(FRISSÍTVE 10.01) Az Intel meghívott, a Magyar Innovációs Szövetség delegált és részt vehettem az Intel európai startup versenyén. Helyszíni tudósításom 2. része következik az Intel Business Challenge eredményéről. Lengyelország, Sopot.
Esőben ücsörgök a sopot-i luxus szálloda halljában, és várom, hogy kivigyenek a reptérre. Tegnap este véget ért az IBCE 2012. Rengeteg új kapcsolattal és érdekes európai infokkal lettem tele, feltöltődtem és nagy erőkkel térek haza felturbózni a hazai startup életet. Így utólag nagyon izgalmas volt ez a 4 nap: csaknem 4000-en (!) jelentkeztek a versenybe, amelyből 24 döntős jöhetett el a döntőre. Sajnos a 12 magyar pályázóból egy sem került be a döntőbe, úgyhogy egyedül voltam magyar és én is a csapatokat coach-oltam (lásd előző rész ITT a coachingról). Viszont rengeteget megtudtam a nevező csapatok hátteréről, sokat beszélgettem velük és érdekes kép rajzolódott ki az európai startup életről.
EURÓPAI KÉPEM – A VERSENY ALAPJÁN
Nos úgy tűnik Dániában és Írországban irdatlan nagy startup élet zajlik. A spanyolok is szeretik a startup világot, de a bolgárok és a románok most tanulják, kezdenek bejönni az európai startup köztudatba. Amit mindenki megerősített, hogy Londonba most igen klassz startup-ot csinálni, mert létrejött a Google Campus, ahová a Seedcamp mellett a kint elég híres TECHHUB is beköltözött, több klassz céggel egyetemben. Itt rengeteg program van, és igazából szerintem a Google újabb (nagyon király!) PR-fogása, hiszen igazából ez egy jól kitalált, hype-pal meghajtott coworking koncepció. Ami ezek szerint nemcsak itthon divat, hanem Európa fejlettebb részein is abszolút menőnek számít még. Ez jó hír, ugye? Igaz mindezt sokkal kifinoltabb formában nyomják: ha megnézitek a cowork közösségi programjait, döbbenet, hogy mennyi startup esemény van, a világ minden tájáról… Tehát mégsem csak cowork hely, hanem amolyan ökoszisztéma központ. Klassz, szerintem el fogunk ide látogatni!
(Holnapra a kinti Google meghívott a szintén itt zajló megapolitikai és EU-kohéziós EFNI konferencia startup paneljébe, ott éppen a Google Campus vezetőjét tudtam volna meghallgatni, majd gondolom beszélgetni… de sajna ma haza kell utaznom! Brrrr, pedig érdekelt volna!!)
LONDON UTÁN ÍRORSZÁG, MINT STARTUP PARADICSOM
Döbbenetesen impulzív beszélgetés volt, ahogy a tegnap zárópartin az ír startup versenyző srác elmesélte, hogy miként zajlik náluk a startup-csinálás. Döbbenet volt, hogy a srác olyan átéléssel és lehengerlően beszélt az írekről és nagyszerűségükről, ahogy csak a Hollywood-i mozifilmekben láttam… Döbbenet volt, hogy full-öltönyben, elegáns nyakkendőben próbált többed magammal meggyőzni arról minket, hogy valójában Írország a legjobb hely a startup csinálásra. Lényegében félórás monológját még közbe sem lehetett szakítani, teljesen belehevült az ottani fejlődés ecsetélésébe. Aminek igazából az origója, hogy a hülye hivatalnokok („fucked stupid governmental persons”) felismerték, hogy a nagy-válságos helyzetben egyetlen járható kiút van és az az exportra képes kis cégek támogatása. Ezért – ugyan halvány gőzük sincs a hightech dolgokról – mégis, ha azt mondod nekik, hogy hasonló dolgot csinálsz, mint az odatelepült Intel, Google, Amazon vagy eBay, akkor döntik Rád az állami támogatást. Lényegében ennek az alapeleme, hogy ha nulláról létrehozol egy startup-ot és besétálsz az állami támogató intézményekbe (minden nagyobb városban van), akkor azonnali tőkeinjekciót kapsz és ezért nem kell semmit vállalnod, csak el kell kezdened céget csinálni.
A sörözés mellett próbáltam a mobilomban lejegyzetelni miket is kapsz ír induló vállalkozásnál. Ha esetleg elütöttem egy számot, elnézést kérek… Szóval 38 ezer eurót kapsz export támogatásként, illetve 5000-7500 eurót a cég indítására. Utána ha be tudsz jelenteni alkalmazottat, akkor alkalmazottanként 7500 eurós dotáció üti a markodat. Arra nem tudott az ír srác válaszolni, hogy ezért kell-e vállalni valamit (lásd itthon rengeteget az ilyen konstrukciónál: pl. 2 évig fenntartod az adott munkahelyett). Aztán ott az Enterprise Ireland, amely amolyan állami nagy kockázati tőketársaságként működik. Akihez odasétálhatsz egy jól kitalált üzleti tervvel és tárt karokkal fogadnak, és ha valóban képes leszel exportot hozni a válságban lévő ír gazdaságba, akkor a céged pár százalékos tulajdonrészért (2-3-4%!) azonnal a markodat ütheti a kockázati tőke befektetés párszázezer eurós nagyságrendben. Persze az angyal tőkéseket nagyon utálják az írt VC-k- mondta nevetve a srác és hát ennyiben éppen nem illeszkednek a nemzetközi startup ekoszisztémába. Aztán ha még több pénzre vágysz, már indulóként elmehetsz az AST és az Iona kockázati tőketársaságokhoz. Tehát dől Feléd a lé Írországban!
—
SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY!
Bocsánat, de félbe kell hagynom az írást, mert indulok a reptérre. Otthonról folytatom!
—
FRISSÍTÉS OKT. 1-ÉN:
Nos rendben hazaértem és igaz volt, amit még Lengyelországban kint gondoltam: feltöltődtem. Azóta az ott megszerzett infokon gondolkozom és ötölök-hatolok a magyar startup helyzeten…
Itt a post végére valami számvetés vagy összefoglalás autentikusabb lesz, mintha mondjuk ismét részletezem a bolgár és román helyzetet, amelyet pár posttal odébb kifejtettem (lásd 3. bekezdésben)
DÍJAZOTTAK
Tehát 4.000 pályázóból 24 csapat jutott be, csaknem 10-12 országból. (lásd voltak vegyes csapatok is) A győztes a dán biotechnológiai csapat lett, a Biosyntia, amely 25 ezer dollárral és egy hetes Berkley-i kurzussal lett gazdagabb. A két srác megérdemelte, nagyon színvonalas volt, amit nyújtottak, igaz néha nem igazán lehetett érteni mi is a pontos termék. Második helyezett (lásd 15 ezer dolláros díjjal) a bolgár Imagga lett, akit volt szerencsém coach-olni. Már a coaching alatt meglepő volt, hogy milyen színvonalas és tematikailag komplex prezentációt készített a bolgár srác. Maga a termék szerintem kevésbé alkalmas befektetésre, de a prezentáció és a leírt modell lenyűgöző volt. Harmadik pedig – a szintén coacholt – dán IRsee csapat lett, a Black Siliconnal közösen. (Ez 10 ezer dollárt jelent)
Megszámoltam, a 24 versenyző startup harmada biotech és tudományos témájú startup volt, csaknem 40% interaktív, vagy webes és mobilos szolgáltatás volt, a maradék 10-10 %-nyi ötlet pedig zöld energiával vagy éppen edukációs ötlettel foglalkozott. A többi az egyéb kategóriába volt sorolható.
Nagyon klassz volt! Köszönöm, hogy ott lehettem!