A Magyar Gastroenterologiai Társaság éves Nagygyűlésén mutatták be az első beteget, aki KPS startup Oncompass-Colon molekuláris panel vizsgálatot követően kaphatott sikeres célzott kezelést. Nála 1 éve diagnosztizáltak vastagbélrákot, de jelenleg nem mutatható ki a szervezetében daganat, és 5 éven túli daganatmentes túlélése várható.
A beteg a májban lévő áttéteit a betegség felfedezésekor nem lehetett megoperálni. Molekuláris diagnosztika alapján alkalmazott személyre szabott kezelés után viszont a beteg műthetővé vált.
A konferenciát követő sajtórendezvényen személyesen mutatkozott be az a vastagbél-daganatos beteg, aki már a diagnózist követően azonnal személyre szabott célzott kezelést kapott és arra kiválóan reagált. A patológiai diagnózist követően a KPS Diagnosztika Zrt. szakemberei a hazánkban most bevezetett Oncompass ColonTM molekuláris diagnosztikai panel vizsgálat alapján választottak személyre szabott kezelést. A beteg első vonalban kapott a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának Onkoterápiás Intézetében célzott gyógyszeres kezelést, melynek nyomán a daganat áttétek annyira megkisebbedtek, hogy kiterjesztett műtét során daganatmentessé volt tehető. A 4 gén vizsgálatából komponált új vastagbélrák-specifikus genetikai panel vizsgálat a ma elérhető legkorszerűbb eljárás a daganat célzott kezelésének tervezéséhez, amely a korábbi vizsgálati módszerekhez képest további 50% valószínűséggel tudja csökkenteni a hatástalan kezelések számát. Évente kb. 600 hasonló vastagbél-daganatos beteg van, akiknek a megfelelő kiválasztása révén a korábban végzetes betegség esetében is daganatmentesség, ezen keresztül évekre jó minőségű élet biztosítható.
Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján a vastagbéldaganat a második vezető daganatos halálok, a tüdőrák után. Az újonnan felfedezett esetek száma évente a két nemre együttesen 8 500 – 9 000, a halálozás mintegy 5 000. Az incidencia, azaz az egy adott időtartam alatt újonnan keletkező esetek gyakorisága 43/100 000 lakos. Nemek tekintetében a vastagbél daganatai közel azonos arányban érintik a nőket, mint a férfiakat, az arány 1,2:1. A végbél daganatos elváltozásai valamivel ritkábbak, mint a felsőbb bélszakasz daganatai. 40 év alatt csak elvétve találkozunk a betegséggel, 40 év felett az előfordulás növekszik, a legtöbb beteg 60-70 év körüli.
„Az áttéttel diagnosztizált, későn felfedezett betegek sajnos általában műtéttel nem tehetők daganatmentessé, és ezeknél a betegeknél az egy éven belüli halálozás várható, 5 éves túlélés a hagyományos kemo- és sugárterápia mellett pedig gyakorlatilag nem fordul elő” – fűzte hozzá az eset jelentőségét jelezve Prof. Dr. Horváth Örs Péter, a Pécsi Tudomány Egyetem, Sebészeti Klinika Professzora. „Az Egyetemmel tavaly kezdett együttműködés fontos első mérföldköve ez a terápiás siker is fémjelzi, hogy a jelen kritikus ellátási helyzetben is nemzetközi szinten kiemelkedő eredményt hoz a hazai szakemberek összefogása” – tette hozzá az előbbiekhez dr. Peták István tudományos igazgató.
A személyre szabott, célzott kezelések csak azoknál hatásosak, akiknél pont annak a génnek a hibája, mutációja okozta a daganat kialakulását, amire a gyógyszer hat. Mivel legalább 100 féle génben lehet ilyen mutáció ezért nem meglepő, hogy egy adott célzott kezelés a tüdőrákok csak 5-10%-ban hatásos, míg azok a betegek, akiknél nem a gyógyszer célpontjául szolgáló génben van a hiba továbbra is kemoterápiával kezelhetőek a legjobban, mert azok a hiba, vagyis a mutáció helyétől függetlenül gátolják a daganatsejtek osztódását. Ma már a daganatszövet molekuláris diagnosztikai vizsgálatával meg lehet állapítani, hogy az adott betegben melyik gén hibája van jelen, és ezáltal el lehet dönteni, hogy célzott terápiával vagy kemoterápiával kell-e a beteget kezelni. Jelen ismereteink szerint még nincsen minden génhibára megfelelő célzott terápia, de éppen ezért fontos, hogy legalább a már meglévő célzott kezelések eljussanak a betegekhez.
A személyre szabott terápiák azért is kitörést jelenthetnek, mert olyan nem személyre szabott kezelések helyett lehet őket alkalmazni, amelyek hasonlóan költségesek. Tehát bevezetésük nem növeli összességében a társadalombiztosítás terheit. A betegek megfelelő kiválasztásával az is elérhető, hogy csak a sikeresen kezelt betegek kezelési költségeit kelljen a gyártó számára megtéríteni. Bíztató, hogy sok száz gyógyszer fejlesztése zajlik a világon és ezek a csak pár százalékban előforduló génhibákra is igyekeznek megoldást nyújtani, ezáltal vizionálva, hogy a nem túl távoli jövőben minden daganatos beteg hozzájuthat majd a számára személyre szabottan kiválasztott gyógyszerhez. Ezek a személyre szabott kezelések nem csak a vastagbélrákban, hanem a többi daganattípusban is egyre inkább hozzáférhetőek.
Szomorú tény, hogy daganatos esetekhez kapcsolódó mortalitás globális negatív csúcstartója a lista alapján Magyarország, 234.9 / 100.000 éves esetszámmal.2
Forrás: WHO Globocan
Ahogy a fenti statisztika mutatja, hatalmas különbség van az egyes országok között abban a tekintetben, hogy a daganatos előfordulások milyen arányban vezetnek végül halálesethez. Ez alapján valamely fejlett országban élő frissen azonosított daganatos beteg túlélési esélye átlagosan 2.5-szeres valamely fejletlen országban élőhöz képest. De a különbség Nyugat-Európa, és Közép-Kelet Európa között is legalább másfél-kétszeres. Ezeknek a mutatóknak a javítása, valamint a minőségi életévek növelése miatt a KPS Diagnosztika Zrt. szeretné felhívni a figyelmet a személyre szabott kezelések, az ehhez szükséges molekuláris diagnosztika fontosságára, és a szakemberek, onkológusok, sebészek, patológusok, molekuláris biológusok közötti együttműködés jelentőségére a daganatos betegségekkel szembeni sikeres küzdelemben.
A KPS
A KPS feladatának tekinti a XXI. század kutatási eredményeinek komplex átültetését a gyógyítási gyakorlatba. A KPS víziója, hogy a betegeknek joguk van a tudomány már elérhető legújabb eredményeit a betegségük gyógyítására és megelőzésére felhasználni már ma. A KPS-t 2003-ban két kutató-orvos alapította, Dr. Peták István, aki az Egyesült Államokban Fulbright ösztöndíjas kutatóként töltött éveket, és Dr. Schwab Richárd, aki korábban a Basel-i Egyetemen kutatott. A külföldön szerzett tapasztalatokra építve úgy határoztak, hogy Magyarországon indítanak a betegek számára a kutatások legújabb eredményeit elérhetővé tevő egészségügyi szolgáltató vállalkozást. Az elmúlt években bizonyították, hogy nemzetközileg is versenyképes lehet egy innovatív hazai vállalkozás és a nemzetközi élvonallal szinkronban fejlesztették ki diagnosztikai tesztjeiket. Ezek a vizsgálatok elsősorban az új generációs, úgynevezett célzott gyógyszerekhez kapcsolódnak. A KPS kutatóorvosai már 2004 elején, a Harvardi Egyetem kutatócsoportjával párhuzamosan, a világon elsők között azonosították az „EGFR” gén genetikai mutációját tüdőrák sejtekben, ami alapján Magyarországon történhetett meg elsőként ennek a génhibának a kimutatására alapozott molekulárisan célzott kezelés. Ez a tüdődaganattal és agyi áttéttel diagnosztizált beteg több mint 5 éves daganatmentes túlélést ért el. A KPS kutatói azóta is folyamatosan fejlesztik a diagnosztikai technológiáikat.