Szabadalmaztatás alatt álló magyar találmány jelentheti a megoldást a térkövezés szakmában komoly gondot okozó munkaerőhiányra.
A világ fejlettebb részén, így Magyarországon is, a fiatal generáció egyre ritkábban választ olyan szakmát, ami nehéz fizikai munkával jár, ráadásul alacsony presztízsű. A fiatalok ma már nem akarnak ácsnak, kőművesnek vagy tetőfedőnek menni, mert az „ciki”. Az építőipar ezért kifejezetten nehéz helyzetben van, a nyugati társadalmakban, hazánkat is beleértve, két megoldási mód látszik körvonalazódni: az egyik, hogy Keletről hoznak be munkaerőt, a másik pedig, hogy olyan technológiákat fejlesztenek ki, amik a munkát hatékonyabbá, olcsóbbá, gyorsabbá teszik. Ez utóbbira találtunk egy remek példát Magyarországon a térkövezés területén.
Mint minden mást, ezt a szakmát is utolérte a munkaerőhiány. Ennek következményei az egyre emelkedő kivitelezési árak, a csökkenő szakmai színvonal, és a gyakran akár 5-6 hónapos várakozási idő. Ezek a nehézségek ösztönözték az egyik hazai térkőgyártót, pontosabban annak névadó tulajdonosát, Barabás Árpádot arra, hogy az eredeti szakmájában, kőművesként korábban megszerzett tapasztalatait felhasználva megoldást keressen a problémára.
„A térkövezés folyamatának fő lépései a földmunka, az alap elkészítése, a szegélyépítés és a végén a térkő lerakása. Ebből a folyamatból a kerti szegély építése nagyjából a teljes időráfordítás 25-35%-át teszi ki, és ez az az idő, aminek egy részét meg lehet takarítani az új találmánynak köszönhetően. Természetesen nem én voltam az első az elmúlt ötven évben, aki rájött, hogy a szegélyezés idejét kellene megspórolni, de az eddigi próbálkozások nem voltak elég megbízhatóak. Tudni érdemes, hogy Magyarországon évente nagyságrendileg 10 millió m2 térkövet és 2-2,5 millió méter kerti szegélyt építenek be. Ehhez 10.000 ember munkája szükséges az év minden egyes munkanapján. Európában ez nagyságrendileg 1 milliárd m2 térkő, 200-250 millió méter kerti szegély és 1 millió szakember. Ennyi ember éves munkaidejének egyharmadát lehet megtakarítani az új Barabás Gyorsszegély használatával” – foglalja össze Barabás Árpád.
A Barabás Gyorsszegély működési elve annyira újszerű, hogy minden olyan feltételnek megfelel, ami a magyar és a nemzetközi szabadalmaztatáshoz szükséges. Ez a folyamat 2021-ben el is indult, és a következő évben 157 országra lett kiterjesztve.
A feltaláló kitért arra is, hogy nemcsak időt, de a kertiszegély-építés teljes költségének nagyságrendileg a felét is meg lehet spórolni a Gyorsszegéllyel, nem beszélve annak egyéb műszaki előnyeiről. Például arról, hogy méterenként mindössze 1 kg, nem ég ki mellette a fű, és 90%-ban újrahasznosított anyagból készül.
„Kanada, Németország, Svédország, Anglia, Dubai legnevesebb térkőgyártói már tesztelik a Barabás Gyorsszegélyt, és a hazai piacon tavaly május óta több mint 25 ezer méter fogyott belőle. Figyelembe véve, hogy az elmúlt időszakban a promóció helyett még a fejlesztésre, tesztelésre helyeztük a hangsúlyt, ez kifejezetten jó eredmény.”
Mi, magyarok ahhoz szoktunk hozzá, hogy a világon minden új dolgot mi találunk ki, vagy legalábbis van hozzá valami közünk. Itt született a karburátor, a golyóstoll, a gyufa, de a Rubik-kocka is, hogy csak néhányat említsünk a legismertebbek közül. Ismerve a feltalálónak és a cégének, a Barabás Téglakőnek az előéletét, komoly esély van arra, hogy az előbbi lista hamarosan tovább bővül, és a magyar találékonyságnak újabb iskolapéldája lesz szerte a világon, mely nem mellesleg jelentős üzleti sikerrel is kecsegtet.