Site icon Insiderblog.hu

Interjú: itteni mérnöki tudásra épít ma is a magyar-német világsiker – a thyssenkrupp hazai vállalata

Liechtenstein, Eschen, ThyssenKrupp Presta, modular research platform, MRP Carlo Miano am Steuer und Leonard Lapis Eschen, Liechtenstein, 23.01.2018, Copyright Quirin Leppert

Liechtenstein, Eschen, ThyssenKrupp Presta, modular research platform, MRP Carlo Miano am Steuer und Leonard Lapis Eschen, Liechtenstein, 23.01.2018, Copyright Quirin Leppert

A thyssenkrupp Magyarországon az itteni mérnöki zsenialitásra alapozva gyárt főként elektromechanikus kormányszervókat. Történetünk példázza, hogy az iparvállalatok és az egyetemek milyen kiválóan tudnak együttműködni – mondja Marc de Bastos Eckstein, a nemrég 23 milliárd forintos gyárbővítést bejelentő, itthon mintegy 3500 főt foglalkoztató thyssenkrupp Components Technology Hungary ügyvezetője. A vállalat a 49. legnagyobb hazai exportőr.

Hogyan indult a thyssenkrupp Magyarországon?
Bő 24 évvel ezelőtt három doktoranduszhallgató egy elektromos rásegítésű kormánymű prototípusát fejlesztette ki. Ekkoriban még a hidraulikus rásegítésű kormányművek voltak elterjedtek. A thyssenkrupp AG és a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karával együttműködve fogtunk a prototípus tökéletesítésébe

Mi volt a következő mérföldkő a thyssenkrupp életében nálunk?
Az egyetemen belül a kormányműfejlesztéssel foglalkozó csapat 2007- re hetvenfősre bővült, ekkor döntött úgy a német eredetű, a legnagyobb acélipari óriások közé sorolt thyssenkrupp, hogy leányvállalatot alapít erre a magyar mérnöki csúcsteljesítményre alapozva. A BME Villamosmérnöki karának vezetése végig segítette a munkánkat. Fontos, hogy

nem arról van szó, hogy egy nemzetközi cég összeszerelést telepített ide, helyette a thyssenkrupp AG-nál addig nem létező termékcsoport öltött testet. Csapatommal meggyőztük a nemzetközi nagyvállalat felső vezetését, hogy érdemes e fejlesztésre egy globális léptékekben gondolkodó üzletágat, továbbá gyárakat is felépíteni; mégpedig itt, Magyarországon.

 

Az interjú teljes terjedelmében eredetileg ebben a friss, felsőoktatási kiadványban jelent meg:

UNI In&Out kiadvány, 2024. – uniside.hu

Mi volt olyan különleges a thyssenkrupp fejlesztésében?
Ha szoftverfejlesztésről vagy akár hardverek tervezéséről van szó, akkor a magyar mérnökök méltán világhírűek. A programozói-mérnöki oktatás itt világszínvonalú, emellett a magyarok világviszonylatban is rendkívül nyíltak és nagyon jól kommunikálnak. Ezen túl kiválóan megértik, hogy mennyire alapvető fontosságú a közlekedésbiztonság. A fentiek révén nőhetett 1400 fősre a fővárosi központ.

Miben különleges az itteni fejlesztőközpont?
Budapesten meglehetősen önálló kompetencia-központként, nem pedig egy külhoni óriáscég jórészt automatizált nagyüzemeként működünk. Nálunk nem egy külföldről hozott technológia itteni alkalmazásáról van szó, hanem a legelejétől fogva magyar fejlesztők által kimunkált megoldásokról.

Nem csak Budapesten vannak jelen, igaz?
A 2013-ban indult győri, az Audinak szállító összeszerelő üzemünk mellett 2016-ban építettük fel jászfényszarui üzemünket, ahol vezérműtengelyeket és elektromechanikus kormányrendszereket gyártunk, illetve hamarosan elektromos motorok rotortengelyeit is. Ezt követte a debreceni üzemünk, ahol rugók és stabilizátorok készülnek. Továbbá Veszprémben és Szegeden is nyitottunk az elmúlt években egy-egy fejlesztőket foglalkoztató telephelyet. A thyssenkrupp gyáraiban és fejlesztőközpontjaiban mintegy 3500 fő dolgozik, eddig ezekbe 2015-től kezdődően 150 milliárd forintot ruháztunk be

Milyen kihívásokkal néznek szembe a thyssenkrupp és a hasonló vállalatok a világban?
Egymást érik a különböző válságok, de hosszú távon kell gondolkodnunk, közben pedig reagálnunk kell a gyors és mélyreható változásokra. A járvány következtében például Ázsiából nem érkeztek a korábban jellemző ütemben a szükséges alapanyagok, gépek, alkatrészek. Az ellátási láncok szakadozását előbb az infláció enyhe emelkedése, majd az ukrajnai háborút követően az energiaválság és az áremelkedések gyorsulása következett.

A thyssenkrupp vezetőjeként idén októberben kapta meg a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét. Minek szól ez az elismerés?
Ez közel sem csak nekem szól, hanem a teljes magyarországi csapatnak. A mi történetünk is azt példázza, hogy az iparvállalatok és az egyetemek milyen kiválóan tudnak együttműködni. Nemcsak a fejlesztők, a dolgozók vagy a vállalat, hanem az egész ország jövőjét építjük.

 

Marc de Bastos Eckstein

Marc de Bastos-Eckstein, a thyssenkrupp magyarországi vezetője, fotó: thyssenkrupp

■ Rio de Janeiróban született, Németországban nőtt fel. Magyarul jól ért és beszél, emellett portugálul, németül, spanyolul és angolul is tárgyalóképes.
■ Közgazdász, emellé MBA-t szerzett a párizsi ENPC menedzserképzőben.
■ Karrierje a KPMG-ben indult, 2001-ben került a német thyssenkrupp-hoz.
■ 2007 óta van Magyarországon (eleinte félidőben Stuttgartban dolgozott).
■ 2014-től csak Budapesten dolgozik, vezetése alatt a thyssenkrupp budapesti elektromos és elektronikus (E/E) kompetenciaközpontja saját területén a világ egyik legelismertebbje lett, ahol elektromechanikus „okos” kormányrendszerekhez fejlesztenek szoftvereket, és itt fejlesztik az ún. steer-by-wire rendszert, valamint a vehicle motion controllt, a magas szinten automatizált vagy önvezető rendszerekhez. Egy másik gyárat is terveznek Pécsett.
■ Közel 50 milliárdos zöldmezős beruházással a legmodernebb technológiával a világ élvonalába tartozó, alkatrészeket előállító gyárak épültek Jászfényszarun és Debrecenben.
■ A vállalat Győrben 2013 óta just in sequence rendszerben szerel össze futóműveket az Audi AG győri gyára számára.
■ Nős, magyar a felesége, két gyermeke van, akik 12 és 15 évesek.
■ Szenvedélyes teniszező, nagyobbik gyermekével együtt jár teniszórákra. Idejének nagy részét a családdal a balatonföldvári házban tölti, ezzel számára csak a riói tengerpart vetekedhet

 

nyitókép: thyssenkrupp, Quirin Leppert 

Megosztás
Exit mobile version