A kormány saját magát (!) akadályozza a szegedi kutatóközpont megépítésében, miközben Csehországban a hasonló intézmény építését meg is kezdték.
A szuperlézer (xtreme Light Infrastructure) az európai unió egyik kiemelt kutatás-fejlesztési infrastrukturális beruházása. Egyszerre Csehországban, Romániában és hazánkban épülne egy-egy központ, és ezek eredményeire támaszkodva épülne meg egy még nagyobb intézmény.
Elnézve a tragikomédiát a hazai fejlesztés körül, nem valószínű hogy nálunk…
A kormányváltás óta sakkozik a Fidesz a beruházással, és már számos elképzelés született, csak éppen előrelépés nem. Ez már csak azért szomorú, mert az attoszekundomos lézerkutatásokban jelentős eredményeket felmutató magyar kutatók így nem tudják munkájukat elkezdeni, nem jönnek létre spin-off és startup cégek sem a tudományos központ körül.
Az uniós kutatási projektet hazánk európai uniós forrásokból kívánja finanszírozni, melynek tervezett összege 245 millió euró. A kiemelt nagyberuházás státusz ebben viszont nem biztos, hogy segítség. Augusztusban jelent meg, hogy a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság felülvizsgálja a projektet. Ebben a a szuperbizottságban a miniszterelnök elnöklése mellett Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Németh Lászlóné fejlesztési és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter vesznek részt, vajmi kevés tapasztalattal az uniós, különösen a tudományos fejlesztésekről. Ráadásul – a baloldali Botka László vezette – Szeged felelősségét keresték a csúszások miatt. Érdekes ugyanakkor, hogy mások már két éve felvetették, hogy a kormány adminisztrációs nehézségei késleltetik az ügyet.
Gyakorlatilag a saját átláthatatlan adminisztrációjával találta szemben magát a kormányzat, amit az alábbi sajtónak tegnap megküldött levél szemléltet igen kiválóan:
” (A) Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság részére benyújtott, a nagyprojekt akciótervi nevesítéséről és az ELI integrált európai kutatási nagyberendezés magyarországi megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről szóló döntés, a Magyar Közlönyben megjelenő értesítéséig az ELI nagyberuházás kapcsán holnapra tervezett sajtótájékoztatót elhalasztjuk. Megértésüket ezúton is köszönjük!”
Gyakorlatilag a késés ami garantált a projekt történetében, de az folyamatosan. De miért is van ilyen nehéz dolga a kormánynak ha felépítene egy kutatóhelyet?
Az európai uniós források igénybevételének számtalan feltétele van, például nagyberuházás esetén a kormánynak, sőt 50 millió euró (kb, 14 milliárd Ft) felett az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia azt. Bár az állami szervek adnak állami szerveknek pénzt, ezt az állami közreműködő szervezetek, irányító hatóságok bírálják el, amit a kormány hagy jóvá – vagy sem.
Most is ez történik: az ELI-HU Nonprofit Kft.-nek, melynek tulajdonosa a Szegedi Tudományegyetem, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Állam (95 százalékban), vagyonkezelője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Ennek a társaságnak kell az NFM-hez fordulnia, hogy legyen szíves számára támogatásáról levelet kiállítania, még jobb, ha kormányhatározatot, hogy az állam biztosítani tudja az államot, ebben az esetben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ), hogy tényleg komolyan gondolja ezt a projektet.
A szép hangzású akciótervi nevesítés ez a papírgyártási folyamat. De ha az NFÜ ki is írna egy pályázatot, ehhez kormány-előterjesztést kell készítenie. Ezután akár az állam is jelentkezhet a saját magának kiírt pályázatra, és akár el is nyerheti a szuperlézer megvalósítására az pályázatot – nem valószínű, hogy lesz más jelentkező.
Ezt persze számos állami szakértő el fogja bírálni, és tanulmányok is készülnek arról, ami már eleve el lett döntve. Ezután már csak hónapok kérdése egy támogatási szerződés elkészítése és aláírása, majd megindulhat a közbeszerzés. Ez csupán fél évet vesz igénybe, mivel a kedvezményezett ELI-HU minden egyes lépését ellenőrzi, bürokratikusan „minőség-ellenőrzi” az NFÜ. Ilyen feltételek mellett sajnos nem valószínű, hogy egy éven belül építkezésbe kezdhetnének.
De azért mi drukkolunk, hátha belátja végre a kormányzat, hogy az országot a kutatások, az innováció, a tudásgazdaság fejlesztése, támogatása húzhatja ki a gödörből.