A hordható eszközök még az egészségünknek is jót tehetnek?

Megvizsgálták, hogy mit várnak az okostelefon-használók a hordható kütyüktől, ami a fejlesztőknek fontos iránymutatás lehet. Az alapvető következtetés nem meglepő: egészségesebb életet szeretnénk.

Mennyire vagyunk stresszesek? Nem könnyű ezt eldönteni, és emiatt nem is akarnánk orvoshoz rohangálni. Pont ilyen területeken tudnak segíteni a hordható eszközök, amik testünk alapvető információt tudják gyűjteni, mint a pulzus vagy a vérnyomás. Nagy kérdés azonban, hogy ez segít-e az egészségünk megőrzésében?

Az Ericsson ConsumerLab legfrissebb jelentése azt vizsgálja, hogyan hat a modern technológia az emberi egészségre, hogyan segítheti az egészségmegőrzést. A jelentésből kiderül, hogy mennyire elégedettek a fogyasztók a saját általános jóllétükkel, és ez hogyan függ össze az hálózatba kapcsolt eszközök egészségügyi és fitnesz célú felhasználásával.

A fogyasztók 7%-át éppen annyira érdekli saját egészségük számszerű meghatározása, mint a hordható készülékek, így a magatartás számszerűsítése a hordható eszközökkel kezdődik. Az emberek ugyanakkor azt látják, hogy a felhő alapú szolgáltatások egész sora kínál számukra potenciálisan egészségesebb és hosszabb életet, függetlenül attól, hogy a technológia hordható-e vagy sem.

A jelentés arra is rávilágít, hogy a hosszabb életkilátások reménye túlmutat a személyes eszközökön és szolgáltatásokon, így az egyéni jóllét társadalmi szemponttá válik.

Michael Björn, az Ericsson ConsumerLab kutatási vezetője szerint: „Azok, akik már most is elégedettek a jóllétükkel azt mondják, hogy az elsők között próbálnak ki új egészségügyi módszereket. Azt látjuk tehát, hogy a tipikus korai technológia alkalmazókkal vagy az egészségügyi problémával küszködőkkel szemben vannak olyan emberek, akik elégedettek a jóllétükkel, mivel már igen korán alkalmazni kezdik az új wellness technológiákat. Ennek a csoportnak meglehetősen speciális elvárásai vannak a felhő, a magánélet, a dizájn és a funkcionalitás terén, amelyeket szeretnének párhuzamosan kielégíteni. A komolyabb környezeti kihívásokkal szembesülő városi fogyasztók nagyobb érdeklődést mutatnak a társadalmi jellegű egészségügyi koncepciók iránt, mint például a szmogot figyelő karkötő vagy egy olyan hordható eszköz, amely elősegíti a környezetbarát ingázást, és potenciálisan felgyorsíthatják a változások ütemét. A jóllét iránti érdeklődés az egyén szintjén tehát ösztönzőleg hathat a társadalmi szintű átalakulásra is.

A válaszadók szerint a megvizsgált hét társadalmi jellegű egészségügyi koncepcióból három mögött az egészségügyi szolgáltatók állnak, két elképzelésről pedig azt gondolták, hogy az a városi hatóságok felelőssége. A válaszadók elmondása szerint ugyanakkor a technológiai vállalatok és a környezetvédelmi szervezetek feladata lenne foglalkozni a fennmaradó két koncepcióval.

Tekintve, hogy a jelentősebb szolgáltatók várhatóan jelentősen különböznek majd egymástól, a kapcsolódáshoz szükséges ökoszisztéma igen összetett lesz. Az emberek az orvosi információkat kifejezetten kényes kérdésnek tekintik, és azok, akik a jólléti szolgáltatásokat várhatóan már a kezdetektől igénybe veszik, többre értékelik másoknál az ilyen jellegű információk bizalmas kezelését.

Az Ericsson ConsumerLab egy globális fogyasztói felméréseket készítő egység, amely évente több mint 40 országban tanulmányozza a fogyasztók IKT (infokommunikációs technológia) használatát és az IKT-hez való viszonyát. Az Ericsson ConsumerLab képviseli az Ericssonon belül a fogyasztói véleményeket kifelé és befelé egyaránt, így a fogyasztóknak, az iparági szervezeteknek és a politikaformálóknak egyaránt segítenek abban, hogy megértsék a fogyasztói igények következményeit.