Egyre inkább beigazolódik, hogy a magyar fogyasztók egyre szívesebben vásárolnak hazai termékeket. Ezt a tendenciát hivatott erősíteni a MagyarBrands program is, amely díj idei kitüntetettjei között immár a száz százalékban magyar tulajdonú Dressa webáruház és divatmárka is megtalálható. Mint azt Csányi Zoltán ügyvezető igazgató elmondta: a környezettudatosság mellett arra is törekednek, hogy a Dressa teljes portfóliója belföldön készüljön, ami azért hosszú folyamat.
A ruházati áruk rendszerint az öt legnépszerűbb termékkategória között vannak az internetes kiskereskedelemben, azonban a koronavírus-világjárvány ezt a piacot is felforgatta. Éppen ezért a Dressának nem voltak túlméretezett tervei az idei évre, azonban az már most látszik, hogy a bevételi szempontból kihívásokkal teli 2021-es év hozza a 2020-as évit, ami 50%-os növekedést jelentett a magyar webáruház számára, jövőre pedig optimista növekedési stratégiával számolnak.
A kiszámíthatatlanságot elsősorban az áruhiány és az áremelkedés növeli. Ugyanis nemcsak az autóipar vagy a fogyasztói elektronikai cikkek gyártói küzdenek ezekkel a kihívásokkal, de a ruházati cégek piacával kapcsolatban is az látható, hogy egy-egy nemzetközi márka egy hiányzó gomb vagy patent miatt nem tud időben szállítani. A néhány hetes csúszástól a több hónapos árukimaradásig kell tehát felkészülniük az e-kereskedelmi szereplőknek a kihívásra, és hatékony alternatívát kínálni a vásárlóink számára.
Kiváló fogyasztói márka: Dressa
A MagyarBrands tizenkét éve, három kategóriában díjazza a magyar márkákat: kiváló fogyasztói márka, kiváló üzleti márka és innovatív márka kategóriában. A Dressa kiváló fogyasztói márka kategóriában kapta meg az önkéntes, független szakértőkből álló bizottság döntése alapján az elismerést. Ehhez különböző szakmai elvárásoknak kellett megfelelniük. Fontos volt, hogy a szakmai bizottság mennyire érzi magyarnak a márkát, mennyire kötődik az életünkhöz, az országhoz, értékeinkhez. Milyen a márka hírneve a fogyasztók és a szakemberek körében? Milyen a márka hazai márkaépítési gyakorlata? Továbbá az is, hogy hány éve van jelen a magyar piacon. Mekkora a márka ismertsége és kedveltsége országos fogyasztói piackutatás alapján.
„Magyar márka vagyunk, sok magyar terméket forgalmazunk, közöttük olyanokat is, amelyeket Magyarországon gyártanak. Úgy gondoltuk, megpályázzuk az elismerést, amelyre idén először jelentkeztünk. Nagy öröm, hogy rögtön siker koronázta az erőfeszítéseinket. Olyan márkák közé kerültünk, mint a Béres, a Budmil, a Diego, az Extreme Digital, az Unicum, a Libri, a Nők Lapja, a Playersroom vagy a Sport Szelet” – mondja Csányi Zoltán (képünkön) egy interjúban, amelyből az is kiderült, hogy a Dressa olyannyira családi vállalkozás, hogy az ügyvezető fia és lánya is a cégben dolgozik.
Méretéből adódóan a tizenkét fős csapat gyors és flexibilis, így jól reagálnak a piaci folyamatokra, ami például a koronavírus-járvány alatt is éreztette pozitív hatását. Pedig a pandémia miatt megváltozott élethelyzethez humán erőforrás szempontból is kihívásokat tartogat. Az első számú vezetőnek nagy szerepe van a vállalati értékek meghatározásában, amelyek szilárd alapot jelentenek a munkáltatói márkának is. Az ügyvezető igazgató ezzel kapcsolatban azt mondja, hogy ember- és családbarát munkahelyet alakítottak ki, és ezeket a kifejezéseket nem csak a kommunikációjukban használjuk.
A használt zokni is újrahasznosítható
Csányi Zoltán nevéhez fűződik Magyarország első Zokni Csereprogramjának elindítása, amelynek keretében már huszonkét tonna zoknit gyűjtöttek össze, amiket újrahasznosítottak. Mint kiderült, a márka stratégiájának abszolút központi eleme a fenntarthatóság, ebből a megfontolásból indultak ki, amikor elindították a programot.
„Sokan a lyukas zoknit rögtön kidobják, miközben jellemzően csak egy kis lyuk keletkezik az anyagon. Miért ne lehetne a megmaradt anyagot újrahasznosítani? 2014-ben készítettünk egy Facebook bejegyzést, amit közzétettünk a Dressa oldalán, és pillanatok alatt tömegesen jelentkeztek emberek, akik biztosítottak minket arról, hogy szívesen eljuttatnánk hozzánk az elhasznált zoknijaikat” – mondja.
Ezután már csak feldolgozó partnert kellett találniuk, aki végül egy úgynevezett tűnemezelt filcet készít a ruhadarabokból, azokat egyéb textil termékekkel vegyítve. Ezt használják a csőszerelők, de a bútoripar is. 4 mm-es változatára pedig PVC fóliát kasíroznak, és egy méterszer huszonöt méteres tekercsbe feltekerve festők alkalmazzák, hiszen ez az anyag nem csúszik, a festék is beleragad a filcbe, ráadásul még fenntartható is, hiszen addig használják, amíg teljesen el nem használódik. A gyártás 90%-a német exportra megy, tehát a lyukas magyar zoknik Németországban kezdenek új életet.
„A környezettudatosság oltárán szívesen hozunk áldozatot”
A zoknikért a Dressa nem fizet, hiszen az anyagnak még a használt papírnál is kevesebb az értéke. Ugyanakkor azt gondolják, hogy ha valóban környezettudatosan szeretnénk élni, áldozatot kell hozni, adott esetben anyagi és időbeli áldozatot egyaránt. A begyűjtés és a szállítás is non-profit módon történik. „A környezettudatosság oltárán szívesen hozunk áldozatot. Az erőfeszítéseink pedig „kifizetődnek”, eddig huszonötezer család csatlakozott a kezdeményezéshez, ők átlagban évi két és fél kiló zoknit gyűjtenek családonként. A rekordot tizenhat kilós mennyiséggel egy vásárhelyi család tartja” – tette hozzá a Dressa webáruház ügyvezető igazgatója.
(x)