Aki most indít carsharing megoldást annak komolyan feladta a leckét a hét egyik legnagyobb befektetése. Európa idei legnagyobb deal-je született meg a héten egy francia cég irányában. 100 millió dolláros giga befektetés a Szilícium legnagyobb tőkealapjaitól! Az Über versenytársa!
FRANCIA SIKER
A francia BlaBlaCar 100 millió dollárt (!) kapott a Szilícium völgy legnagyobb befektetőitől. Az akviráló csoportot az Index Ventures vezeti és a pénz összedobásában részt vett még a Prezibe korábban befektető Accel Partners is, a többi részletet ITT olvashatjátok.
Ezzel lényegében Európa felzárkózott az amerikai greentech piachoz a legnagyobb befektetések kapcsán. Talán az iparág (és a start-up szcéna) legnagyobb befektetése (pontosabban IPO-ja) a Tesla sikere volt.
GREENTECH VILÁGTRENDEK
Igazából a Tesla a semmiből érkezve, amolyan „összeszerelő” műhelyként indulva kezdte el forradalmasítani a teljes autóipart. Azóta a Mercedes, BMW, Toyota konszernek igazi riválusuknak tekintik. A Tesla mögött egy kicsiny 300 millió dolláros San Francisco-i tőkealap, a DBL áll, akinél tavaly nyáron volt szerencsém járni. Nagyon szerények voltak, és anno itt írtam az akkori élményről.
Nos a Tesla és a napfarmok (solar farm) befektetési hype-ja óta (kb. 2012-től) senki nem kérdőjelezi meg az az erős befektetési trendet, amely a Szilícium völgyben is tarol. Nevezetesen, hogy a hagyományos hightech (ICT, mobil, web) befektetések mellett egyre nagyobb teret nyernek az ún. cleantech vagy greentech befektetések. És ebben a legnagyobb tőkealapok is az élen járnak (pl. Sequioa, Koshla, Accel, Horrowitz) Előbbit kifejezést inkább az USA-ban, utóbbit pedig Európában használjuk. De kb. ugyanazt jelenti a szakmai gyakorlatban. Azaz olyan befektetések gyűjtőfogalma, amely a kezdeti rossz beidegződés ellenére nem kimondottan a környezetvédelemről szólnak, mint ahogy azt sokan hiszik…
EURÓPAI CLEANTECH VILÁG
Nem, mert ugyan a cleantech alapvetően elismeri a fenntartható gazdasági fejlődés szükségességét, de olyan technológiákat tartalmaz, amelyek ugyanúgy forradalmiak (lásd „emerging”), mint mondjuk a webes világ új eszközei. Ilyen felkapott greentech befektetési területnek számít többek között: a nap- és szélenergia, energiatárolás, energia hatékonysággal kapcsolatos alkalmazások (nemcsak szoftver!), vegyipari és biotech fejlesztések, mezőgazdasági megoldások, vízgazdálkodással kapcsolatos innovációk és a közelekedés forradalmasítása. Ilyen start-upokat inkubálok lassan 1,5 éve a Climate-KIC európai program részére, lényegében 6 társország inkubátoraival közösen dolgozunk: hollandokkal, angolokkal, spanyolokkal és a többiekkel. Tavaly még semmit sem tudtam erről az iparágról, mára rengeteg érdekes és leginkább „emerging” ötlettel és céggel ismerkedtem meg Európában, a program révén.
Ebbe a greentech-körbe tartoznak a közelekedés optimalizációját tartalmazó start-up-ok, mint amilyen a mostani befektetés, a BlaBlaCar vagy nagy riválisa az Über (erről is írtam korábban ITT). Ezt összefoglalóan „smart city”-nek hívjuk és idetartoznak akár azok a szoftveres eszközök, applikációk is, amelyek az autók, biciklik megosztását, a közelekedés optimalizálását jelentik. Izgalmas start-up-ot láttam Holandiában – mi ugyanis a Climate-KIC Accelerációs Program regionális központjaként inkubálunk hasonló projekteket.
Nos a holland Climate-KIC-es start-up egy olyan felhő szolgáltatást vezet be, amely révén a Hollandiában közelekedő elektromos buzsok energia felhasználását optimalizálják. Az eszköz révén a forgalomiránytó látja, hogy miért közlekedik az egyik busz mondjuk 300km-es napi hatótávon és ugyanazzal a töltéssel miért mehet a másik 500 km-es napi adagot. A különbséget a vezetési stílus adja, amely azonosítását követően a rendszer javaslatokat tesz és a buszvezetőt koordinálja, annak érdekében, hogy az elektromos fogyasztás a lehető legjobb legyen. Ezzel a buszhálózat takarékosabban közlekedhet.
BLABLACAR VS ÜBER
No de térjünk csak vissza a BlaBlaCar befektetéshez! És vizsgáljuk meg a hátterét. A mostani 100 milliós tranzakció jelentése és várható iparági következményei a következőek:
(1) Az Über nagyon komoly piaci versenytársat kapott. Köztudott, hogy az Über az utóbbi időben – főleg az európai piacon – komoly fogyasztói és politikai ellenállásba ütközött. Még olyan piacokon is felléptek ellene (pl. a taxisok tűntettek Spanyolországban), ahol meg sem jelent.
Az Über helyzetét nehezíti, hogy üzleti modellje számos országban sérti a helyi törvényeket (pl. Magyarországon is), illetve az Über a híresztelések ellenére nem mondja el, hogy az adott szakaszon valójában mennyit kell fizetni. Értesüléseink szerint ugyanis az Über – a website-ján publikáltak ellenére – lényegében optimalizálja a keresletet és ahhoz köti az árat. Azaz, ha az adott régióban kevés a sofőr és sok az utas, akkor emeli az árat… Csakhogy ezt publikusan sehol sem látni!
(2) Az Über modellje tehát számos ponton sérti az európai szabályokat. A most megjelenő BlaBlaCar fejlődése impozáns (nézd meg a cikkben hány helyen van már jelen!) Illetve a modellje is szimpatikusabb, hiszen nem a „felvágós” limuzin szervízt modellezi, hanem olyan jobbára vidéki utakat optimlizál, ahol mondjuk valaki egy vidéki városból egy messzebb lévő városba megy. Azaz a távolsági busz, vonat-járatok alternatívája lehet… Ez pedig elsőre is életképesebbnek tűnik, hiszen ezekre a távokra tipikusan nem taxival megyünk… és így nem sérti például a taxisok munkáját, hanem egy teljesen új szolgáltatási kört jelent azoknak, akik mondjuk vonat helyett szívesen társulnának be egy gépkocsis utazásba, de ehhez nincs autójuk. Szerintem ez nagyon klassz alternatíva!
(3) A mostani tranzakció értéke mutatja, hogy a közösségi „sharing” modellek továbbra is erősebbek lehetnek egy elitista szolgáltatással (= Über) szemben. És talán start-up szemmel szimpatikusabbak is. Az, hogy a Szilícium völgy legnagyobb tőkealapjai 100 millió dollárt tettek be az ügybe, mutatja, hogy globális léptékben is kiemelkedő lehet egy ilyen projekt!
(4) Erősíti a trendet, amely mostanában párhuzamosan fejlődik ebben az iparágban. Az egyik ága az önjáró autók (pl. Google), elektromos közlekedési eszközök (pl. Tesla). A másik ága a városi, vagy vidéki közlekedés optimalizálása, hatékonyságának növelése (pl. Über, BlaBla vagy a német WunderCar, amely épp most terjeszkedik itthon stb) Hiszen ezek a jövőben össze fognak érni! Képzeljük csak el, hogy en önjáró autó megérkezik a házunk elé és „összeszed” minket, a hasonló uticéllel menő többi utassal együtt! Ez talán már 5-6 év múlva valóság lehet.
—
No ezek után nem lesz könnyű azokkal az új pesti start-up-okkal, akikkel a Climate-KIC inkubációban éppen az ilyen sharing megoldásokon dolgozunk. De talán majd írok róluk hamarosan: KARMA (Ambrovics Gergő) és Route4you (Bodó Peti)
Íme a KARMÁS csapatom, hajrá:
Akit a téma tovább érdekel, néhány klassz cikk róla: ITT és ITT