Korábban keseregtem, hogy lelassult a befektetési piac. Nos a számok is ezt tükrözik. Az adatok alapján a tőkekeret 37 %-át fizették ki a startup-oknak. A maradék 63% pár hónap alatt fog eljutni? (Részletes adatok következnek)
FELE KÖRÜL JÁRHATUNK
a startup-ok részére folyósított összeg eddig 18 milliárd forintott tett ki
(lásd a többit még nem kapták meg a startup-ok, csak maximum a szerződés szól róla – azaz startup nyelven a „megkapása bizonytalan”). Azaz a startup-ok eddig a teljes keretösszeg 37%-ához jutottak hozzá. Tehát míg a leszerződött arány 66 %-os, addig a valóban kihelyezett és kifizetett pénz kb fele akkora… Mindez 3 év alatt. Ki-ki maga ítélje meg, hogy ez „hatékony” működésre utaló érték vagy nem. Persze mielőtt mindenki maga ezt eldönti, légy szíves vegye azt is számításba, hogy március óta is eltelt több hónap és történtek azóta is befektetések… De folytassuk a számok elemzését!
8 ÚJ GAZELLA PÁLYÁZAT INDULHATNA?! MICSODA?!
azaz kb. 18 milliárd forint „megmaradna”.
Azaz annyi pénz maradna a rendszerben év végéig, amennyit eddig kifizettek és folyósítottak a startup-oknak 3 év alatt… Elég sok. Persze tévedhetünk! És az élet is felülírhatja ezt! Mert mindenki például az utolsó pillanatban fogja elkölteni a pénzét… vagy mert az ‘nagy állam hirtelen mégis úgy dönt, hogy meghosszabbítja a tőkealapok idejét és, ha ki a startup-ok ráérnek még várni a pénzre… ez is lehet, persze.
Ez a megmaradó és fikciós 18 mrd egyébként akár 5-6 új növekedési tőkealapra is elegendő, vagy a most vasárnap lezárult Gazella inkubációs (és akreditációs) pályázatból akár nyolcat (!) is meg lehetne hirdetni belőle (lásd annak értéke 2,1 milliárd volt). Ezt persze butaság így „egyszerűen” kijelenteni, mert a Jeremie-s alapokat a GOP forrásból, a Gazellát pedig az Innovációs alapból finanszírozzák. Mégis érdemes elgondolkozni rajta, hogy a Jeremie nagy tőkealapok (lásd Jeremie I + II + III együtt) esetében elköltendő csaknem 105,8 milliárd forint mellett, mi lenne, ha az ún. GRASSROOT (azaz ötlet fázisú, pre-seed) kategóriába is mehetne végre pár milliárdnyi pluszforrás? Így kiépülhetne itthon is egy jól működő, és organikus szintekből álló startup piac.
Azaz nemcsak „aratni” szeretnénk, hanem a „vetés” is megtörténhetne.
Mert jelenleg a 150 ezer eurós (lásd 40 millió forintos) seed befektetési szint alatt „nem nő semmi”… Mindenki csak nagyban utazik (és hát így a bukások is nagyok lehetnek majd…sic!) és egyelőre senki sem akar igazából „vetni”. Legalábbis jelentős pénzzel nem. És még mindenki csodálkozik, hogy miből fognak befektetni majd az új tőkealapok (Jeremie II-III-IV.)? Honnan fognak jönni a tehetséges és világmegváltó ötletek?
HÁNY STARTUP-RA LENNE SZÜKSÉG?
Hiszen számoljunk csak utána gyorsan, ha eddig átlagban 240 millió ment el egy startup-ra (lásd fenti adatok) és ha összesen rendelkezésre fog állni ennyi pénz a befektetési piacon:
Jeremie I. 48 mrd (lásd itt GOP + KMOP együtt!!) + Jeremie II 40,7 mrd + Jeremie III 17,1 mrd = 105,8 mrd
(és Jön a IV-es IS +8,6 milliárddal!!)
… akkor bizony legalább 15 ezer új startup-ra lenne szükség itthon az elkövetkező években! (40 db x 365 db)
15 ezerre! Tizenötezerre! 15 ezerre! Micsoda?!!!
Kéne vagy 15 ezer startup a hazai piacon.
DE évente csak 200 db új startup jön létre a valóságban.
AKKOR hol lesznek a befektetésre alkalmas startup-ok?
Hol fogjuk a 10-es, 100-as szorzót beletenni a rendszerbe?
És érdemes-e a GRASSROOT-ra pénzt allokálni az államnak?
Vagy másnak, vagy valakinek? Annak akinek érdeke, hogy rengeteg új cég és munkahely jöjjön létre?
Érdemes-e a születő kisvállalkozásokat és az őket kinevelő intézményrendszert fejleszteni?
Érdemes vajon?
—-
ADATFORRÁSOK:
NFÜ GOP riport és beszámoló (2013.06.13)
KPMG éves jelentés (NFÜ oldaláról letölthető)
Köszönöm a tanítást és szakmai segítséget Balla Gergő barátomnak!
Köszönöm a fotókat kedvenc blogomnak: Ív and Candie
