Milyen lesz az új K+F törvény?

Jelentősen átrendezi a hazai kutatás-fejlesztés szabályait a Parlament előtt lévő törvénycsomag. A támogatások egy része eltűnik. Hogyan fog így duplázódni a K+F ráfordítás?

A jelenleg parlamenti szavazásra váró adótörvény-javaslatok számos ponton módosítják a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó hazai szabályozást. A csomag fájdalmasan érintheti azokat a cégeket, amelyek több, eddig meglévő kedvezménytől esnek el a változtatások miatt, az átláthatóbb keretek és egységesebb szabályozás megteremtése viszont hosszú távon kedvező folyamatokat indíthat el.

Tavasszal a Nemzeti Reform Programban a kormányzat 2020-ra vállalta az 1.8 százalékos GDP arányos K+F ráfordítás elérését, amely gyakorlatilag – a GDP növekedését feltételezve – a jelenlegi, évek óta 1 százalék körüli szinten mozgó hazai GDP arányos K+F ráfordítás megduplázódását tűzte ki célul.  Ezen terv szerint a GDP arányos K+F ráfordítás növekedésében jelentős szerep jutna  a vállalati K+F ráfordítások növelésének is.

Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója elmondta: Az eddig ismertté vált, 2012-re tervezett módosítások tükrében egyelőre nem egyértelmű, hogy a K+F adókedvezmények rendszerének átalakítása rövid távon támogatni fogja-e ezeket a célkitűzéseket.

A tervezett módosítások szerint eltűnik ugyanis a K+F  adókedvezmények egy része: a K+F tevékenység közvetlen költsége 2012-től nem csökkenti az innovációs járulékot, továbbá a K+F tevékenység bérköltsége és a szoftverfejlesztők alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 10 százaléka nem vehető majd figyelembe társasági adókedvezményként.

A tervezett módosítások között vannak ugyanakkor egyértelműen pozitív irányba mutató változtatások is. Az eddig különböző törvényekben megtalálható K+F definíciókat az adótörvény-módosítások egyetlen törvényben, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló (2004. évi CXXXIV.) törvényben vonják össze. Ezzel párhuzamosan az újonnan definiált K+F szabályok néhány esetben bővebbek lesznek a jelenlegieknél, így például K+F-nek (azon belül kísérleti fejlesztésnek) minősülhet a kereskedelmi felhasználásig nem jutó prototípus elkészítése is.

A törvényjavaslat definiálja továbbá a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységet is, amely a társasági adóban alapjául szolgálhat az adózás előtti eredmény csökkentésének. Ennek értelmében saját tevékenységi körben végzett K+F-nek minősül az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival, a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, ha annak eredményét az adózó hasznosítja, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más adózó megrendelésére teljesít. Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységnek minősülhet továbbá a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös K+F tevékenység keretében egymás között megosztva végzett K+F tevékenység is. Csak az új szabályok elfogadását és életbe lépését követően lehet azonban megítélni azt, hogy a jogszabályban rögzíteni tervezett, pontosított és új fogalmak a gyakorlatban mekkora segítséget nyújtanak majd ténylegesen – tette hozzá a Deloitte Zrt. szakértője.

Pozitív irányba hathat, hogy a nehezen megítélhető tevékenységek K+F jellegének meghatározására a törvényjavaslat egy olyan „hivatalos” minősítési rendszert vezetne be, amelynek megállapításai az adóhatóságot is köthetik, nagyobb kiszámíthatóságot és jobb tervezhetőséget nyújtva ezzel a cégeknek. A minősítéssel összefüggő eljárás részletszabályai sajnos még nem ismertek, annyi viszont bizonyos, hogy a NAV egy ellenőrzés során a K+F témakörben megkeresheti a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szakértő intézményt. Fontos továbbá, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén a cégeknek csatolniuk kell majd a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati példányát.

Búcsú a Frascati-kézikönyvtől

Fontos változás, hogy a törvényekből kikerül az OECD országokban általánosan elfogadott – és az elmúlt években Magyarországon is egyre szélesebb körben alkalmazott – Frascati-kézikönyvre való hivatkozás, így a kézikönyv K+F tevékenységekre vonatkozó ajánlásai a jövőben nem irányadóak, a K+F tevékenységek azonosítására kizárólag az újonnan definiált szabályokat lehet felhasználni.

Dr. Márkus Csaba kiemelte: Bár a 2014-2020 közötti programozási időszakban az EU a jelenlegi, 2007-2013-as időszakhoz képest jelentősen többet tervez K+F-re költeni, nagy kérdés, hogy a megnövekedett forrásból tud-e arányosan annyi – vagy annyival több – jutni a Magyarországon működő cégek számára, hogy a K+F adókedvezményekhez kapcsolódó tervezett módosítások hatását is kompenzálva megduplázza, vagy akár megháromszorozza a hazai vállalati K+F ráfordításokat 2020-ra.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .