Minimális ráfordítással az ágazat jelenlegi, közel 3000 milliárdos kibocsátását négy éven belül éves szinten 300 milliárd forinttal lehetne megemelni, ha az informatikai fejlesztésekből származó előnyöket optimalizálná az agrárszektor.
Miközben az IT-eszközellátottság az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően jó, addig az eszközök megfelelő használatából származó előnyök még kihasználatlanok, és ezen a területen a gazdálkodók motivációja, tudása is tovább fejlesztendő. Ezt oldaná fel a Digitális Agrár Stratégia (DAS).
A hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar teljesítménye folyamatosan növekszik, és a növekedési potenciál még így is jelentős. A magyar agrárgazdaság integráltsága, teljesítménye és hatékonysága, összehasonlítva a hasonló, vagy akár rosszabb természeti és geopolitikai helyzetben lévő országok (pl. Hollandia vagy Izrael) teljesítménymutatóival, jelentős tartalékokkal rendelkezik.
A piac fejlődését gátló tényezők között jelenleg ott van néhány szabályozási kérdés, az ágazat humánerőforrásának hozzáállása illetve képzettsége, de a meglévő eszközök és korábbi fejlesztések kihasználtsága is messze elmarad az optimálistól.
„Az agrárágazat informatikai fejlesztéséből származó gazdasági előnyök jelenleg kihasználatlanok, miközben az informatikai eszközök, megoldások, alkalmazások és szolgáltatások rendelkezésre állnak. A korábban foganatosított fejlesztések és eszközök nem működnek hatékonyan, legtöbb helyen üzemi és termékpálya szinten sincs integrált rendszer, amelyek által a digitális lehetőségeket optimálisan tudná használni az ágazat.” – mondta el Varga Péter, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) Agrárinformatikai munkacsoportjának vezetője.
Valódi hatékonyságnövelés az adatgyűjtés, adatfeldolgozás, döntéstámogatás és a döntésekre épülő beavatkozás által integráltan érhető el. „Uniós elemzések jól mutatják, hogy a munkagépek „okosításával”, nyomon követesével, automatikus kormányzással kb. 2 euró/hektár megtakarítás érhető el. Ha már a teljes gépsor intelligens és az adott parcellában négyzetméter pontosan adatbázisba gyűjtjük a kijuttatott vetőmag, műtrágya, növényvédőszer mennyiségét, valamint a betakarítás adatait a harmadik évtől a megtakarítás a 40-50 euro/hektárt is elérheti. Amennyiben pedig az üzem szintjén gyűjtjük az adatokat és hozzájutunk az időjárás, növényvédelem adataihoz, információihoz, a megtakarítás elérheti a 80 euro/hektár szintet.” – magyarázza Varga Péter.
„Probléma még a meglévő szakemberek hozzáállása is, illetve a munkaerőhiány.” – magyarázza Varga Péter. „A mezőgazdasági üzemek számát figyelembe véve 3000 informatikát és a mezőgazdasági folyamatokat egyaránt ismerő, az alkalmazásokat tervező, üzemeltető, a felhasználókat oktató és tanácsadást nyújtó szakember hiányzik ma az ágazatból.”
Összességében a piac adottságait és növekedésének gátjait figyelembe véve jól látszik, hogy ma az infokommunikációs eszközök fejlesztésével, elterjesztésével és a hozzá kapcsolódó tudás növelésével jelentősen bővülhetne az agrárium kibocsátása.
Az agrárinformatikai fejlesztések közvetlenül járulnak hozzá az ágazat eredményének javításához, így a GDP növekedéséhez. Az alkalmazások ágazati szintű bevezetése és hatékony használata várhatóan jelentős, akár 10 százalékos kibocsátás növekedést eredményezhet, minimális további ráfordítással. Mindössze 15-20 milliárd forintos beavatkozással néhány éven belül 300 milliárd forint növekedést tudna realizálni az agrárium.
A jelenlegi gátló tényezők feloldására a fejlesztési szükségletek meghatározását követően két fő területen fogalmazta meg módosítási javaslatait a Digitális Agrár Stratégia.
1: a digitális kompetencia fejlesztés területén
o az ismeret és tudatosság fejlesztési program biztosítja az alapismereteket és a digitális eszközök, alkalmazások használatához szükséges tudatos gondolkodás és alapismeretek megszerzését;
o az oktatás fejlesztési program a már tudatos felhasználók részére nyújt lehetőséget, hogy felhasználói szinten megismerjék a lehetőségeket, képesek legyenek azonosítani a saját fejlesztési irányokat, valamint kommunikálni az agrárinformatikusokkal;
o a tanácsadás fejlesztési program pedig biztosítja a válaszokat a termelők, valamint az agrobiznisz más szereplőinek kérdéseire egyéni, testre szabott tanácsdás keretében;
2: a digitális állam fejlesztése területén
o a szabályozás fejlesztési program a digitális agrárgazdaság hatékonyság növeléséhez szükséges szabályozási környezet módosítását tartalmazza
o a szakmai kiszolgáló rendszerek fejlesztési program biztosítja az állami digitális szolgáltatások (pl. időjárás előrejelzés) és a közadatokhoz való hozzáférés fejlesztését úgy informatikai, mint financiális oldalról
o az e-közigazgatás fejlesztési program célja, hogy az agrobiznisz szereplői minimalizálhassák az közigazgatási és a támogatások igénybevételéhez kapcsolódó ügyintézésükre fordítandó erőforrásokat
Fejlesztéspolitikai program horizontális elemként egyrészt az egyes fejlesztési programok finanszírozását, másrészt a tervezést, a tovább lépést támogatja.
A Digitális Agrár Stratégiát az IVSZ a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) közreműködésével készítette el.