Új munkavállalót nehéz találni, miközben a hűséges kollégákat egyre jobban frusztrálja a munkateher és az újaktól elmaradó juttatások szintje. Hiába csökken az új álláshirdetések száma, még mindig magas a fluktuáció, amit jó vezetői gyakorlattal lehet csak enyhíteni. A munkavállalók kényszerből ugyan maradnak, de szeretnének többet keresni az adott pozícióban.
„Felsővezetőkhöz is egyre gyakrabban kopogtatnak be a munkavállalók fizetésemelést kérni, mert a növekvő árak mellett nem jönnek ki a fizetésükből. A nehezedő gazdasági helyzet már nem csak a kékgalléros, de a fehérgalléros munkavállalók egyre nagyobb részét érinti” – számolt be Csikós-Nagy Katalin, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője.
Egyre többen keresik a magasabb fizetéseket, és lennének nyitottak újabb állásra. Eközben azonban a vezető álláskereső portálokon azt látni, hogy csökken a meghirdetett állások száma. A két folyamat hatására a Profession kimutatása szerint az idei év második negyedévében 50 százalékkal többen jelentkeztek egy-egy meghirdetett állásra.
Mindez azonban csak relatív változás: a meghirdetett állások száma ugyan csökkent az előző néhány hónaphoz képest, de még mindig nagyon jelentős a munkaerőhiánya. A KSH adatai szerint ugyanúgy 57 ezer betöltetlen állás volt 2023 első negyedévében a versenyszférában, mint a COVID-ot megelőzően 2019-ben.
Vállalaton belüli feszültségek
„A munkavállalók egyre nagyobb jelentkezési kedvét a gazdasági nehézségek mellett a növekvő vállalatokon belüli feszültségek is generálják. Ma már különösen a kékgalléros pozíciók esetében elvárás, hogy a hirdetésben jelenjen meg az elérhető fizetés, ezért a régi, tapasztalt kollégákat frusztrálja, hogy sokszor az újak többet keresnek náluk” – mondta el Csikós-Nagy Katalin.
Egyre többen keresnek tehát állást, de mivel nem tudnak máshol sem feltétlenül érdemben többet keresni, maradnak kényszerből a munkahelyükön. A kifelé kacsingató munkatársak elkötelezettsége alacsony, motiválásuk komoly kihívást jelent. Ha idejében sikerül megfelelő juttatással, motivációval maradásra bírni a munkavállalókat, akkor az olcsóbb lehet, mint új munkavállaló felvétele, ám könnyen bérspirált okozhat.
A vállalatvezetőknek és a HR-szakembereknek nehezített pályán kell egyszerre több problémát kezelniük. Egyrész új munkavállalót csakis magasabb bérért tudnak felvenni, ami bérfeszültséget okoz, és a hűséges munkavállalókat ösztönözheti munkakeresésre. A hirdetésekben, különösen gyári munkánál azonban ma már nem megkerülhető az elérhető bérek megadása, hiszen ennek hiányában alig lesz jelentkező. Másrészt a gazdasági nehézségek miatt egyre kevésbé megoldható, hogy minden kolléga bérét jelentősen emelni tudják.
Hiányzó megbecsülés
A lojális munkavállalók sok esetben úgy érzik, hogy teljesítményüket nem ismerik el. Sőt, a többletmunkát, a kifogásokat is jellemzően a már eleve legtöbbet teljesítő kollégák kapják meg.
Mivel továbbra is nehézséget jelent az új munkaerő felvétele, ez is növeli a megbízható munkatársak terhelését. A jól teljesítő szakembereket anyagilag mindenképpen kompenzálni kell, hogy érezzék az áldozatvállalásuk eredményét. Fontos ebben a következetesség, mert különösen a kékgalléros munkavállalók nagyon rosszul veszik, ha igazságtalanságot tapasztalnak.
Ma azonban már nem elégséges a fizetéssel motiválni: a vállalati wellbeing programokra kevesebb fókusz jutott a gazdasági nehézségek miatt, pedig ilyen nehéz időkben akár egy pénzügyi tudatossági képzés nagy segítség lehet. Emellett a vezetőknek fontos szerepe van a családi és magánéleti kihívások kezelésében – ennek része lehet, hogy lehessen elmenni a gyerekért, a beosztás készítésekor az egyedi elvárások figyelembevétele.
„A továbbra is munkaerőhiányos helyzetben csakis azok a vállalatok tudják hosszabb távon is megtartani a kollégáikat, akik anyagi és szociális szempontból kiszámítható munkafeltételeket biztosítanak.” – foglalta össze Csikós-Nagy Katalin. Erre azért is szükség van, mert akiknél csak kényszerből maradnak a munkavállalók, a gazdasági növekedés beindulásakor gyorsan és nagy számú munkaerőtől lesz kénytelen lemondani.