Van egy szakmai kifejezés, amit itthon nem használunk, nem ismerünk, nem akarunk ismerni. Ez a „grassroot”, azaz a tömeges befektetési piac. Az a terület, ahol „csíráznak” az ötletek. Amiből idővel kinő a „csúcssiker”. Miért nincs ez még itthon? – vitairat, ami talán sokaknak nem fog tetszeni… bocs.
1 – PARADIGMA: TŐKEBŐSÉG
Nos mint tudjuk „tőkebőség” van itthon. A döntéshozók mázsaszámra öntik a pénzt a tőkealapokba (130 mrd), amelyek tömegével még érdemi exit-et vagy piaci eredményt nem mutattak fel. Itthon tudtommal egyelőre két exit volt: az egyik publikus és a Portfolion exit-je, a másik kevésbé közismert és a DBH Investment egyik angliai exit-je. (Utóbbiról még beszedem majd a publikálható info-kat) Plusz egyet visszamondott a Portfolion (lásd Leonardo) és egyből a piaci infok alapján az amerikaiak léptek vissza a furcsaságok miatt.
2 – PARADIGMA: MAGYAR BEFEKTETŐI STIGMA JÖHET
A startup-ok egyre rosszabb tapasztalatokkal beszélnek a magyar kockázati tőke piacról, egyre több fiatal induló cégtől hallom, hogy nem akar magyar befektetőt az ötletük megvalósításához. Legutóbb Szentpéterváron beszélgettem erről magyar fiatalokkal és teljesen elzárkóztak még csak az ötletőtől is, hogy lokális terepen induljanak. A startup-ok között eluralkodott tehát az a nézet, hogy a befektetők többségi részesedést akarnak és nem úgy játszanak, ahogy nemzetközi társaik teszik. (lásd külföldön a kisebbségi rész uralkodik, és enélkül a következő befektető furcsán néz a startup-ra) Ez az új startupper vélekedés vélhetően szóbeszédre, vagy egyéni rossz tapasztalatra épít.
Hiszen azok a startup-ok nem beszélnek, akik sikeresek. Pontosabban beszélnek és éppen a példát próbálják felmutatni. (Lásd Bridge könyv legújabb pályázata) De a pozitív példa vagy közismert sikersztorik mögött egyelőre sajnos nem látni sehol magyar befektetőt. Ezek a hazai sikersztorik is mind külföldi kockázati tőkés beszállásával lettek nemzetközileg sikeresek: Ustream – japán Softbank, Prezi – Accel Partners, LogmeIn – Nasdaq IPO.
3 – PARADIGMA: HIÁNYZÓ SZAKMAI PÁRBESZÉD
A magyar befektetőknek van szakmai szervezete (HVCA), aki a magunk fajta startup-okkal egyelőre nem kommunikálnak. Az előző HVCA vezetéssel nagyon jó volt a közösség kapcsolata, hiszen több eseményt is közösen szerveztünk (pl. SUU 2012-es VIP eseménye az Akadémián) Tavaly óta megváltozott a helyzet és már a legutóbbi konferenciájukon sem hívtak meg startup-ot, talán a magas belépő díjak és a startup-októl teljesen eltérő témák „biztosították”, hogy a befektetők maguk közötti párbeszédében ne vehessenek részt azok, akik elvben a célpiacuk lennének. Igazán jelzésértékű volt a témaválasztás. Én is mindig csak rosszalló visszahangokat kapok a blogírásaim kapcsán a HVCA irányából, de még soha sem kezdeményezett senki tőlük közös párbeszédet vagy konstruktív vitát. (Bocs, de egy kivétel volt: a Primusosok elhívtak egyszer egy ilyen konzultációra!) Anno mi az áprilisi SUU-ra számos befektetőt vontunk be, csaknem 10 tőketársaság vezetője zsűrizte a versenyt. De ugyanezt a nyitottságot és kíváncsiságot egyelőre nem érezni a HVCA felől.
Vélhetően ennek az az oka, hogy maga a befektetők szakmai szervezete is azzal a piaci eseménnyel van elfoglalva, hogy irdatlan mennyiségű pénz ömlik a startup piacra (lásd Jeremie 3 – 4). Sok az új belépő, akiről még a szakma sem hallott. Tehát folyamatosan kemény piaci harc zajlik a befektetők között is. Hiszen ki tud új alapot csinálni, ki lesz a legsikeresebb? Ki vadássza le a legjobb növekedési projekteket? – ebbe egyelőre nem fér bele a „grassroot”-tal, azaz a „mezei” startup-okkal vagy tömeggel való foglalkozás. Vagy annak firtatása és keresése, hogy miként lehetnének még jobb projektek itthon? És honnan lesz annyi király befektetés, mint amennyi pénz ömlik a piacba. Ez egyelőre talán nem fér be a befektetői jövőképekbe. Legalábbis ennek szakmai momentumait egyelőre nem látni.
4 – KÉRDÉS: LELASSULT A PIAC?
Gondoljunk csak bele. Idén áprilisban indultak a Jeremie 2 seed (magvető) alapjai. És anno minden új induló azt mondta, hogy indulásra meglesznek az első befektetéseik. Volt olyan tőkealap, aki az indulásig már több mint 200 (!) startuppal beszélt. Derűsnek tűnt a kép és izgalommal vártuk, hogy bepörögjenek az itthoni befektetések. Elvben havi egy befektetést kellene csinálniuk a tőkealapoknak, hogy kitöltsék a befektetésre szánt időt és pénzkeretet – ezt anno többen is kiszámoltuk.
Egyelőre azonban alig hallani elindult, seed befektetésről. Én ezidáig egyről hallottam: Várnagy Priszcílláék kaptak tőkét a Conorstól állítólag. Társblogunk vezetője is hallott már egy ilyen új befektetésről. De ez elég kevésnek tűnik. Hiszen elvben április óta minimálisan tőkealaponként 3-4 új seed befektetésnek kellett volna elindulnia. Azaz 4 x 3 db, és így kb. tucatnyi új seed-ről kellett volna hallanunk. Legalábbis elvben.
5 – KÉRDÉS: HOL VANNAK AKKOR A JÓ PROJEKTEK?
Nem értem, ezek szerint nincsenek jó projektek? Nincs elég befektetésre alkalmas startup a piacon? Miért hallunk alig valamit az új befektetésekről? Szerintem a sikereit mindenki büszkén kommunikálná, nem hiszem, hogy titkolódznának a tőkealapok és ezért nem tudnánk róla. Ennél sokkal ambíciózusabb és profibb csapatokat ismertünk meg az új, Jeremie 2-es indulók között. Tehát lehet, hogy a Jeremie 2 áprilisi indulása óta megtorpant volna a startup befektetési piac? És a Jeremie 1-esek is lelassultak volna? Mi történt tényleg?
Hiszen azt vártuk, hogy meginduljon a befektetési hullám és új piaci szegmens induljon be: a seed befektetések piaca (lásd 150 ezer eurós befektetések) Tehát elvben záporoznia kellene az erről szóló híreknek, de mégsem ezt tapasztaljuk.
6 – KÉRDÉS: AKKOR MI LEHET A HÁTTÉRBEN?
Szerintem egyszerű a válasz. Egy olyan átmeneti piaci megtorpanást látunk, amit talán a „grassroot” hiánya váltott ki… (vagy ha nagyon felszínes lennék, akkor a „nyári melegre” is hivatkozhatnék.) Mert öntözés, trágyázás és gondoskodás nélkül nem válik jól termővé a föld sem. Ha nem létezik „grassroot” akkor pedig nem, hogy jó termés nem lesz, hanem vitamin hiányos lesz a kínálat, amibe senkinek nem lesz kedve befektetni (bocs a képzavarért – sic!)
De persze legyünk optimisták és mondjuk azt, hogy ez csak átmeneti „aszályos” állapot. Hiszen hamarosan jön a Gazella program, ami részben ezen kíván változtatni. Aztán elindult egy privát seed alap is (lásd OTP-DayOne), és sokan fognak az inkubációs piacra belépni talán éppen az iCatapult tavaszi példáját folytatva – sőt talán maga a Gazella is erre ösztönzi a piaci szereplőket. Hiszen úgy hírlik, hogy az elnyerhető 3-4 helyre várhatóan több mint tucatnyi cég fog jelentkezni, mégha a belépő feltételek elég szigorúak is: legalább 40 milliós tőke, 2 éves működés javallott és három főállasban lévő, szakmailag erős vezető szükségeltetik az induláshoz.
És talán a befektetők szakmai szervezete is felismeri annak szükségességét, hogy meghallgassa a magunkfajta „grassroot” piac jelzéseit. Talán nyitottak lesznek kommunikációra és egyszer megbeszélhetjük a közös dolgainkat. Szerintem egyre több startup érzi úgy, hogy ennek lenne értelme… És közösen gondolkodva a „projekt aszályos” idők talán elmúlnak majd.
