzett a párizsi ENPC menedzserképzőben.
■ Karrierje a KPMG-ben indult, 2001-ben került a német thyssenkrupp-hoz.
■ 2007 óta van Magyarországon (eleinte félidőben Stuttgartban dolgozott).
■ 2014-től csak Budapesten dolgozik, vezetése alatt a thyssenkrupp budapesti elektromos és elektronikus (E/E) kompetenciaközpontja saját területén a világ egyik legelismertebbje lett, ahol elektromechanikus „okos” kormányrendszerekhez fejlesztenek szoftvereket, és itt fejlesztik az ún. steer-by-wire rendszert, valamint a vehicle motion controllt, a magas szinten automatizált vagy önvezető rendszerekhez. Egy másik gyárat is terveznek Pécsett.
■ Közel 50 milliárdos zöldmezős beruházással a legmodernebb technológiával a világ élvonalába tartozó, alkatrészeket előállító gyárak épültek Jászfényszarun és Debrecenben.
■ A vállalat Győrben 2013 óta just in sequence rendszerben szerel össze futóműveket az Audi AG győri gyára számára.
■ Nős, magyar a felesége, két gyermeke van, akik 12 és 15 évesek.
■ Szenvedélyes teniszező, nagyobbik gyermekével együtt jár teniszórákra. Idejének nagy részét a családdal a balatonföldvári házban tölti, ezzel számára csak a riói tengerpart vetekedhet
nyitókép: thyssenkrupp, Quirin Leppert