A Jeremie program a bizalmi válság, az egyre nehezebben elérhető finanszírozási források és a recessziós fenyegetettség ellenére is életben tartota a hazai cégfelvásárlási piacot.
Igaz, jelentősen csökkent a forgalom a vállalatfelvásárlási piacon az elmúlt negyedévben Magyarországon és Európában is.
Az elemzők szerint az árak most még akár 30%-kal is alacsonyabbak lehetnek, mint a valós cégérték, ezért a bátor és finanszírozási forrásokkal is rendelkező befektetők most jó üzletet csinálhatnak.
A pénzügyi szektorban voltak a legaktívabbak a befektetők az elmúlt negyedévben Európában, ám a befektetések többsége az egyes piaci szereplők megmentése érdekében történt, és a résztvevők elsősorban állami intézmények voltak.
Habár az európai bankok közül többen szorulnának többlet tőkére, és ez különösen így lesz 2012-ben, a szigorúbb baseli tőkekövetelmények életbelépését követően, az érdeklődés visszafogott a kontinens bankjai iránt.
Ez az óvatosság a tranzakciók számában és összértékében is megmutatkozik, ugyanis a befektetők bizalmatlanok az európai bankokkal szemben, éppen ezért egyelőre kivárnak. Több felvásárlás is előkészületben van olyan amerikai, ázsiai piaci szereplők részéről, amelyek piacot akarnak szerezni maguknak, ám az euro zónára jellemző bizonytalan gazdasági környezet egyelőre hátráltatja a végleges döntést.
„A hazai pénzügyi piacon jelentős átrendeződés van előkészületben, hiszen a tulajdonosok az idén több olyan jogszabályi változással is szembesültek, amelyek alapvetően befolyásolják a bankok jövedelmeződését, és ezzel a hosszabb távú piaci stratégiájukat. Rövidesen várható, hogy többen a régiós jelenlétüket illető döntéseket hoznak, ami elindíthatja a hazai pénzügyi piac konszolidációját, és ez piaci kivonulásban, vagy portfolio átadásban is megnyilvánulhat.” – hangsúlyozta Posztl András, a Horváth & Partners DLA Piper ügyvezető partnere.
Az energetikai piaci befektetések adták a globális felvásárlások 40%-át az elmúlt negyedévben, amibe a nyersanyagokért folytatott nagy tőkeerővel rendelkező kínai és amerikai vásárlók szálltak be. Ezen ügyletekre jellemző, hogy a stratégiai célok felülírhatják a pénzügyi célokat.
A kontinensen a közép-kelet-európai régió adta az energetikai M&A tranzakciók felét, elsősorban az orosz és lengyel piacon.
A hazai piacon nem csökkent jelentősen a felvásárlások száma, habár az ügyek értéke kisebb lett. Ez részben annak köszönhető, hogy az előző negyedévben a MOL deal miatt nagyobb volt a bázis is. Itthon a legnagyobb érdeklődés az IT cégeik iránt mutatkozott, elsősorban a Jeremie-pályázaton forráshoz jutott kockázati tőkebefektetők részéről.
„A magyar piacon egyre jellemzőbb ügylettípus a felszámolás közeli helyzetbe került cégek átstrukturálása, részleges értékesítése. Ezen ügyletek további növekedésének komoly akadálya, hogy a magyar csődjog jelenleg nem igazán alkalmas arra, hogy felszámolás közeli helyzetben lévő cégeket az üzletmenet folytonosságának elve alapján lehessen értékesíteni.”– tette hozzá Posztl András.
A várakozások szerint az M&A piacon Európában és Magyarországon is további lassulás fog bekövetkezni, a befektetők inkább továbbra is kivárnak, habár egyes szektorokban – pénzügyi, energetikai – felgyorsulhat a konszolidáció. A következő időszakban a nagyobb kockázatvállalási hajlandósággal rendelkező befektetők jelentősen a piaci ár alatt vásárolhatnak cégeket.