Leadok öt kilót, eljárok rendesen edzeni, kevesebb műanyagot használok, egészségesebben étkezem – ilyen, és ehhez hasonló fogadalmakat sokan tesznek az új évre, de vajon vannak-e olyanok, akik az adataik tudatosabb védelmét, a social média biztonságosabb használatát tűzik ki célként? Fontos lenne pedig erre is gondolni, hiszen a Groupama Biztosító friss kutatása megmutatta, hogy minden ötödik felhasználó személyes adatával éltek már vissza valamilyen formában, így a többségnek már megfordult a fejében az is, hogy törli profilját. Hogy ne ez legyen a megoldás, a biztosítótársaság szakértő segítségével olyan tanácsokat gyűjtött össze, amelyekkel biztonságosabbá tehetjük a közösségi felületek használatát.
Megdöbbentő eredményt hozott a közösségi médiumok felhasználóinak biztonságérzetét illetően a Groupama Biztosító megbízásából készült országos kutatás, amely a social médiát legaktívabban használó 18 és 45 év közötti korosztály véleményére volt kíváncsi. A megkérdezettek 81 százalékát aggasztja személyes adatainak biztonsága: a válaszadók 31 százaléka „egyértelműen nem”, 50 százaléka pedig „inkább nem” érzi biztonságban azokat. Ez azonban nem is olyan meglepő, annak fényében, hogy a válaszadók ötödének visszaéltek már adatával, ráadásul köztük sokan vannak – a válaszadók 6 százaléka –, akikkel ez többször is előfordult.
Akár a profilunkat is töröljük?
A kutatás arra is kíváncsi volt, hogy az atrocitások miként befolyásolják a felhasználók ragaszkodását a közösségi felületekhez: azok, akik átéltek már valamilyen visszaélést adataikkal kapcsolatban, jóval nagyobb arányban tesznek lépéseket, mint a többi felhasználó. A személyes adataikkal visszaélést elszenvedők negyede már törölte is profilját valamelyik közösségi média felületről, további 20 százalékuk pedig valószínűsíti, hogy törölni fogja. Elgondolkodtató az is, hogy az összes válaszadó 43 százaléka úgy nyilatkozott, hogy bár a maradást valószínűsíti, de megfordult már a fejében, hogy elhagynak egy-egy közösségi média felületet.
De mégis, mennyire féltsük adatainkat?
Abban a tekintetben, hogy milyen típusú adatainkat féltjük a közösségi térben, ugyancsak izgalmas eredményt hozott a kutatás: a megkérdezettek legnagyobb hányada, 37 százaléka, az ügyintézéshez szükséges, például banki vagy ügyfélkapus jelszavait félti. Minden ötödik felhasználó számára a személyes adatok biztonsága a legfontosabb, de érdekes, hogy fotóikat, videóikat csak fele annyian (7 százalék) féltik, mint pl. a levelezésüket, üzenetüket (14 százalék).
A biztosító online kommunikációjáért felelős kreatív ügynökség, a Greenroom szerint az emberek félelmei egyrészt jogosak, hiszen minél több adat van bármilyen online nyilvános felületen, az a digitális tér egyre növekvő erejéből következően nagyon magas értékkel bír az adatkalózok számára. Másrészt azonban megnyugtatóak a különböző social site-ok megvalósuló intézkedései illetve az, hogy folyamatosan kimagasló figyelmet fordítanak az adatok védelmére. Ezeknek az oldalaknak is az érdeke, hogy megóvja a felhasználókat az esetlegesen felmerülő veszélyektől, hisz ennek hiánya azzal járna, hogy sokan törölnék profiljukat az adott felületről.
Minden a beállításokon múlik
79 százalékban úgy gondoljuk, hogy ismerjük a közösségi oldalak adatvédelmi beállításait, és a válaszadók 68 százaléka az elmúlt egy év során végre is hajtott valamilyen adatvédelmi módosítást. De valóban ismerünk minden lehetőséget? A kutatásban megmutatkozó magabiztosság ellenére számos olyan beállítás létezhet, amiről a legtöbb felhasználó nem tud. Annak érdekében, hogy az új évben nagyobb biztonságban érezzük magunkat a közösségi média felületeken, az alábbiakban a Greenroom szakértője megoszt pár hasznos ötletet, tanácsot.
- Ne hagyd, hogy bekukucskáljanak a Facebook fiókodba
Folyamatosan nyomon követheted, hogy milyen eszközről és honnan léptek be a Facebook profilodba. Ehhez kattints a Beállítások -» Biztonság és bejelentkezés menüpontra és a Bejelentkezett helyek felsorolja, milyen eszközökről és böngészőből, mikor történt belépés a Facebook fiókodba. Ha valamelyiket gyanúsnak tartod, azonnal kiléptetheted.
2. Biztonságos bejelentkezés kétfaktorosan
Lehetőség nyílik arra, hogy amikor ismeretlen/új telefonról vagy számítógépről, laptopról, stb. jelentkeznek be a profilodba, akkor kiegészítő védelemként kérje a rendszer, hogy újból add meg a jelszavad, majd egy hitelesítő kódot, amit akár SMS-ben is elküldenek egy általad megadott és ellenőrzött telefonszámra. Ez nem alapbeállítás, így a felhasználó szükséges ahhoz, hogy ezeket a biztonsági lépéseket beállítsa.
3. Bizalmi kapcsolatok – segítenek, ha kizárnád magad
Előfordulhat, hogy valami miatt kizárod magad a fiókból vagy csupán áldozatául esel egy kizárásnak. Megadhatsz 3-5 bizalmi kapcsolatot (Facebook ismerőst), akik egy kód és egy Facebooktól kapott URL-cím elküldésével segíthetnek neked, hogy újra be tudj jelentkezni a fiókodba.
4. Alkalmazás jelszavak – jobb, ha mindenki saját magával foglalkozik
Szinte alig találunk alkalmazást, amely ne engedné, hogy azonnal a Facebook profiloddal regisztrálhass vagy jelentkezhess be az adott alkalmazásba. Ebben az esetben az adott alkalmazás az engedélyezett adataid (főként email cím és jelszó) felhasználja. A Facebook lehetőséget biztosít, hogy a Beállítások -» Alkalmazásjelszavak menüpontban beállíts egy külön jelszót, ami elkülönül a Facebook profilodhoz rendelt jelszótól.
Számtalan lehetőség kínálkozik arra vonatkozóan is, hogy adott posztunk, képeink, videóink ki számára legyen látható. Értesítéseket kérhetünk, ha bármi gyanúsat észlel a Facebook a bejelentkezésünkkel kapcsolatosan. Javasoljuk, nézd át a Facebook profilod Beállításait. Ne hagyd ki az Adatvédelem, a Biztonság és bejelentkezés mellett, a Helyadatok valamint az Idővonal és megjelölés menüpontok áttekintését sem. Amikor mindent beállítottál, ne dőlj hátra, ezt a műveletet ellenőrizd 2 havonta! Biztos találkozni fogsz valamilyen új lehetőséggel, amely segíthet az adataid védelmében.
A felmérés a Pulzus kutatási applikációval készült a Groupama Biztosító megbízásából. Az adatfelvételre 2018 decemberében került sor. Az 1000 fős válaszadói minta az aktív korú, 18-45 éves magyar alapsokaságot reprezentálja nem, kor, végzettség és településtípus szerint.