USA tour 2 – mik a kinti befektetői elvárások?

Az 1. Részben beszámoltam, hogy mennyire fontos a Cleantech a progresszív befektetések terén – legalábbis a Szilícium völgyben. A Climate-KIC révén tett tanulmánytúrám 2. Része következik arról, hogy mit várnak el a Szilícium völgyi (cleantech) befektetők egy startup-tól.

TŐKEALAPOK MÁSKÉPPEN

Leginkább a kinti trendek mellett arra voltam kíváncsi, hogy az itthon a startup-ok által egyre inkább kritizált kockázati tőkebefektetők eltérnek-e magyar társaiktól? (Hülye kérdés, persze, naná…) Miben gondolkoznak másképpen és valójában mit várnak el egy őket megkereső startup-tól? Nos kezdjük sorban!

MÁSAK-E AZ OTTANI BEFEKTETŐK

Hát a válasz igen is, meg nem is. Mi négy nagyobb befektetővel, és kb ugyanennyi inkubátorral találkoztunk. Mondjuk ez kissé szűk keresztmetszet volt, mert leginkább olyanokkal beszélgethettünk, kérdezhettünk, akik a cleantech-ben nyomulnak. De ezek között ott volt az USA-ban igen sikeres DBL tőkealap, amely ugyan csak 150 millió dolláros alapot kezel, de a kb. 7-8 eddigi befektetéséből 3 év alatt 2 IPO-t csinált és plusz még 2 exit-et. (Ezt csinálja itthon meg valaki!) A szerény befektető partner nagyon szimpatikus dolgokat mondott és azt is elmesélte, hogy egy-egy befektetési folyamat sokszor 2 évet (!) is igénybe vesz. Hoppá, ezen ledöbbentünk. De mindez azért, mert már seed fázisban elkedzik követni a legjobb projekteket, sőt legújabban eleve seed tőkét is adnak (erre még visszatérek, hogy mekkora összegben is – ez érdekes lesz!).

BÍRJÁK A SEED PROJEKTEKET ÉS LENYÚLNAK ÉRTÜK

Ezt egy másik nagy befektető, a Koshla vezetője is megerősítette. Ők már egy 3 milliárd dolláros (hoppá, ez irdatlan nagy ott is!!) kezelnek és nagyon neves cleantech befektetők, mégis büszkén mesélte, hogy újabban seed alapot fognak indítani. Na is itt lássatok csodát, ott a seed nem a magyar 150 ezer eurós nagyságrendnek felel meg, hanem 1-3 millió dollárnak (!). És a rendes „early stage round” vagy „Series A round” vagy „VC round” 5 millió dollárnál indul. Itt meg kell jegyeznem, hogy a Koshla egyik cégét sem ismertem és az 1. Részben írtak alapján rengeteg soláros startup volt benne. Viszont a hiper sikeres DBR befektető egyik csúcs IPO-ja éppen a világszerte terjedő és az USA-ban sikert sikerre halmozó elektromos autó, a Tesla volt . Igen, ezt is startup-nak kezelik, mert ugyan egy autó 75 ezer dollárnál indul, de a céget a Chrysler egyik régi üzemének alapjaiból indították, az autóiparban megagyors idő alatt, röpke 3-4 év alatt futtatták fel, ami döbbenetes, ha csak az autóiparban szokásos 4-5-6 éves fejlesztési ciklusokat vesszük (lásd persze fejlesztést is átvettek és azon építették tovább). Egyébként a Tesla éppen a napokban mutatta be az az innovációját, amely révén nem 4-5 órát kell az autóit elektromossággal tölteni, hanem van az alvázban egy cserélhető akkumlátor modul, amit gyorsabban cserélnek ki, mint egy tankulást. Igaz ez még csak az „S” modellben lesz elérhető és csak az USA-ban. Stílszerűen a videót éppen a Google-ban néztem meg, amely parkolójában sorban töltik az elektromos autókat…

LEHETSZ IDŐSEBB. AKARJ TANULNI

A Tesla kapcsán láthatjuk, hogy még ilyen országos sztori is simán startup itt. Mint ahogy korbeli megkötés sincs. Az egyik befektető ugyan azon poénkodott, hogy pár éve még huszonévesekkel tárgyalt egy befektetés kapcsán, azonban ma már nem ritka, ha egy highetch befektetésnél tizenéves alapítók jelennek meg nála. Mégis a cleantech ipargában meglett korú startup-erek voltak többségben. A Cleantech Academy-n részt vevő és döntőbe jutott startup-ok zöme, 40-50 éves alapítókból állt, akik mögött látszott, hogy sokszor több éves tudományos vagy üzleti háttér van. Érdekes volt, de ők is ugyanúgy kűzdöttek, tanultak figyeltek. Például az Academy-n, amiben 3 napig olták a fejüket okosságokkal, amikor az előadások között szünetet hirdettek furcsa mód szinte alig néhányan rohantak ki a teremből, a többség bent maradt és várta a folyatatást… Amikor kérdezni lehetett az előaóktól kígyózó sorok voltak a nézőtérre kitett mikrofonoknál és sokszor 30-40 percig kérdeztek. Ezt a tanulni akarást és odaadó munkát itthon is megtanulhatnánk. (Nézzetek csak meg egy hazai konferenciát, hogy hol vannak többen az előadáson vagy a folyosón… hmmm)

MENNYI A TRANZAKCIÓS IDŐ?

No de visszatérve a befektetési terndekre, mint látjátok az ottani befektetők eleve nagyobb tételekben nyomulnak. Igaz a beszélget.st követően azért a folyósón elmondták, hogy a 2 éves ciklus mellett van amikor 6-8 hét alatt (!) kötnek meg egy jó deal-t, szóval ilyenre is van példa! Itt minden előfordulhat, azonban egy dologra nagyon-nagyon kis esély van és ezt sajnos nekünk igen szomorúan hangzik…

NINCS ESÉLYÜNK SE!!

Bizony mindegyik befektető megerősítette, hogy csak amerikai „track-kel” és piaci háttérrel, vízióval rendelkező startup-ba fektetnek be. Nem szeretik az európai dolgokat vizsgálni. A workshop-on egy francia tudósszerű (szintén sorláros…) startuppper is elmondta, hogy amiután megnyerte a Cleantech versenyt teljesen újra kellett kezdenie mindent. Amit Franciaországban kifejleszetett és beminősítettet, az itt nem ért semmit és nem érdekelt senkit. Újra kellett az egész folyamatot kezdenie és amerikai gondolkodással kellett felépítenie! Teljesen megdöbbentő volt, ezt korábban is hallottam már, de így saját fülemmel és többször megismételve, hülye biztosan is elmondták: igen, csak ha amerikai vagy, akkor rúgsz labdába a Szilícium völgyben! Sőt a jobb befektetők eleve nem is próbálkoznak, hanem eleve adott fókuszban fektetnek be és ha abba illessz csak akkor foglalkoznak Veled.

ÚJABB SZOMORSÁG’ – NE HASZNÁLJ PREZIT, JAJ

És ismét szomorú dolog jön, mert ezt is két helyen hallottam: ha leadod egy befektetőnek a prezentációdat, akkor nehogy Prezi.com-ban írd meg, mert akkor meg sem nézik. Az egyik (számomra emiatt kissé unszimpatikus oaklandi öreg-róka befektető) szerint ez azért van, mert villódzik és egész nap preziket néznek, amiben nem lehet „sales-ízű és szemet zavaró dolgokat nézni…”

Mondjuk az jó hír, hogy sokan ismerik a Prezit és azt is tudják, hogy magyar. Az eleve az erejét mutatja, hogy már ilyen „negatív példaként” említik. Azaz műfajt teremtett. Ettől persze lehet használni, csak a befektetőknél vigyázzunk vele – legalábbis, ha öregebbek, konzervatívabbak (sic!)

MIT KÜLDHETSZ EL A BEFEKTETŐNEK?

A befektetőknél tartott beszélgetéseken mindig megkérdeztük, hogy miként lehet náluk jelentkezni. Mindenhol az e-mail-es bejelentkezés volt a primér forrás, de volt olyan nagybefektető, aki kerekperec megmondta, hogy olyan startup-ot nem is fogad, akit nem valaki ajánl neki… Ugyanakkor szöveges üzleti tervet sehol nem kell leadni, a OnePager-t szeretik, de nem elvárás. Mindenhol egyértelműen befektetési prezentációt kérnek be és ezt is nézik át, ez alapján indítják meg a tárgyalást. Emiatt ennek nagyon profinak és kidolgozottnak, minden alapvető részletre kiterjedőnek kell lenni (ezt ha kiváncsiak vagytok rá, akkor majd egy külön részben kifejtem, hogy az amerikai mintában mi kell, hogy benne legyen)  És hát akkor a fentiek értelmében ezerszer gondoljuk be, hogy Prezi-ben adjuk-e be vagy hagyományos prezentációs formában a befektetési ajánlatunkat. Pénzt mindenhol szeretnének látni a végén, és az is mindenhol egyértelmű volt, hogy a prezentáció nagy részének nem a termékről, hanem az üzleti és bevételi modellről, piacról, konkurensekről és magáról az üzletről kell szólnia. Ha a befektetési prezentáció elnyeri a tetszésüket, akkor meghallgatják a pitchet és ezután kezdenek el beszélgetni az alapítókkal az üzleti modellről. Ha látják a modellt és tetszik nekik a piac, akkor kérik be csak a részletes pénzügyi tervet (itt sem a szövegest, hanem excellt).

Ez egyébként nem cleantech specifikus elvárás, mert a Google-sök is megerősítették, hogy a prezentáció alapján kezdenek el egy projekttel foglalkozni. Igaz, nekik e-mail-t nem lehet írni (bizony webes cégnél… ezt többször is kimondták), hanem valakin keresztül és csak ajánlásra lehet őket megkeresni.

MEKKORA PIAC MÉRETET MUTASSUNK?

És az a fontos dolgo is elhangzott, hogy eleve olyan piaci potenciált vagy piacot kell felmutatni, ami hosszabb távon legalább 500 milliós vagy 1 milliárd dolláros piaci potenciálra alkalmas… Tehát érdemes megnéznünk, hogy az innovációnkkal vajon milyen rész piacra fókuszáljuk és abban van-e 3-5 éves távlatban ekkora kifutás? Ha nincs, akkor bizony ők nem folytatják… Kemény világ van itt azért!

Ja és még egy tipikus helyi elem: nagyon  szeretik induló projekteknél az ún. convertible notes-ot. Ezt többen is emlegették. Még a Xerox kutatási központjanként dolgozó és világhíres innovációkat létrehozó (lásd wifi, PC) PARC (Palo Alto Research Center) is ilyen kb. 200 ezer dolláros forrást adó konstrukciót ajánl az őket megkereső kutatóknak. A PARC egyébként nagyon várja az európai és magyar ötleteket is, ha jót talál csak 7-8 kutatási területén, akkor azokat kutatási hátterével, kapcsolati hálójával, IP szaktudásával és ilyen convertible notes típusú tőkével is támogatja. Náluk is az egyik kiemelt terület lett a startup-ok feldedezése. Mondjuk itt könnyen ki lehet következtetni, hogy miért? Hiszen, aki seed fázisban hozzájut a világmegválto innováció cégeinek kisebbségi részéhez, az lényegében az IP első ismerője is lehet és ezzel a versenyfutásban jelentős előnyre tehet szert. A startup-ok fontosságát mutatta az is, ahogy hosszan megvendégeltek minket, vag fogadást adtak a tiszteletünkre.

A következő 3. részben azzal foglalkozunk, hogy bírnak-e minket a Szilícium völgyben? És lesz-e kint ún. „magyar maffia”?

Folytatás következik!