Az Amundi, Európa legnagyobb és a világ ötödik legnagyobb tőzsdén jegyzett alap- és vagyonkezelője 2010-ben jött létre a Crédit Agricole Asset Management és a Société Générale Asset Management összeolvadásával és nálunk is van befektetésük. Hazai szakemberük ad most kitekintést, befektetési tanácsokat.
A francia gyökerekkel rendelkező, vérbeli európai alap- és vagyonkezelő vállalat központja Franciaországban van. A Pioneer Investments 2017 júliusában történt akvizíciója tovább erősítette a vállalat európai vezető pozícióját. Az Amundi jókor vásárolt be, hiszen a mai kamatszegény környezetben, az elöregedő társadalmakra leselkedő veszélyek mellett az emberek mind nagyobb hányada bízza profikra megtakarításait, hogy elérjék a kitűzött célt, az időskori jólétet. A cég szakértői most Budapesten mondták el, hogy milyen befektetésekben látják a jövőt.
A Pioneer Investments (elismert aktív portfóliómenedzser részvény, kötvény és multi-asset területen) erősségeinek beépítésével az Amundi fontos lépést tett azon az úton, amelyet a 2010-es megalakuláskor lefektetett alapelveknek megfelelően követ. Az integrációnak köszönhetően egy erős európai identitással rendelkező globális szereplő jött létre, amely:
Globálisan az első tíz alap- és vagyonkezelő vállalat közé tartozik az általa kezelt 1400 milliárd eurós vagyon alapján.
Egyértelműen Európa vezető alap- és vagyonkezelő társasága. Ezt a helyi piacokon betöltött meghatározó szerepe is alátámasztja: Franciaországban piacvezető, az első három helyezett között szerepel Olaszországban és Ausztriában, és erős pozíciókkal rendelkezik Németországban.
Egyedi üzleti modellel rendelkezik, amely két terület köré épül: a lakossági divízió, amely a partnerhálózatok és third party forgalmazók több mint 100 millió lakossági ügyfélének biztosít befektetési megoldásokat; illetve az intézményi divízió, amely világszerte több mint 1000 intézményi és állami ügyfél igényeit elégíti ki.
Átfogó és jól diverzifikált befektetési megoldáspalettát kínál, amely a lakossági ügyfelek igényeit éppúgy igyekszik kielégíteni, mint az intézményi és a vállalati ügyfelekét.
Az Amundi egy olyan üzleti modellre alapozza sikeres működését, amely az ipari platformok előnyeit kombinálja a testre szabott megközelítésekkel mind a lakossági, mind az intézményi üzletágban. A szervezeti felépítés egyszerre globális és lokális: globális például a befektetések menedzsmentjében, a kockázatfigyelésben és az IT területén, viszont lokális (37 országban van jelen) az ügyfélkiszolgálásban annak érdekében, hogy a lehető legközelebb legyen az ügyfelekhez. A cég alapelve, hogy az ügyfél igényeiből kell kiindulni, és a lehető legjobb kész megoldást kell választani, vagy pedig kidolgozni egy testre szabott alternatívát az ügyfél számára, legyen az egy lakosságot kiszolgáló partner vagy egy intézményi befektető.
„Hat globális befektetési központ segíti munkánkat: Párizs, London, Dublin, Milánó, Boston és Tokió. Mindegyik kiváló koponyák gyűjtőhelye. Ezeken kívül a csoport számos helyi befektetési centrummal is rendelkezik, ezek egyike Budapest” – kezdte a cég bemutatását Vízkeleti Sándor, az Amundi Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója.
A társaságnál szentül hiszik, hogy nagyszerű lehetőségek rejlenek az egyesülésben, mert a jelenlegi kamatszegény gazdasági környezetben az emberek várhatóan egyre inkább a kockázatos befektetések felé fognak fordulni, illetve befektetéseik menedzselését igyekeznek profikra bízni, hogy megtakarításuk vásárlóértéke növekedjen. A nyugdíj felé tartó generációkon nő a nyomás, hogy maguk gondoskodjanak a pénzügyi tartalékokról, hiszen a nyugdíjbomba minden fejlett társadalomban ketyeg. A várható életkor növekedése és a fiatalabb generációk alacsonyabb lélekszáma miatt az egy nyugdíjasra jutó aktív korúak száma 2030-ra az Egyesült Államokban 4-ről 2,7-re, Németországban 3-ról 2-re csökken, így a jelenlegi nyugdíjrendszerek aligha lesznek fenntarthatók.
„A kockázatkerülés nem alaptalan, hiszen a legtöbben azért halmoznak föl megtakarításokat, hogy gondoskodjanak saját időskori jólétükről. Ez pedig hosszú távú befektetést feltételez, aminek legnagyobb ellensége a felhalmozási periódus elején elszenvedett veszteség, mert az alacsony bázis csak egyre nagyobb hozamokat feltételezve találkozik az eredeti elképzelésekkel” – teszi hozzá Reema Desai, az Amundi londoni ügyfélportfólió-menedzsere. Éppen ezért az Amundinál arra helyezik a hangsúlyt, hogy a lefelé mutató kockázatok minimalizálásával érjenek el olyan hozamot, ami biztosítja az időskori elvárásokat.
A hozamszegény környezet a jelek szerint tartósan fennmarad. „Bár a világgazdasági előrejelzések pozitívak, abban szinte mindenki egyetért, hogy az előttünk álló fellendülés felülről korlátos, az infláció hosszú ideig a historikus átlagok alatt marad, ennek megfelelően a várható jegybanki szigorítások mértéke is korlátozott lesz, vagyis nem lehet számítani a kamatok és a kötvényhozamok látványos emelkedésére” – veszi át a szót Bastien Drut, az Amundi kötvény- és FX-stratégája. Ilyen körülmények között az alapkezelőnek nem marad más lehetősége, mint hogy eszközök széles tárházának bevonásával és a befektetések aktív menedzselésével találja meg a megtakarítók számára a hozamot, és csökkentse a lefelé irányuló kockázatokat.
De hol lehet mostanában az a növekedés, ami egy ilyen aktívan kezelt portfólió reálhozamát biztosítja? Nos, az Amundi stratégái szerint alapvetően Európában és a feltörekvő piacokon kell keresni a megfelelő befektetéseket. Az Egyesült Államokban a növekedés közelíti a potenciális GDP mértékét, azaz jobb aligha lesz már, igaz viszont, hogy a recesszió esélye is pici, hiszen sem a túlkereslet, sem az őrült beruházási láz jelei nem mutatkoznak. A feltörekvő piacokat a közelmúltban nagyban segítették a külső hatások: a pénzmennyiség növekedése, a dollár gyengesége és a viszonylag stabil kínai kereslet. A közeljövő ezzel szemben már kockázatosabbnak tűnik, ahogy ezek a hatások erodálódnak, de középtávon még mindig van potenciál a feltörekvő piacokban. Európában ezzel szemben lassan bontakozott ki a kilábalás, most azonban úgy fest, hogy átjárja az egész Uniót, és az euró erősödése ellenére is jók a makrogazdasági indikátorok.
Miközben az Egyesült Államok részvénypiacai a túlárazottság jegyeit mutatják, Európában még mindig alacsonynak tűnnek a részvényárfolyamok. Az Egyesült Államokban az átlagos P/E érték 24,5, Európában viszont alulról súrolja a 20-at, azaz 19 százalékkal alacsonyabb. Hasonlóképen a 10 éves átlagos nyereségből számított, inflációval korrigált P/E mutató az USA-ban 27, míg Európában ennél 38 százalékkal alacsonyabb, 17 körüli. Tovább csökkenti az amerikai részvények vonzerejét, hogy amíg a Fed tolta a pénzt a gazdaságba, addig mérlegfőösszege látványosan együtt mozgott a részvényárfolyamokkal, ám azok azóta is szárnyalnak, hogy a Fed leállt a pénznyomtatással, ez pedig buborék kialakulását sejteti az elemzők számára.
Ha Közép- és Kelet-Európát vesszük górcső alá, a nemrégiben lezajlott kötvény- és részvényrallyt is figyelembe véve még mindig sok vonzó befektetési célpontot látunk. „A közép- és kelet-európai térség az európai és a fejlődő piaci lét előnyeit egyaránt élvezi: a régió gazdaságainak ciklikus pozícióját kedvezően érinti a nyugat-európai fellendülés, miközben a közép- és hosszú távú növekedési lehetőségeket jelentős felzárkózási potenciál is erősíti. A közép- és kelet-európai kötvények és részvények nemrégiben történt felértékelődése ellenére továbbra is látunk jó befektetési lehetőségeket a térségben, különösen a részvénypiacokon, de a papírok kiválasztása során nagyon körültekintőnek kell lennünk” – fejtette ki Forián-Szabó Gergely, az Amundi budapesti befektetési vezetője. Az MNB viszonylag „galamblelkű”, és piacbefolyásoló megközelítése azt vetíti előre, hogy az alacsony forintkamatok fennmaradhatnak a következő években. A tartósan nyomott kamatkörnyezet arra ösztönzi a befektetőket, hogy a magasabb hozam lehetőségét kínáló befektetések felé forduljanak.