Magyarországon még mindig üdítő színfolt, ha vállalat végez alapkutatásokat, különösen az igen költségigényes biotechnológia területén. A hazai tudományfinanszírozás szűkös, és egyre szűkölő forrásait ugyanis szinte kizárólag az MTA kutatóintézetei és az egyetemi kutatóhelyek kaphatják meg. Dinnyés András professzor az Egyesült Államokban, Japán és Nyugat-Európában dolgozva megszokta a nagyobb kutatói és gazdálkodási szabadságot, ezért 2003-ban hazatérve nem egy intézetben helyezkedett el, hanem létrehozta saját cégét, a Biotalentum Kft.-t. Ehhez az adta meg a lehetőséget, hogy uniós csatlakozásunkkal számos kutatás finanszírozási forrás nyílt meg, és az ilyen pályázatoknál kkv-k felvétele a konzorciumban mindig előnyös. Ráadásul az új tagállamokban kevés hasonló cég volt, így könnyebben tudtak partnerekre lelni. A forrás tehát biztosítva volt, azóta már 30-an dolgoznak a cégnél, éves bevételük elérte a 300 millió forintot.
A cég szakterülete őssejtek tenyésztése és a génmanipulálás. A klónozás korszakát túllépve ugyanis már lehetőség nyílt a biotechnológia számára fontos embrionális őssejtek másait elállítani a test egyéb sejtekből is. Ehhez genetikailag újra kell programozni őket, és körülbelül egy hónap alatt olyan humán vagy állati sejteket kapnak, melyekkel gyógyszer hatóanyagokat lehet tesztelni, vagy egyéb kutatásokat lehet végezni. A sejtek kialakítása során akár egyes betegségekre jellemzőeket is létre lehet hozni, nem csak egészségeseket, jelentősen meggyorsítható ezzel a hatóanyag-tesztelés, drasztikusan csökkenthető a kísérleti állatok felhasználása. A kutatóintézetek, gyógyszerek a vevőik, akik a specifikált sejtvonalakat, szöveteket veszik meg a Biotalentum Kft.-től, és használják azokat világszerte. Szaktudásuk miatt kapnak munkát több tucat európai kutatási projektben, ahol a kutatók elgondolásainak, ötleteinek teszteléséhez tudják a biotechnológiai megoldásokat szállítani.
A professzionális szakmai tudás kevés lett volna egy ilyen cég létrehozásához. Dinnyés András cégalapító a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézetnél kezdte pályáját, majd nyolc éves Föld körüli tapasztalatszerzésre indult: kutatott az Egyesül Államokban, Kínában, Japánban, Edinboroughban részt vett Dolly, az első klónozott állat létrehozásában. Magyarországra visszatérve régi kutatóhelyén létrehozták az első magyar klónozott állatot, az egér Klonillát. E sikerek mellett az üzleti szemléletet és a kutatás sikeresebb menedzselését külföldön tanulta, de itthon a Szent István Egyetem menedzsment képzését is elvégezte, hogy a pénzügyi, szervezési és bürokratikus feladatok ellátására is felkészüljön.
Jelentős befektetést igényelt a műszerállomány és műszaki infrastruktúra kiépítése, aminek forrását többnyire a pályázatok biztosították. Mivel a cég célja elsősorban a magas szintű kutatói tevékenység, rövid távon nem is várható igazán profit, ami pedig keletkezik, visszaforgatják a cégbe – sosem elég a műszerekből. Hosszú évtizedekbe telhet, amíg a biotechnológia igazi iparággá válik, és piacérett termékeket lehet előállítani, így kockázati tőke bevonása egyelőre nem lehetséges. Üzleti tevékenységük – mérések készítése, modellezés – legfőbb célja, hogy a pályázatokhoz az önrészt biztosítsa. Másrészt a számos speciális műszert nem állandó jelleggel használják, van hogy csak havonta 1-2 mérésre van szükségük, így azt vállalkozások, más kutatóhelyek is ki tudják használni – jóval olcsóbban, mintha nekik is meg kellene ezeket vásárolniuk. Néhány év, vagy évtized múlva, amikorra olyan biotechnológia megoldásokat tudnak szállítani piaci alapon, amelyekre nagyobb kereslet lesz, sokat fog számítani a cég tapasztalata, és a később csatlakozókhoz képest jelentős versenyelőnyben lesznek. Akkor aztán könnyebb lesz a nagyobb üzem kialakításához szükséges tőkét is előteremteni, akár kockázati tőke, akár más finanszírozási forma keretében.
