Budapesten európai összehasonlításban is kimagasló hozam érhető el a lakások bérbeadásával: a lakásbérleti hozam a fővárosban és több egyetemi városunkban is meghaladta a bruttó 7%-os hozamszintet 2016-ban, ami nemcsak a többi régiós fővároshoz viszonyítva magas érték, hanem európai összehasonlításban is kiemelkedő.
Ezzel szemben a szlovénok után nálunk a legalacsonyabb a bérelt ingatlanban élők aránya (3,9%). Ahhoz, hogy itthon hozzá lehessen jutni egy 70 m²-es saját lakáshoz, a magyaroknak 8 évnyi teljes átlagfizetésüket kell félretenniük. A Deloitte hatodik alkalommal publikálja az Európai Ingatlan Index tanulmányát.
· A közép-európai nagyvárosok közül Budapesten lehetett elérni a legmagasabb lakásbérleti hozamot 2016-ban
· Németországban a lakosság több mint fele, Magyarországon csupán közel 4%-a él bérelt ingatlanban
· Szlovéniában a magyarországi mértéket meghaladóan a lakások ára több mint 25%-al emelkedett
A felmérés idén először foglalkozik a lakásbérlet témakörével. Németországban a legmagasabb a bérelt ingatlanokban élők aránya (54,3%), míg hazánknál egyedül a szomszédos Szlovéniában élnek kevesebben idegen tulajdonú lakásban (2,4%). Magyarország nagyvárosaiban a lakásbérleti hozamok közép-európai összehasonlításban is magasnak számítanak. A legalacsonyabb hozamra a Londonban bérbe adott lakások esetén számíthatunk (2,0%), míg a legmagasabb hozamok közvetlenül hazánk előtt Dániában (8,9%) voltak elérhetőek.
„Csakúgy, mint a kereskedelmi ingatlanok bérbeadása esetében, a bérbeadás jövedelmezősége a lakásoknál is nagymértékben függ a település jellegétől és az ingatlan egyéb adottságaitól. A jól működő és érett ingatlanpiacra jellemző, hogy minél kockázatmentesebb egy adott helyszín és ingatlan – az ingatlan viszonylagos magas piaci árából adódóan – az ingatlant annál alacsonyabb hozam mellett lehet csak bérbe adni. Így az alacsonyabb elérhető hozamszint általában az érettebb és a vonzóbb befektetési környezetre utal” – emelte ki Kohári Gábor, a Deloitte budapesti irodájának ingatlan-tanácsadási vezetője
A tanulmány a fajlagos átlag lakásárakat is vizsgálta a választott országok körében. Éves összehasonlításban rekordnagyságú növekedést mutattak a szlovén árak (26,5%), ezt követi a spanyol (+15,2%) és a dán (+10,8%) árnövekedés. Az Egyesült Királyságban ugyanakkor az árak 9%-kal csökkentek, elsősorban a Brexit közvetlen és olyan közvetett hatásainak következtében, mint a brit font euróval szembeni gyengülése.
Az új lakások értékesítési átlagára Magyarországon 1.140 euró/m² volt 2016-ban, ami éves szinten 9,7% növekedést mutatott. 2017-ben is folytatódott idehaza a drágulás, de az árak növekedésének üteme az év első felében mérséklődött. A budapesti új lakás átlagárnál (1.480 euró/m²) egyébként továbbra is jóval magasabbak az új lakás árak Prágában (2.368 euró/m²) és Varsóban (1.729 euró/m²). London (16.538 euró/m²) és Párizs (12.374 euró/m²) vezeti ezt a listát; Európában tradicionálisan e két nagyvárosban a legdrágábbak a lakóingatlanok.
“Az értékesítési átlagárak több európai nagyvárosban is két számjegyű növekedést mutattak 2016-ban. Párizs belső kerületében 16%, míg Budapesten 15% körüli drágulást mértek” – értékelte Kohári Gábor.
A közel egy évtizedes lemaradás után 2016-ban Magyarországon végre beindultak a lakásfejlesztések, így ebben a tekintetben az európai középmezőnybe zárkózott fel az ország. A régióban elfoglalt pozícióink is hasonlóak, míg Lengyelországban az ezer főre jutó lakásépítési engedélyek száma magasabb volt, mint a 3,2-es mutatójú Magyarországon, addig Csehországban ettől elmaradt ez a mutató. Azt gondoljuk, hogy 2017 végére tovább javít majd a pozícióján Magyarország.
A jelzáloghitelek kamatlába az összehasonlított országok közül Csehországban volt a legalacsonyabb, 1,77%. A csehek egy másik összehasonlításban is az élen végeztek, ugyanis a felmérés szerint közel 11 évnyi átlagfizetést kell teljes mértékben megtakarítaniuk, ha egy átlagos 70 m² nagyságú ingatlant szeretnének vásárolni, míg a magyarok esetében ez az érték alacsonyabb volt, 8 év. Az ingatlanárak több éven keresztül tartó ütemes növekedése révén Magyarországon némileg romlott a lakosok saját lakáshoz jutásának lehetősége, és az európai középmezőnyben is az első harmadba került az ország e mutató tekintetében. A kiszélesedő állami támogatások és az időközben beindult banki hitelezés ugyanakkor egyes lakossági csoportok, mint például a vidéki többgyermekes családok saját lakáshoz való hozzáférésének esélyét érdemben javították.
“A magyar lakáspiac rendkívül érdekes folyamaton megy jelenleg keresztül. Az átlagjövedelem ütemes növekedése mellett a gyorsan növekvő kereslet kielégítése céljából 2016-ban sok lakóingatlan beruházást indítottak el. Ez a trendforduló ráadásul egybeesett a jelentős volumenű állami beruházások bővülésével és az üzleti ingatlanok fejlesztésének fellendülésével, így összességében az elmúlt közel 10 évben nem tapasztalt módon a beinduló ingatlanfejlesztések az építőipari kapacitásokat szinte teljesen lekötötték. A kapacitáskihasználtság növekedésével párhuzamosan növekedett a jó elhelyezkedésű fejlesztési területek és telkek ára is, valamint drágult a kivitelezés is, ami szintén hozzájárulhatott az új lakások árának emelkedéséhez. A piac jól érezhetően keresi az új egyensúlyi szintet” – tette hozzá Kohári Gábor.