A hazai kis és középvállalkozások mindeddig közel 1 milliárd forintos értékben kaptak tőkét a Széchenyi Tőkebefektetési Alaptól. Márciustól akár 200 milliót is befektethetnek.
Az eddig megvalósult 14 befektetésen keresztül az ország minden régiójába áramolhatott tőke a befektetési alap forrásaiból. Az alapkezelő az Európai Bizottság engedélyével 3 új konstrukció bevezetésével és további 3,5 Mrd Ft kihelyezésével számol 2013-ban.
Mint az InsiderBlog megtudta: az SZTA – ha megkapja az engedélyeket – március végétől belép a nagyobb befektetések piacára is: cél, hogy akár 750 ezer eurós (kb. 200 millió forintos) befektetést is eszközölhessenek. (Eddig 40-80 milliós befektetés volt a jellemző rájuk.)
A Jeremie alapok útját mégsem keresztezik, mert alapvetően hagyományos cégekbe és nem klasszikus startupokba fektetnek.
A Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) 2011 júniusában kezdte meg működését, első teljes befektetési évében közel 1 milliárd forint értékben helyezett ki tőkét a magyar kis és középvállalkozások körében. Az Alap 2015 végéig 13 Mrd Ft-ot helyezhet ki az ország egész területén, s így minden régióban keresi a befektetési célpontokat, elsősorban az ún. „hagyományos” iparágakban. A befektetés feltétele, hogy a vállalkozás már legalább két aktív üzleti évet fel tudjon mutatni, fejlesztési, vagy növekedési céllal keressen tőkéstársat és 25 főt foglalkoztasson, vagy a befektetést követő 2 éven elérje ezt a létszámot, akár a kapcsolt vagy partnervállalkozásaival, akár a jelentős beszállítóival együtt.
„Az üzleti terv, az átlátható működés, a vállalkozás valós piaci jelenléte és a jó menedzsment elengedhetetlen feltétele a befektetésünknek. Az SZTA csendestársként az átlagos kockázati tőkepiaci befektetői hozamelvárásoktól mérsékeltebb feltételekkel száll be tulajdonostársként egy-egy cégbe.”- emelte ki Csuhaj V. Imre a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója. „A befektetések átlagos futamideje 4-5 év körül alakul, ennyi idő alatt a vállalkozás ki tudja termelni az elvárásunknak megfelelő hozamot.”
Az Alap megalapítása óta eltelt időszakban több száz társaság jelentkezett befektetési forrás iránti igényével, közel félszáz pozitív befektetési bizottsági döntés született, amelyből az alapkezelő igazgatósága 24 befektetést erősített meg. Ezek közül 14 vállalkozással meg is született a megállapodás a tőkebevonásról, összesen egymilliárd forintos értékben. A kihelyezés sebességének gyorsulását jelzi, hogy februárban 3 új tranzakció kerül lezárásra.
Az SZTA befektetési döntései széles ágazati kört lefedtek: a feldolgozóiparban, a humán szolgáltatások, az egészségipar, az informatika, a csomagolóipar és az élelmiszeripar területéről egyaránt kikerültek a tőkebefogadásra alkalmas társaságok (lsd. mellékelt kördiagram).
„A megfelelő cégek, beruházási és fejlesztési tervek kiválasztása alapos előkészítést igényel, de néhány hónap alatt el tudtunk jutni a végső döntéshez, ami a banki finanszírozási folyamatot alapul véve sem nevezhető hosszadalmasnak. Emellett a tőkebevonás nagy előnye, hogy felhasználása nem címkézett, fejlesztésre, forgóeszköz finanszírozására egyaránt alkalmas”- emelte ki Csuhaj V. Imre.
A hazai kockázati tőke piacon hiányzott az a szereplő, amely akár 30-120 millió forintos nagyságrendben tőkeágon, fedezet bevonása nélkül invesztál a már működő, a nem kiugró, de stabil növekedést tervező vállalkozásokba. A befektetést követően egy-egy cég üzleti tervnek megfelelő működését az SZTA havi-negyedéves riportok alapján követi nyomon, a napi működésbe operatívan nem avatkozik bele. A stabil működés, a kitűzött célok elérése esetén az SZTA tulajdonosként mindvégig a háttérben marad az előzetesen elhatározott kiszállás időpontjáig, amikor a tulajdonosok az üzletrész megvásárlásával fizetik vissza a korábbi befektetést. Ez utóbbi nem kötelező, de az SZTA minden vállalkozás számára lehetővé teszi és beépíti a szerződésrendszerébe, hogy az eredeti tulajdonos vagy maga a vállalkozás vásárolhatja ki az Alapot.
„Az Európai Unió finanszírozási rendszerében a 2014-2020 évi kihelyezési periódusban magasabb hatékonyságuk miatt várhatóan egyre inkább előtérbe kerülnek majd a visszatérítendő források, jelentősen növekedni fog ezek aránya. Ennek oka, hogy a támogatások lehető legnagyobb hasznát makroszinten – munkahelyteremtés, hatékonyság-növelés, komparatív előnyök kihasználása, a piaci pozíciók erősítése és építése, valamint a gazdasági növekedés ösztönzése – a visszafizetendő finanszírozási formák képesek eredményesen biztosítani. Természetesen mindehhez a hazai vállalkozások aktivitása is szükséges, a gazdaság akkor tud több uniós forrást felszívni, ha a cégek keresik a piacbővítési lehetőségeket” – emelte ki Csuhaj V. Imre.
Az SZTA a kisösszegű tőkekihelyezések mellett kezdeményezte az egy cégnél lehetséges tőkebevonás felső határának megemelését az Európai Bizottságnál. Amennyiben az Alap erre lehetőséget kap, a jövőben nagyobb összegű tőkeforrások bevonására előtt is megnyílhat az út a vállalkozások előtt.