Hidak állapotfelmérésére és közutak terhelésének vizsgálatához is használhatják az ezüstérmes műegyetemi mérnökcsapat saját fejlesztésű mesterséges intelligencia szoftverét.
8 egyetem 15 csapata vett részt a linzi Johannes Kepler Egyetemen megrendezett Danube Cup innovációs startup verseny nemzetközi döntőjén. Magyarországot a hazai forduló 4 legjobbja, köztük 2 műegyetemi csapat képviselte az idén rendkívül erős és sokszínű mezőnyben. (A hazai finálét a BME „Z” épületében rendezték meg, az élőben streamelt eseményről a bme.hu egy korábbi írásában számolt be – szerk.)
Az egyik nemzetközi döntős a „StArt” nevű műegyetemi formáció, amely egy elsősorban fiatal közönséget megcélzó automatikus eseménykereső és priorizáló alkalmazást álmodott meg. Az AI-vel felturbózott applikációval a felhasználók személyre szabottan kapnak ajánlásokat szabadidejükre azokról a szórakoztató tevékenységekről, koncertekről, amelyek leginkább megfelelnek az egyéni érdeklődési körüknek.
A linzi finálé másik műegyetemi résztvevője, és egyben a magyarországi forduló győztes csapata a „BridgeAID” volt, amely egy hidak állapotfelméréséhez, valamint közutak terhelésméréséhez is használható, saját tervezésű és fejlesztésű szoftvert alkotott meg. A program egyik előnye, hogy a jelenleg piacon megvásárolható technológiákhoz képest pontosabb mérési eredményeket biztosít. A fiatalok által megalkotott konfiguráció lényege, hogy a mérési adatokat gyűjtő szenzorokat a pályaszerkezet alá helyezik el, amelyek így nincsenek kitéve a hőmérsékleti szélsőségeknek vagy az aszfalt nyomvályúsodásának, ezáltal tartósabb megoldásnak bizonyulnak. A szenzorok által összegyűjtött adatokat végeselemes modell alapján egy mesterséges intelligencián (AI) alapuló algoritmussal elemzik. A konstrukció részeként a hidakon elhelyezett nyúlásmérő bélyegek alapján a rendszerrel kiszámítható, milyen összsúlyú és milyen tengelysúlyú járművek haladtak át az éppen górcső alá vett hídon.
„Még hallgatóként vágtunk bele a projektbe azzal a céllal, hogy kifejlesszünk egy olyan eljárást, amellyel a lehető legpontosabban becsülhető meg a hidak élettartama. A becsléshez szükséges információt már nagyon korán, a hídelemek gyártásának pillanatától kezdve begyűjtöttük. A tudományos munka későbbi fázisában arra is kitértünk, vajon milyen hatások érik a hidakat, míg az AI bevonásával meglepően pontos képet kaptunk az állapotukról” – osztotta meg a formáció nevében Kenéz Ágnes. A csapattagok már tavaly nyáron is részt vettek startupoknak szóló programokban, ilyen volt például a startup management kurzus, ahol alkalmuk nyílt a pitch-elés kipróbálására is. „Előbb a magyar, majd a nemzetközi döntőre történő készülés közben folyamatosan fejlesztettük a pitch beszédünket a tapasztalataink és a kapott visszajelzések után. Minden alkalommal úgy éreztük, sikerült javítanunk az előző szereplésünkön, és egyre jobban át tudjuk adni a közönségünknek, köztük a zsűrinek a rövid és hosszú távú értékajánlatunkkal kapcsolatos információkat. A Danube Cup pedig remek lehetőséget adott arra, hogy tapasztalatokat gyűjtsünk a közeljövő terveihez, amikor is már az ügyfélszerzésre fogunk koncentrálni.”
„Az újonnan tervezett és megépített hidakat általában 100 éves élettartamra tervezik. A BridgeAID megoldásával azonban pontosabban meghatározható, sőt, akár ki is tolható ez az egy évszázadosra becsült fáradási élettartam” – jegyezte meg Joó Attila, a Felsőoktatási Innovációmenedzsment és Együttműködési Központ (FIEK) igazgatója, és a BME Építőmérnöki Kar (BME ÉMK) Hidak és Szerkezetek Tanszékének egyetemi docense, aki már huzamosabb ideje együtt dolgozik a BridgeAID csapatával. Hozzátette, külön szabályozás vonatkozik a hidakon áthaladó járművek egyéni össztömegére, amelytől csak külön engedéllyel lehet eltérni. A mérnök- és informatikus csapat innovációja lehetőséget ad arra is, hogy kiszűrjék a szabálysértést elkövető járműveket. Joó Attila szerint a járműterhelésre vonatkozó szabályok pontosabb betartásával adott híd és közúthálózat esetében kevesebb karbantartási, állagmegóvó munkára van szükség, ami pedig hosszú távú és jelentős megtakarítást eredményez az üzemeltetői oldalon.
„A műegyetemi fiatalok sikere egyben intézményi siker is, ugyanis a megvalósításhoz széleskörű összefogásra volt szükség. A fejlesztésben és a koncepcióalkotásban részt vettek az Építőmérnöki, a Villamosmérnöki és Informatikai, valamint a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, míg az innovációt átfogóan támogató egyetemi szervezeti egységként a FIEK is” – jegyezte meg a kezdeményezést és a műegyetemi részvételt koordinálók részéről Danyi Pál, a BME GTK Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék egyetemi docense, a Danube Cup egyik alapítója. Elmondta, hogy a fiatalok jól megalapozott szakmai kutatása mellé a nemzetközi finálé előtt egy nagyon komoly felkészülés és szakmai mentoring párosult, ami a magyar finálét előkészítő, a Danube Cup társszervező Corvinus Egyetem által szervezett „booster” tréningsorozattal indult. A hosszas és alapos felkészülés csúcspontja a linzi döntő volt, ahol a BridgeAID csapat magas színvonalú, a mezőnyből is kiemelkedő pitch prezentációt tartott a nemzetközi befektetőkből álló zsűri előtt.
„Örömmel támogattuk a fiatalokat, akik pontosan és precízen készültek a zsűri előtti szereplésre, és a hazai döntő után nemzetközi színtéren is felvették a kesztyűt más intézmények komoly innovációs repertoárjával rendelkező formációival szemben” – fogalmazott Dehelán Gábor, a FIEK-en belüli BME University Spinoff Startup Stúdió munkatársa, a csapat szakmai mentora. A szakember közel egy éve dolgozik együtt a fiatalokkal, akiket már az üzleti koncepció megalkotásában is támogatott. Coach-ként a kommunikációs témákban, az előadói felkészülésben patronálta őket, és a vállalati ismeretek elsajátításán túl az aktuális versenyfelkészítést is segítette. „A BridgeAID egyike lehet azoknak a műegyetemi kiindulású startupoknak, amelynek tagjai a saját kutatási témájukból életképest vállalkozást hoznak létre. Az ifjú mérnököknek és informatikusoknak minden adottságuk megvan ahhoz, hogy fejlesztésüket sikerre is vigyék. Egy olyan műszaki megoldást alkottak meg, amelynek sikere országhatáron túl vihet: a hidak állagmegóvásának témájában egy olyan részterületen kínálnak megoldási lehetőséget, amely nemzetközi szinten is jelentős potenciállal kecsegtet.”
Dehelán Gábor elmondta, hogy az innovációs erőt képviselő BME University Spinoff Startup Stúdió ((BME U[S]3) egyre több színtéren van jelen az egyetemen: az itteni szakértők részt vesznek a BME GTK-n indított innovációmenedzsment-képzésben, az MBA vállalkozásfejlesztési specializációban, valamint az MNB támogatásával megvalósuló cross-university programban is (erről itt olvasható a bme.hu korábbi cikke).
A csapat szakmai mentorálásában és a mesterséges intelligencia technológia terén közreműködött Kővári Bence, a BME VIK Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék egyetemi docense is.
A Danube Cup nemzetközi döntőjének ezüstérmes csapata nagyot lépett előre a termékvalidálás útján azzal, hogy a Komáromnál lévő Monostori híd mindennapi működése során élesben tesztelte a megalkotott rendszert. A fejlesztés az első próbák után is jól vizsgázott, sikerült validálni az odáig csak elméletben feltételezett elveket. A csapat AI alapú programja a Magyar Közút érdeklődését is felkeltette: a vállalat jelenleg is tárgyal a fiatalokkal egy lehetséges innovációs partneri együttműködés kereteiről.
*
Olvasd rendszeresen az Insiderblog.hu szakmai portálunk cikkei mellett az Insidernews.hu innovációs portálunk innovációs híreit is!
https://insidernews.hu/
