Ki volt Steve Jobs mentora? És mi a startup-ok alapításának ötödik faktora? (a nemzetköziség – tőke – tudás – ekoszisztéma mellett) – Antos László, Innovációs Szövetség és jómagam cikke, amely a Magyar Ipari És Környezetvédelmi Magazin részére készült.
AZ INNOVÁCIÓ ÉS A STARTUP VILÁG
2008 óta itthon is teret nyert a startup világ. A startup olyan feltörekvő kisvállalkozások gyűjtőneve szerte a világon, amelyek valamely innovációra és/vagy piaci ötletre alapozva érnek el gyors és hatalmas növekedést. Kisvállalkozásként akár induláskor is megcélozzák a világpiacot, nem lokalizált piacra vitelben gondolkoznak. A cégek vezetői huszon- és harmincéves vállalkozók, akik számos nyelvet beszélnek és készek a nemzetközi megmérettetésre. A startup saját nemzetközi ekoszisztémával és közösséggel rendelkezik, sikertörténetei a világgazdaság vezető cégeiről szólnak: a Google piaci értelemben rövid idő alatt, röpke 10 év alatt lett az egyik legerősebb márka és internetes cég, a Facebook ennek az időnek a fele alatt már több száz millió embert tömörít. Sikerük elvitathatatlan és mindketten a Szilícium-völgyben felnövekedett vállalatok. Európában is erős startup hálózatot találunk, Londonban több inkubátor is várja a vállalkozni akaró fiatalokat, de Berlinben és Bécsben is, vagy akár Szófiában, Varsóban is erős startup közösség működik.
Vállalkozástan – új felfogásban
A startup közös nyelvét az entrepreneurship összefoglaló néven nevezett eszmeiség adja, amely lényege a határok nélküli vállalkozási szellem. Célja nem csak a szigorúan vett üzleti siker, hanem a folyamatos vállalkozás, az értékteremtés és a cég építésében rejlő kihívások megtanulása, majd alkalmazása. Aki entrepreneur-nek vallja magát, az tanácsaival és kapcsolataival segíti az újonnan feltörekvő kisvállalkozásokat, ezzel működtetve egy közös kapcsolati és tudáshálózatot.
Ez világszintű és számos közösségi eseményt is felölel. Ezek startup versenyek, műhelytalálkozók, meetup-ok és olyan események, ahol a friss ötletekből akár azonnal kecsegtető befektetés válhat. Fontos forrásai ennek az innoválási tudásnak az egyetemek. Ahogy a Szilícium-völgyben meghatározó a Stanford Egyetem szellemiségére és tudásbázisára épülő „üzleti campus”, úgy itthon fontos műhelyekké váltak pl. a Budapesti Műszaki Egyetemen folyó kutatás-fejlesztési projektek. Az egyetemek, egyetemi hallgatók szerepe felértékelődött az innováció elterjesztésében, az üzleti és piacra viteli képesség kialakításában.
A startup világ nem önmagáért való, pénzügyi oldalán ott a perspektivikus befektetéseket kereső kockázati tőke iparág, amelynek befektetői akár több százezer vagy millió dollárt is hajlandóak befektetni egy jól kitalált és felépített startup ötletbe. Mert az utóbbi a lényeg! A kezdeti innovatív technológia önmagában nem elég. Szükség van egy erős megvalósító csapatra és olyan üzleti modellre is, amely biztosítja a befektetőnek, hogy a startup növekedése gyors lesz, és képes lesz megállni a helyét akár a nemzetközi piacon. Ha ezek adottak, akkor kezdődhet meg a technológia piacra vitele. Enélkül az ötletgazdák megrekednek a találmány vagy az érdekes kutatás-fejlesztés szintjén. De ez nem elegendő! Hiszen mitől is viszi előre egy innováció a világ fejlődését?
Hazai sikertörténetek
Ha megjelenik a piacon, elkezdik emberek milliói használni, és maga az innováció és az azt piacra vivő startup megváltoztatja, jobbá teszi az életünket. Az innoválás képessége tehát együtt kell, hogy járjon az innovációs ötlet piacképességével és üzleti megvalósulásával. Az utóbbi tíz év legnagyobb világsikerei a hazai startup életben éppen azok az induló vállalkozások, amelyek pár év alatt például a budapesti Margit körúti irodából az amerikai technológiai tőzsdéig, a NasDaq-ig vitték (lásd LogmeIn), vagy a hazai webes közvetítéstől eljutottak az amerikai elnök beszédeinek vagy a NASA útjainak élő-közvetítéséig (lásd Ustream). De az is a viharos startup siker része, hogy a mintegy 4 éves Prezi.com budapesti Károly körúti irodájában immár sokszor az angol nyelv a közös társalgási nyelv a büfében, hiszen az iroda hemzseg például Új Zélandról, Ausztráliából vagy Angliából érkezett munkatársaktól. A kezdeti innovációs ötletre ugyanis olyan startup módszertan épült, amely képes volt multikulturális és nemzetközi sikert elérni.
A magyar startupok további sikerei pedig magát a hazai innovációt is új növekedési pályára állíthatják. Hiszen immár nem csak az új termékekre és szolgáltatásokra épülő magyarországi vállalatok megerősítésének a módja a kérdés, hanem az, hogy melyek azok a hazai műhelyek, amelyek képesek egy kisvállalkozást a világsikerig eljuttatni.
A szükséges ötödik
A startup világ négy fontos, ismert tényezőjét már említettük, úgymint a határok nélküli vállalkozási szellem, a kapcsolati hálózat, a tudáshálózat, és nem utolsó sorban a kockáztatni hajlandó magántőkét. Kicsit bővebben fogalmazva: ha egy ambiciózus fiatal felkeres pl. egy ügyvédet vállalkozásalapítás céljából, nem érdektelen, ha az megemlít neki néhány, általa ismert üzleti angyalt, befektetőt is; és ha ez az ambiciózus fiatal társakat keres (csapatépítés), nem mindegy, hogy talál-e megfelelő tudásúakat, könnyedén. Vajon ez a négy tényező megmagyarázza-e a Szilícium-völgy kiugró sikerét és vezető szerepét? Szerintünk létezik egy ötödik faktor is. Nézzük a tényeket!
Az 1960-as években a Szilícium-völgyben megszületett az integrált áramkörökre épülő ipar (Fairchild, Intel, AMD). Ezt követte a hetvenes években a személyi számítógépek megjelenése, előállítása, integrált áramköröket beépítve. Majd őket követték az internetes cégek (eBay, Yahoo, Google), személyi számítógépek hálózatát használva. Három egymást követő és egymásra épülő innovációs hullám.
További tények: Robert Noyce, az Intel első vezetője visszavonulása után (1975) a következő generáció legsikeresebb vállalkozóit próbálta megtalálni, többek között egy Steve Jobs nevű huszonéves fiú mentora is volt. A személyi számítógépeket is előállított Sun Microsystems egyik alapítóját, Andy Bechtolsheimt is érdekelték tehetséges, vállalkozó kedvű fiatalok, a Google alaptőkéjéhez egy csekkel járult hozzá… három egymást követő, egymást is támogató generáció.
Egyikünknek tavaly elmondták Berkeleyben (CA), hogy sok, a Szilícium-völgyben meggazdagodott high-tech vállalkozás-alapító, ill. munkatárs keres befektetési célpontokat a Szilícium-völgyben. Az ilyen, szakmabeli befektetők általában mentor szerepet is játszanak.
Tehát az ötödik faktor arról szól, hogy a kialakuló innovatív vállalkozói rendszer saját magát táplálja, az egyik innovációs generáció elősegíti (pl. mentorálással, tőkével) a következő generáció színre lépését.
A hazai startup világ térnyerésekor nem árt az ötödik tényezőt is szem előtt tartani.
Felhasznált irodalom:
Prof. Jerry Engel: Successful Technology Entrepreneurship: Identifying, Assessing and Exploiting Opportunities, UC Berkeley, 2011 október
Tallián Miklós: A szilícium prófétái, avagy a világot nem a forradalmárok változtatták meg, Kommentár, 2010/5